A szerdán kezdődött háromnapos konferencián több mint száz ország delegáltjai mellett az ENSZ tudományos és kulturális szakosított szervezete, az UNESCO révén képviselteti magát a legtöbb felszólalóval.

Az önmagát európaiként és ázsiaiként egyaránt meghatározó Azerbajdzsán 2008 óta törekszik jelen lenni nemzetközi fórumokkal a különböző civilizációk értékeinek felmutatásában, a szervezők szerint ezzel hídszerepet vállalva a párbeszéd elősegítésében. Az immár hatodik alkalommal megrendezett világkonferencia ismertetőjében kiemelték, hogy Azerbajdzsánnak ezt a bakui folyamatként aposztrofált kezdeményezését az ENSZ Közgyűlése is kulcsfontosságú globális platformként ismeri el.

A „Párbeszéd a békéért és a globális biztonságért: együttműködés és interkonnektivitás” mottójú idei fórum a kultúraközi párbeszéddel olyan gócok feltárását célozza, amelyek megtalálása önmagában is feszültségcsökkentő hatású lehet a világban. A fegyveres konfliktusok és a terrorizmus témája mellett a nem hagyományos problémák is szóba kerülnek, mint például a kibertámadások, az éghajlatváltozás, a világjárványok, az élelmiszer-ellátás bizonytalansága és a természeti erőforrások szűkössége.

Az éghajlatváltozásnak külön plenáris ülést szentelnek, ami azért is kiemelten fontos a szervezőknek, mert novemberben Baku ad otthont az ENSZ idei klímakonferenciájának, a COP29-nek. A mostani világfórumot megnyitó beszédében Ilham Aliyev azeri elnök is kitért erre, amellett érvelve, hogy a klímaváltozás elleni, egyre sürgetőbb globális küzdelemben nemcsak pénzre, hanem kölcsönös bizalomra és a szolidaritás erősítésére is szükség van.

Az államfő a konferencia egyik fő céljának nevezte a vallásközi párbeszédet, úgy fogalmazott, a jelen lévő vallási vezetők pozitív üzeneteket küldhetnek a világnak.