A CNN Türk hírtelevízió helyszínen rögzített képsorain az látható, hogy a török nagyváros központjában található Taksim térre vezető útvonalat rendőrsorfallal zárták le, miután bejelentették, hogy a téren és a városközpont további, kordonnal lezárt területein biztonsági okokból nem lehet demonstrációt tartani.

Fotó: AFP

A tüntetők ennek ellenére megpróbáltak bejutni a térre, és dulakodni kezdtek a rendőrökkel, de nem jártak sikerrel. Ali Yerlikaya török belügyminiszter nem sokkal később tudatta: 210 embert vettek őrizetbe. Az isztambuli városháza épületénél gyülekező tüntetők ellen is könnygázgránátokat, valamint gumilövedékeket alkalmazott a rendőrség; a város Besiktas városrészében pedig szintén kisebb összecsapásokra került sor a tüntetők és a rendfenntartó erők között. 

Török jogvédők a tér lezárását és tüntetők kitiltását arra az alkotmánybírósági határozatra hivatkozva bírálták, amely decemberben kimondta, hogy a Taksim téri demonstrációk tiltása sérti a békés gyülekezéshez való jogot. 

Özgür Özel, a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) vezetője szégyenletesnek nevezte a hatósági tiltást, és kijelentette, hogy a gyülekezési joggal kapcsolatos alkotmánybírósági döntés jogilag kötelező erejű, ezért „folytatják a dolgozó emberket megillető Taksim tér felszabadításáért a küzdelmüket”; a kivonuló rendőröknek pedig azt mondta, „ezek a dolgozók nem ellenségek és nem akarunk konfliktust, csak meg kívánjuk ünnepelni május elsejét”.

Az Isztambul központjában található Taksim tér azért számít jelképes emlékhelynek a török belpolitikában, mert számos kormányellenes és szakszervezeti megmozdulás színhelye volt, amelyek több ízben torkollottak erőszakba vagy országos tiltakozásba. Ezek közül kiemelkedik az 1977. május 1-jén megtartott, mintegy félmillió embert megmozgató szakszervezeti tüntetés, melynek résztvevői közül 34-en meghaltak, miután rájuk lőttek a közelben rejtőzködő karhatalmisták. A téren a 2013-ban lezajlott, országos demonstrációkba torkolló kormányellenes megmozdulások óta nem szabad hivatalosan tüntetni, de a szakszervezetek azóta is rendszeresen szólítják fel híveiket arra, hogy csatlakozzanak hozzájuk az újabb megmozdulásokon.