Az uniós csatlakozásunk idején a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,1 százalék volt, ezzel a 22. helyen álltunk a tagállamok között – összegezte Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Világgazdaság kérdésére. Mögöttünk Olaszország, Horvátország, Bulgária, Lengyelország és Málta állt csak. Erről a szintről érkeztünk el tavaly a 80,7 százalékos szintre, amely a 7. legjobb érték lett az unióban.
Tavaly 2,8 százalékponttal maradtunk már csak el a legjobb értéktől és 14,4 százalékponttal voltunk jobbak a legrosszabbtól. 2004-ben 4,8 százalékponttal voltunk csupán jobbak az akkor a sor végén álló Lengyelországnál, s 15,5 százalékponttal voltunk elmaradva a legjobb Dániától. E számok is azt mutatják, hogy felzárkóztunk, a harmadik legnagyobb növekedést produkáltuk a húsz év alatt.
Nem egyenletes a dinamika
2004 és 2008 között olyan mértékű fejlődés zajlott le az unióban, hogy minden országban bővült a munkaerőpiac – magyarázta Szalai Piroska. Bulgária 10,6 százalékpontot javult négy év alatt, Lengyelország, amely a legrosszabb mutatókkal bírt 2004-ben 7,7 százalékponttal javult, Lettország 7,5, Észtország 6,8 százalékponttal lett jobb. Kiemelte: Magyarország akkor a tagállamok közül egyedüliként rontotta a foglalkoztatási rátáját. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány idején nemcsak a foglalkoztatás csökkent, de a is romlott – tette hozzá.
Kritikus évek: 2008–2010
2008–2010 között máshol is volt visszaesés, de ez általában nem erodálta az előző négy év javulását. A magyar foglalkoztatás pedig ebben az időszakban tovább romlott, ami együtt járt a szegénység jelentős növekedésével és a termékenység csökkenésével – jelezte a szakértő. Az emberek nemcsak a munkájukat veszítették el nagy számban, hanem devizahitel-csapdába is kerültek, ez számos családnak kezelhetetlen anyagi gondokat okozott. A lecsökkent foglalkoztatotti létszám már bedőléssel fenyegette a nyugdíjrendszert is, főképp azért, mert tudható volt, hogy pár éven belül nagy létszámban a Ratkó-gyerekek is elérik a nyugdíjkorhatárt – hangsúlyozta a szakértő.
Egymillió munkahely
A 2010-ben hatalomra jutó Orbán-kormány a legfontosabb feladatának tekintette, hogy az évtized végére egymillióval növelje a foglalkoztatottak 3,7 milliós létszámát. Ez a lehetetlennek tűnő cél megvalósult, s ennek következtében a nyugdíjkassza is talpon tudott maradni, kibírta a Ratkó-gyerekek megjelenését is a nyugdíjasok között – jelezte Szalai Piroska.
A családok kicsit fellélegezhettek, aminek következtében több gyermeket mertek vállalni, nőtt a termékenység. Mindez akkor, amikor Nyugat-Európa szinte összes államában csökkent. Mivel a kelet-közép-európai országokban szinte mindenhol bővült a munkaerőpiac, javultak a családok anyagi lehetőségei és kilátásai, így az a paradoxon állt elő, hogy a volt keleti blokkbeli országokban nőtt a termékenység, a többi uniós országban pedig csökkent.
Újabb krízis: a pandémia
A javulásunk csak megtorpant, de nem esett vissza a Coviddal kezdődő polikrízises időszakban sem. A legfrissebb adatok szerint is bővül a foglalkoztatás hazánkban, s manapság a növekedés leginkább a nőknél mutatható ki – állítja a szakértő.
Hozzátette: a bővülés egyértelműen a belföldi elsődleges munkaerőpiacon történik, hiszen a közfoglalkoztatás évről évre csökken, már a 2010-es szint alatt volt tavaly, illetve a magyar lakosság külföldi munkavállalása is alacsonyabb, mint 2019-ben a Covid előtti utolsó évben volt.
Egyre magasabb hozzáadott érték
Szalai Piroska szerint már nem igaz az a kritika, hogy összeszerelőüzemek országa vagyunk. Azt mondja, még a 2006–2010-es időszakban elköltöztek tőlünk az olcsó munkaerőt biztosító országokba az összeszerelőüzemek, s helyette jóval magasabb hozzáadott értéket termelni képes munkahelyek alakultak. Már évek óta a high-tech szférában dolgozók aránya a foglalkoztatottak között nálunk az egyik legmagasabb az unióban, bent vagyunk az első ötben. S a vállalkozásaink nagyobb arányban foglalkoztatnak IT-szakembereket, mint a nyugati országokban.
Az elmúlt húsz év változásait, úgy értékelte: kívánatos, hogy folytatódhasson ez a tendencia, záruljon tovább az olló az előttünk álló évtizedben is a különböző régiók és társadalmi csoportok között, és csökkenjen tovább a különbség a szerencsésebb történelmű, fejlettebb országok és hazánk között.
Vendégmunkások tömege?
A nagyon magas arányú foglalkoztatás mellett megjelent a munkaerőhiány problémája, egyes ágazatokban külföldről érkező vendégmunkásokkal tudják betölteni az üres állásokat. De arról nincs szó, hogy külföldiek tömege lepte volna el hazánkat az elmúlt évtizedben, ahogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár fogalmazott április közepén. Az államtitkár elmondta: az adatok azt mutatják, hogy a 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldinek jelenleg kevesebb mint a fele, 251 ezer fő tartózkodik hazánkban. Közülük 36 ezren tanulmányaik miatt ideiglenesen tartózkodnak itt.
Magyarország 2030-ra az öt legélhetőbb tagállama közé kerülhetne – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy konferencián, amelyet Magyarország húszéves európai uniós tagsága alkalmából szerveztek.
