Szabadságot a gazdasági és társadalmi élet minden területén!

A lehetőség, hogy húsz évvel ezelőtt csatlakozhattunk az Európai Unióhoz, nagy távlatokat nyitott Magyarország előtt, amivel – szemben a posztszocialista országok többségével – hazánk alig-alig tudott élni – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Győrffy Dóra. A közgazdászprofesszor szerint tény, hogy sok 2004-ben csatlakozott ország jobban kihasználta a lehetőségeket, mint mi, aminek egyértelműen belpolitikai okai voltak, vannak. Ami a Marshall-segély többszörösére rúgó uniós támogatási összeg felhasználásának sikertelenségét legjobban mutatja, az az a tény, hogy 2010-ben a magyar termelékenység közelebb volt az uniós átlaghoz mint 2024-ben – mondta, hozzátéve, hogy az országba érkező hatalmas összeg a bruttó hazai terméket (GDP) ugyan növeli az adott évben, az értelmetlen beruházások azonban nem a fejlődést alapozzák meg, hanem folyamatosan veszteséget termelnek.

Győrffy Dóra nagy csalódásnak nevezte, hogy az unió vezető szervei 2011-2012-ben csak nézték a választási rendszer átalakítását, az új alkotmány életbelépését, a demokratikus intézményrendszer leépítését, és csak 2020-ban indították el a jogállamisági mechanizmust.

• Milyen lehetőségeket nyitott meg a csatlakozás, és ezzel hogyan élt az ország?
• Mi magyarázza, hogy a GDP 4-5 százalékát jelentő uniós támogatás ellenére nem sikerült emelni a termelékenységet?
• Mennyi idő alatt lehetne átállítani a magyar gazdaságot a kívánatos intenzív fejlődésre?
• Van-e annak realitása, hogy az uniós támogatásokat a magyar kormány kikerülésével, közvetlenül az önkormányzatok használhassák fel?