Jobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – ez az a tíz ország, mely éppen húsz évvel ezelőtt, 2004. május elsején csatlakozott az európai országok zömét tömörítő Európai Unióhoz.
A közösséget hat ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország – alapította a második világháborút követően.
Magyarország részese volt az EU legnagyobb bővítési folyamatának. Hazánkkal 1991. december 16-án kezdődött el a csatlakozási folyamat: ekkor a tömb társulási megállapodást kötött Magyarországgal. Két évvel később az Európai Tanács meghatározta a kelet-európai országok csatlakozásának feltételeit a koppenhágai ülése során, melyek között politikai, gazdasági kritériumok is szerepeltek, köztük a stabil és demokratikus intézményrendszer, a jogállam, az emberi és a kisebbségi jogok érvényesülése, valamint a működő piacgazdaság megléte. 1994. április elsején Magyarország hivatalosan is benyújtotta kérelmét a csatlakozásra, majd 1998-ban megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és Magyarország között.
2002-ben a csatlakozási tárgyalások eredményesen befejeződtek, 2003. április 12-én Magyarország népszavazást tartott a csatlakozásról. Az összes parlamenti párt a csatlakozás mellett kampányolt, a szavazók többsége (84 százaléka) szintén az EU-tagság mellett voksolt. A folyamat eredményeként 2004-ben hazánk uniós tagállam lett.
Mára az EU hatalmas növekedésen ment keresztül: 27 tagállammal rendelkezik, és történelme során mindössze egyszer fordult elő kilépés, 2020-ban, az Egyesült Királyság részéről. Ám az európai integrációnak is nevezett bővítési folyamatok nem állnak le, több ország is benyújtotta a csatlakozási kérelmét vagy már tagjelölti státussal rendelkezik.
Az orosz–ukrán háború kitörését követően a nyugat-balkáni országok csatlakozása vált prioritássá.
Észak-Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje 2005. december 17. óta, ám a csatlakozási tárgyalások csupán 2022 nyarán kezdődtek meg. A második helyen Szerbia áll, mely 2009. december 19-én nyújtotta be kérelmét, két évvel később pedig már tagjelölti státust kapott. Mindeközben Montenegró is jelezte, csatlakozna az EU-hoz: 2010 decemberben kapott tagjelölti státust. Albánia szintén évek óta várakozik a csatlakozásra. 2014 júniusában tagjelölti státust kapott, az első kormányközi konferenciára pedig 2022 júliusában került sor. Bosznia-Hercegovina pedig 2022 decembere óta szerepel a tagjelöltek között. A rekordot viszont Törökország tartja, mely 1999 decemberében kapott tagjelölti státust, a csatlakozási tárgyalások 2005 óta tartanak.
Az orosz–ukrán háború mindenképpen új lendületet adott a balkáni országoknak, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig korábban leszögezte: a soros magyar elnökség alatt kiemelt ügyként kezelik az EU bővítését.
Szintén az orosz–ukrán háború következménye, hogy a kelet-európai országok is tagjai szeretnének lenni a közösségnek. Moldova 2022 márciusában nyújtotta be kérelmét, tavaly decemberben pedig tagjelölti státust kapott. A bővítés ráadásul még Törökországon is túlmutatna, ugyanis Georgia is jelezte, tagja lenne az EU-nak: kérelmét 2022 márciusában nyújtotta be, tavaly decemberben tagjelölti státust kapott.
Ukrajna esete is különleges, figyelembe véve a jelenlegi háborús helyzetet. Az ország 2022. február 28-án nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és már júniusban tagjelölti státust kapott – ezzel a posztszovjet országot az eddigi leggyorsabb folyamattal tisztelték meg.
Arra azonban szakértők is rámutattak, valamint a nyugat-balkáni országok példája is ezt igazolja: Kijevnek minden bizonnyal még várnia kell pár évet az EU-tagságra.
Ráadásul a csatlakozásnak temérdek olyan feltétele van, melyeket ez idáig nem sikerült megoldani, ezek között szerepel a kárpátaljai magyarság jogainak kérdése. Ukrajna az elmúlt években számos lépést tett azért, hogy háttérbe szorítsa a magyar nyelvet, és nem egy magyarellenes akcióra került sor a térségben. Arra is volt számos példa, hogy a kárpátaljaiakat erőszakos módon igyekeznek elhurcolni a háborúba.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)
Németh Norberttel, a Pápai Magyar Intézet rektorával beszélgettünk.
Már most is fokozott regionális leállások vannak az áramszolgáltatásban.
Elképesztő írásokra bukkantak Robert Fico merénylőjének csoportjától.
A házelnök szerint napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek.
Kövér László: Az Európai Parlament összetétele ki fog hatni a világpolitikára is
Szijjártó Péter keményen visszavágott a 444 riporterének + videó
Ezért szakított valójában Gyöngyi és Csaba! Végleg szétment a Házasság első látásra álompárja
Brutálisan erős szezon, Fülöp-szigeteki vendégmunkások és 8-10 százalékos drágulás – ilyen lesz idén a balatoni nyár
Megint nagyot fog esni a benzin ára, itt vannak a részletek
Csúcsok csúcsa: Hszi és Putyin nyilvánosan is összeálltak Amerika ellen
Azonnali intézkedést rendelt el a Nébih, nagyon megbetegszik, ha ezt a táplálékkiegészítőt elfogyasztja
Dejan Sztankovics a Szpartak Moszkva vezetőedzője lett – hivatalos
Sztankovics mindenkit lóvá tett az olaszokkal, máris megvan az új csapata
Sztankovics távozása miatt egymásnak estek a fradisták
Csődöt jelentett, és az összes üzletét bezárja a magyarok egyik kedvenc ruhamárkája
Áll a bál a Manchester sztárja körül: egy szurkoló belerúgott, Rooney kiosztotta + videó
Németh Norberttel, a Pápai Magyar Intézet rektorával beszélgettünk.
Már most is fokozott regionális leállások vannak az áramszolgáltatásban.
Elképesztő írásokra bukkantak Robert Fico merénylőjének csoportjától.
A házelnök szerint napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Németh Norberttel, a Pápai Magyar Intézet rektorával beszélgettünk.
Már most is fokozott regionális leállások vannak az áramszolgáltatásban.
A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, hogy a baloldaltól a megrendelőik a háborúpárti álláspontot várják el.
Elképesztő írásokra bukkantak Robert Fico merénylőjének csoportjától.
A frakcióvezető szerint a baloldali médiumok teret engednek a szélsőséges véleményeknek.
A házelnök szerint napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek.
Olyan országokban is terjed a háborús pszichózis, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
A házelnök szerint napjainkban háborúk akkor törnek ki, ha ahhoz hitelezői érdekek fűződnek.
Futurista divatbemutató is készül az amfiteátrumban.
Olyan országokban is terjed a háborús pszichózis, amelyek nem részesei a konfliktusnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
