Fontos találkozót tartott kedden az Általános Ügyek Tanácsa, ugyanis az uniós ügyekért felelős miniszterek megvitatták a jogállamiság védelmét célzó terveket mind a már uniós tagországokban, mind a még csak a belépésre készülő államokban.
A Politico beszámolója szerint erre a találkozóra a területért felelős német miniszter, Anna Lührmann egy úgynevezett non-paper keretében fogalmazta meg javaslatait – ez egy olyan dokumentum, amelyet a hivatalos definíció szerint a tárgyalások megkönnyítése érdekében informálisan állítottak ki, azaz tulajdonképpen egy ötletgyűjtemény.
Fotó: Depositphotos
A portál által megszerzett dokumentumtervezet alapgondolata az, hogy a pénzügyi feltételrendszer a leghatékonyabb ösztönző eszköz arra, hogy a tagországokat rákényszerítsék arra, kövessék az EU-s alapelveket. A Politico Lührmann javaslatát a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben korábban elkészített mérföldköves tervhez hasonlította, amelyhez a pandémia utáni helyreállítási pénzek felszabadítását kötötték – Németország javaslata szerint hasonló megközelítést alkalmaznának az EU rendes költségvetési pénzeszközeire is. Mindez tehát megnehezítené a renitens országok számára, hogy az uniós adófizetők pénzéhez jussanak, ha nem tartják be a jogállamiságra vonatkozó uniós normákat.
Berlin javaslatai azonban nem állnak meg itt, ugyanis felgyorsítanák az alapvető jogokat megsértő államok ellen alkalmazott hetes cikkely szerinti kötelezettségszegési eljárást is.
Mit tartalmaz a konkrét dokumentum?
Lührmann javaslatának bemutatásában úgy fogalmaz, hogy a jövőben a jogállamisági eszközök kialakításakor és bevetésekor a legfőbb szempontnak a hatékonyságnak kell lennie; ezeket diszkrimináció nélkül és arányosan kell bevetni azon tagállamokkal szemben, amelyek nem alkalmazkodnak az elvekhez. Hozzátette, a jelenleg létező rendszer mellett szükség van azon keretek kialakítására, amelyek mentén a renitens államokkal szemben egyre erőteljesebben tud fellépni a blokk – akár szankciókat is bevezetve.
A német tárcavezető javaslatai közt szerepel a tagjelölt országokkal fenntartott viszony erősítése is, azonban Magyarország szempontjából sokkal érdekesebbek a megfogalmazott konkrét felvetések.
A bejáratott eszköz
A dokumentum szerint a pénzügyi feltételrendszer bizonyult az elmúlt években a leghatékonyabb ösztönzőnek a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok orvoslására, ezeket eddig azonban mindig csak konkrét célkitűzések teljesítéséhez kötötték. A miniszter azonban indokoltnak látná azt, hogy megalkossanak egy olyan általános jogállamisági eszközt, amely lehetővé teszi a pénzeszközök befagyasztását vagy visszatartását anélkül, hogy az érintett pénzügyi eszköz egyik célkitűzéséhez kötnék azt. Hangsúlyozta, javasolja, a Bizottság vizsgálja meg, hogy az általános költségvetési forrásokhoz való hozzáférést is, ne csak a külön pénzeszközök elérését és lehívását – amennyiben releváns és megvalósítható – a jogállamisági minimumkövetelményeknek való megfeleléshez kapcsolhatnák.
Ide kapcsolódik a döntéshozatal hatékonyságának javasolt növelése is, itt Anna Lührmann azt javasolta, hogy az uniós túlzottdeficit-eljárás esetében megszokott fordított minőségi többség bevezetését fontolják meg: mindez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a javaslatokat megszavazottnak tekintik, hacsak nem utasítják el ezeket minőségi többséggel. Mindez tehát azt is jelentené, hogy például Orbán Viktor kedvenc brüsszeli fegyvere, a vétójog vitorlájából kifognák a szelet.
Ez így kevés lesz
Bár a német tárcavezető javaslatai ígéretesek, és megvalósításuk nagyon komoly kellemetlenségeket okozna Magyarországnak, valamint más renitens tagállamoknak is, Orbán Viktor egyelőre pánikolni biztosan nem fog miattuk. Az ok igen nyomós, ám rendkívül prózai: a bedobott változtatások végrehajtásához egybehangzó szavazás kéne – erre azonban semmi esély.
Egy amerikai szenátor szerint több autógyártó nem tett eleget a szabályoknak. 
