A fosszilis tüzelőanyag-óriás ország ideális zöld partnerként kínálja magát

„Számos olyan megoldással rendelkezünk, amelyre Európának és Németországnak szüksége van a jövőre nézve" – mondta Terje Aasland norvég energiaügyi miniszter a Hannoveri Vásáron, a világ legnagyobb ipari vásárán. A magát a zöld ipari átmenet úttörőjeként feltüntető Norvégia partnere az idei vásárnak. Korábbi, kevésbé konfrontatív időkben Kína 2012-ben és Oroszország 2013-ban volt a partnerek között.

Miközben Norvégiában megvan a lehetőség arra, hogy a blokk zöldebb energiára való átállását kísérje, az északi országnak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy maga mögött hagyja a fosszilis tüzelőanyagokra való éhségét, ami rávilágít az EU küzdelmére, hogy gyorsan csökkentse függőségét a zöld technológiától és a Kínából származó ásványi anyag importtól. Norvégia már eddig is szénhidrogén-szuperhatalom volt, jelentősége azonban csak nőtt, miután Oroszország ukrajnai inváziója miatt az EU új források után kutatott, hogy megszabaduljon a Moszkvától való függőségétől.

Norvégia a világ ötödik legnagyobb kőolaj- és harmadik legnagyobb földgázexportőre. Az EU pedig az egyik legfontosabb energiaexportpiac, ahol a norvég gáz az igény mintegy negyedét fedezi. Miközben Brüsszel keményen fellép az olcsó pekingi technológiai importtal szemben, ugyanakkor küzd a szél-, nap- és elektromosautó-ipar növelésével, hogy elérje éghajlati céljait, Oslo azt állítja, hogy továbbra is kulcsfontosságú partner maradhat - ezúttal zöld arccal. Stratégiai szempontból a politikai semlegesség és a demokratikus stabilitás miatt az ország biztonságos választás.

Úttörő szerep

Természeti erőforrásait, ipari tapasztalatait és szakképzett munkaerejét kihasználva Norvégia úttörő szerepet játszik a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás kutatásában, és beruház az akkumulátorgyártásba, a hidrogén- és zöld ammóniaprojektekbe, valamint a megújuló technológiákba, például a tengeri szél- és napelemekbe.

Norvégia olyan nyersanyagokban is gazdag, mint a ritkaföldfémek, a magnézium, a titán, a vanádium és a foszfátkőzet – olyan ásványi anyagok, amelyekből az EU-ban hiány van, és amelyekre sürgősen szükség van a zöld átállási technológiákhoz.

Képmutatás lenne?

Oslo azonban még messze van zöld ambícióinak megvalósításától – és a közelmúltbeli geopolitikai változások csak még messzebbre vitték azokat a jövőbe. A növekvő külföldi kereslet fényében Norvégia fokozta az új olaj- és gázmezők feltárását. Az év elején 62 olaj- és gázfúrási engedélyt adott ki energiaipari cégeknek egy olyan jelentős bővítés részeként, amelynek köszönhetően a termelés 15 éves csúcsra emelkedhet. Mindezt annak ellenére, hogy egyre nagyobb nyomás nehezedik az ilyen jellegű kutatások leállítására, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség szerint nincs szükség új tartalékokra, ha a világ célja a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt tartása.

Norvégia bányászati tervei is ellenszéllel szembesülnek, mivel aktivisták közel két évtizede küzdenek a szárazföldi bányászati tevékenységek ellen, és a bírósági rendszerben még mindig zajlanak a perek.„Norvégia nem hitelesebb partner, mint Kína, Szaúd-Arábia vagy bármely más olajtermelő, vagy a jövőben ritka mélytengeri ásványi anyagok termelője" – mondta a Greenpeace norvég vezetője, akit a Politico idéz.