A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila a választási kampánnyal kapcsolatos adatvédelmi kérdésekről kiadott ajánlásában azt írta: ha a politikai szereplő vagy kampányszerv telefonon kampányüzenetet küld vagy kampányhívást bonyolít le, a megkeresettet tájékoztatni kell az üzenet küldőjéről (megrendelőjéről), arról, hogyan jutottak hozzá az elérhetőségi adatához, mi az adatkezelés jogalapja és hol kaphat további tájékoztatást az adatkezelésről. A NAIH tapasztalata szerint e tájékoztatás nélkül a polgárokban felmerül a gyanú, hogy jogszerűtlenül szerezték meg adataikat. A megkeresettnek joga van adatainak törlését kérni, ezt a kérdéses telefonszámról indított hívással kezdeményezheti.
A politikai hírlevél elektronikus úton küldéséhez nem szükséges az érintett lakcímének, azonosító adatainak ismerete: elegendő a név, email-cím rögzítése, és a hírlevél lemondásához sem szükséges több adat. A NAIH tapasztalatai alapján a kampányidőszakban gyakran előfordul, hogy a kampányüzenetet küldők nem legális forrásból gyűjtik a választók egyes adatait. Nem elfogadható, ha vásárolt adatbázist használnak fel ehhez jogellenesen, ha korábbról meglévő, más célból megadott adatokat, adatbázist használnak fel, vagy ha más cég, call center adatbázisa segítségével érik el az abban szereplőket úgy, hogy ehhez nincs jogalapjuk - tudatta Péterfalvi Attila.
Hangsúlyozta: automatizált hívásokhoz arra van szükség, hogy az előfizető azokhoz előzetesen hozzájáruljon, illetve ne tegyen ellenző nyilatkozatot, és kifejezetten tilos olyan számok hívása, amelyek nincsenek az online tudakozóban vagy letiltották a marketing- vagy kutatási célú megkeresést. A véletlenszám-generátor használatánál is jogellenes az adatkezelés, a közvélemény-kutatóknak pedig be kell jelenteniük az NMHH-nál a hívásokhoz használni kívánt telefonszámot, amely nem lehet rejtett szám.
Felhívta a figyelmet arra: csak az adott célhoz (üzenet eljuttatása, kampány) valóban szükséges adatok felvétele indokolt, például a személyi azonosító kérésére politikai marketing, kapcsolattartás céljából nincs szükség. Kifejezetten ellentétes az adatvédelmi követelményekkel az a gyakorlat, hogy egy konkrét ügy támogatása, véleménynyilvánítás egy adott témában egyben feliratkozást jelentene egy adott párt vagy politikai szervezet hírlevelére - írta.
MTI
