Japán ötven árnyalata
A japán piacnak legalább “ötven árnyalata” van, ahogyan arról már a Concorde márciusi podcastjában Móró Tamással is beszélgettünk. Párat ezek közül rendszeresen is érdemes figyelni, mivel meghatározzák a japán index teljesítményét. Most csupán a számunkra legfontosabb négyről írunk: a makrogazdaságról, a tőkepiac szerkezetének változásáról, a részvénypiaci pozicionáltságról és a tőzsde reformjáról. Az első három rövidtávon hat, az utolsó inkább középtávon fontos.
Makrogazdaság
Amikor azt írjuk, hogy hosszú évtizedek után végre érdemi infláció van Japánban, akkor a hazai gazdaságpolitikán edzett olvasó jogosan gondolhat egy kétszámjegyű inflációra, de a helyzet az, hogy Japánban a mostani két százalék közeli infláció számít nagy dolognak. A BoJ márciusi kamatemelésével hosszú idő után az alapkamat már nem negatív tartományban van, és várhatóan még idén lesz egy 20 bázispontos kamatemelés, így elérhetjük a 0,3 százalékos szintet, viszont ami fontosabb, hogy marad a negatív reálkamat.
Eközben a japán jen gyengülő pályán van a dollárral szemben, első körben a 152-es szintet érte el, majd a lélektani határnak számító 155-es szintet vitte át késlekedés nélkül, egészen 160-as szintig menetelt. A piaci szereplők már a 155-ös szint óta várják a gazdaságpolitikai intervenciót, de egészen hétfő reggelig türelmesnek kellett lenniük. A meg nem erősített intervenció 2 százalékos erősödést hozott, kérdés meddig fog ez érdemi erőt jelenteni.
A világ legolcsóbb devizája?
Japán mostanában két dologgal kerül be a hazai hírekbe. Az első, hogy turista szempontból is nagyon olcsó lett ez a különleges, nagyon fejlett és szép ország, a második pedig az, hogy Warren Buffett komoly téteket tett japán cégekre az elmúlt hónapokban.
A Bloomberg által készített ábra remekül rámutat a problémára:
AZ INTERVENCIÓ HATÁSA ADDIG ÁTMENETI LESZ, AMÍG A TÖBBI FEJLETT ORSZÁGBAN A KAMATKÜLÖNBÖZET ENNYIRE ELTÉR A JAPÁNÉTÓL.
Ha a Fed továbbra is kivár a kamatcsökkentéssel, és az ECB se vág sokat idén, akkor tartósan fennmarad ez a különbség, és a jen erősödése átmeneti marad.
A gyenge jen alapvetően segíti az exportorientált japán tőkepiacot, a japán emberek vásárlóerejére viszont negatívan hat. A gyengülés részlegesen beépül az inflációba, így a 2023-ban – 34 év után először – megvalósult általános bértárgyalás sem tudott reálbér emelkedést hozni. Az idei bértárgyalások eredménye egy 3,6 százalékos emelkedés volt, ami – ha az infláció 2,5-3 százalék között lesz – a bérek 0,6-1 százalékos növekedését jelenti majd reálértelemben. Ez segíthet a fogyasztásalapú vállalatoknak, bár az eddigi statisztikák alapján a japán lakosság továbbra is visszafogja a fogyasztását.
Szerkezetváltozás
Érdemes pár mondatot írni arról, hogy a nyolcvanas évek végén, amikor a japán buborék fújódott, hogyan álltak össze az indexek, és ehhez képest harminc év elteltével hogyan néz ki most. 1989-ben a bankok aránya a TOPIX indexben 23 százalék volt, ezzel ez a szektor messze a legnagyobb szelete volt a tortának. A világ nyolc legnagyobb bankja 1988-ban mind japán volt. Ezzel szemben most a TOPIX banksúlya csupán 6 százalék, a Nikkeiben pedig még ennél is jelentéktelenebb.
A mostani indexben a legnagyobb szeletet az ipar jelenti, azon belül is a chipgyártás és az elektronikai eszközök gyártása. Érdemi korreláció van a Nikkei árfolyama és az amerikai AI-boom között,
AMI VISZONT ENNÉL IS ERŐSEBB, AZ A NIKKEI ÉS A GLOBÁLIS FELDOLGOZÓIPAR KÖZÖTTI KAPCSOLAT.
Utóbbi most talán pár év után kialjaz, és így adhat egy lökést a japán részvénypiacnak. A fent részletezett szektorális bontás miatt a japán indexek nagyobb bétával rendelkeznek, mint a legtöbb fejlett piac, a japán indexben a legkisebb a defenzív részvények aránya. A ciklikus papírok és a technológia aránya együttesen nagyobb, mint az S&P 500-ban vagy az európai részvénypiacokon.
Pozicionáltság
A japán részvénypiaci pozicionáltság a harmadik legjobban túlpozicionált (crowded trade) az intézmények között a “káprázatos hetes” és a Kína short után, derül ki a BoFA havonta publikált, alapkezelői felméréséből. Eszerint az intézmények nettó 23 százalékban felülsúlyosak, 2018 márciusában volt ilyen magas utoljára, és 0,8 szórásra van a hosszú távú átlagtól.
Az intézmények tehát látványosan jelen vannak most ezen a piacon, hiszen a makrosztori tényleg vonzó, az árazás közel se olyan, mint az Egyesült Államokban vagy Indiában, viszont kitettséget is ad a AI-boomhoz.
SZÓVAL JAPÁN MOST “NO-BRAINERNEK” TŰNIK, DE A TÚLPOZICIONÁLTSÁG NAGY MEGLEPETÉSEKET HOZHAT MÉG AKKOR IS, HA A MAKROSZTORI ERŐS.
A múlt évben nagyban hozzátett a japán és indiai piac szárnyalásához, hogy a globális befektetők drasztikusan visszavágták, sok esetben teljesen el is hagyták a kínai piacot. Az elmúlt hónapban ebben a hosszú távú trendben volt egy kisebb korrekció, amely már nem vitt új tőkét a két említett piacra, sőt. Az elmúlt két hónapban a fejlődő piaci flow visszakacsintott az olcsó, de számos szempontból kockázatos kínai piacra.
TSE-reform
A tőzsde reformja új lendületet kapott idén, a már a podcastban is említett szégyenlista hatására a vállalatok egyre nagyobb arányban igyekeznek megfelelni a corporate governance ajánlásoknak. Ez azért lehet középtávon fontos, mert itt a cégek fele nettó cash-ben van, vagyis a jelen makrogazdasági környezetben egyáltalán nem optimális tőkeszerkezet mellett üzemelnek, ehhez képest az USA vagy EU vállalatainak 20 százaléka van csupán nettó cash-ben.
A deflációs időszakban mindez teljesen érthető volt. A vállalatok tőkéből finanszírozták a beruházásaikat, így érdemes volt tartalékolniuk, a mostani inflációs környezetben azonban ez már pazarlás. Bár lassú folyamat ennyi év után a vállalatvezetők gondolkodását átállítani, de joggal feltételezhetjük, hogy idővel fokozatosan növekszik az eladósodottság mértéke és az osztalék kifizetésének aránya, több részvény-visszavásárlási csomagot jelentenek majd be főként a javuló eredményesség fényében.
Számos más fontos szempont mellett (pl. a független igazgatósági tagok számának növelése, a tőzsdei vállalatok egymásban való tulajdonlásának csökkentése) a reform ezt igyekszik elérni:
KIMOZDÍTANI A DÖNTÉSHOZÓKAT AZ EDDIGI GYAKORLATUKBÓL.
A friss adatok alapján a Prime piacon szépen be is indult a folyamat, a vállalatok 65 százaléka – durván 1060 cég – teljesíti az ajánlást, vagy tervezi az ennek való megfelelést a közeljövőben.
Fontos mérföldkő lehet a májusban közeledő jelentési szezon, ahol várhatóan még több vállalat jelenti be, hogy hajlandó az ajánlást megfontolni, illetve az osztalékok és részvényvisszavásárlás csomagok mértékéről is több információt tudhatunk meg.
JELEN HELYZETBEN A JAPÁN RÉSZVÉNYPIAC NEM FEKETE (SHORT) VAGY FEHÉR (LONG) BEFEKTETÉS, HANEM SZÜRKE, SZÁMOS ÁRNYALATTAL.
De érdemes a forgatókönyveken gondolkozni. A jelenlegi túlpozicionáltságot némileg mérsékelheti a AI-hype csökkenése, a kínai visszaflow, a jen erősödése is (legalábbis átmenetileg), ami kitakaríthatja a rövid távú befektetők egy részét. Viszont a jelentési szezon, a várható osztalék és a részvény-visszavásárlási bejelentések, valamint a globális feldolgozóipar javulása kedvezően hathat majd május során a japán részvénypiacra.
(A cikk először a Portfolio.hu oldalán jelent meg 2024. április 30-án. Borítókép: Japán vonzó befektetés, forrás: Shutterstock)
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
