Hangmintát is csatolt a Facebookon közzé adott felhívásához a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Idén januárban már egyszer az állatbarát közösséghez fordultak az erdei fülesbaglyok telelési szokásait vizsgálva. Most hasonló okokból ragadtak klaviatúrát, az éjszakai szárnyasok költési területeit szeretnék feltérképezni.
Az Egyesület az elmúlt évek pozitív tapasztalatai alapján idén is a lakosság bevonásával készül feltérképezni a hazai madárállomány szokásait. Ezúttal a hazánkban is fészkelő erdei fülesbaglyokon a sor. A fészkelési szokásaikra és területeikre kíváncsiak.
Merre költ az erdei fülesbagoly?
Az erdei fülesbagoly Magyarországon rendszeresen fészkel, de nem vonul. A Dunántúlon és az Alföldön egyaránt elterjedt, ez a leggyakoribb bagolyfaj hazánkban.Telente az állomány általában fel is szaporodik, ugyanis északabbról is érkeznek egyedek hozzánk ebben az időszakban. Hazai állománya stabil. A legutóbbi vizsgálatok szerint, melyet 1995–2002 között végeztek hazánkban mintegy 6500–12 000 pár fészkel. Az országos állományváltozás trendje azonban nem ismert, mert azóta nincs elegendő adat hozzá, ezen változtatna a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A közepes nagyságú erdei fülesbagoly Magyarországon a legelterjedtebb éjjel aktív madárfajta. Testhossza 35–40 centiméter, szárnyfesztávolsága akár 1 méter is lehet. Nevét jellegzetes, messziről is felismerhető tollfüleiről kapta, de nagy, narancsvörös szemeiről is felismerhető. A hím, a tojó és a fiatalok egyaránt hasonló színezetűek.
Gyakori vendég lakott területen is
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonság többi tagjához hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de a településeken fehér gólya fészkében és akár emeleti balkonládában is megtelepedhet. A költések általában áprilisban kezdődnek, de két-három évtizedenként előfordul, hogy már október végén, november elejétől, és még akár karácsony környékén is tojást raknak egyes madarak. Az ezekből származó fiókákkal azután január első napjaitól február-márciusig találkozni lehet országszerte - tájékoztat az MME honlapja is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület most a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Érdemes nem csak a kiépített infrastruktúrából vagy egykori gólyafészkekből érkező furcsa hangokat, de a fákat is figyelni, ugyanis a fészekalbérlet mellett az erdei fülesbagoly korhadt faüregben, vastag törzsű fák ágvillájában is költhet. Fiókái fészeklakók, amiket aztán a tojó melegíti. Az elején csak a hím látja el élelemmel a családot, majd a fiókák 2 hetes kora után a tojó is vadászik. A fiókák szeme 5–7 nap után nyílik ki, a fészket körülbelül három hetesen, még röpképességük elérése előtt elhagyják, és
a környékbeli fák koronájában ugrándozva szétszóródnak. Este panaszos, síró hívóhangjukkal jelzik hollétüket. Ez a hangos, elnyújtott és magas „pí-í” a tavaszi, nyári esték jellemző hangjainak egyike; akár egy kilométerről is hallható. A fiókák akár egész este vijjoghatnak.
Ezt a jellegzetes hangot keresi most segítségünkkel az MME, de mi is megmutatjuk:
A fülesbagoly fiókák egy hónapos koruk után tanulnak meg repülni, ezt követően szüleik egy ideig még etetik őket. A ragadozók, rókák, nyestek, héják és egerészölyvek főleg a röpképtelen fiókákat veszélyeztetik.
"Első pillantásra lehetetlen küldetésnek tűnhet éjszakai életmódot folytató, számunkra láthatatlanul mozgó madarak amúgy is rejtett költőhelyének megkeresése, nappal ugyanis a bagolypár többnyire a növényzet sűrűjében rejtőzködik. Szerencsére a fészkelő baglyok felmérése egyike a létező legegyszerűbb madármegfigyelési, adatgyűjtési módszereknek – ehhez ugyanis a madarakat nem is kell látni" - írja a Madártani Egyesület.
Azt kérik, hogy esténként, szürkülettől kezdve pár órán át hallgatózzunk az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, vagy a parkban sétálva és ezt hetente néhányszor ismételjük meg. Ha a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató udvarló jelzőhangját, vagy a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, netán később a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját meghalljuk, jelezzük az egyesület honlapján IDE kattintva elérhető adatgyűjtő segítségével.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
