Nagy jelentősége lehet a kínai elnök jövő heti útjának, ugyanis szakértők szerint a látogatás átrajzolhatja a kínai–európai kapcsolatokat – írja a Kínai Kommunista Párt lapja, a Global Times. Ezek a kínai remények.
A világ második legnagyobb gazdaságának cégei az elmúlt nyolc évben gyorsuló ütemben terjeszkedtek külföldön. Kína, az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokkal kívánja befolyásolni az európai politikát, miközben az együttműködés fő haszonélvezője ő akar lenni.
Az elnöki látogatás üzenete, hogy az uniós országok számára Peking több lehetőséget kínál, mint Washington.
Hszi meggyőzné európai partnereit, hogy ne támogassák mindenben a Kínával szemben kereskedelmi háborút folytató Egyesült Államokat. Az amerikaiak a kínai termékeket védővámokkal büntetik, egyrészt azok olcsósága miatt, és nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva. A geopolitikában azonban Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök összefogott az Egyesült Államok által vezetett világrend megkérdőjelezésére.
Hszi Csin-ping első állomása Franciaország
Az amúgy kifejezetten keveset utazó kínai felsővezető első úti célja Párizs, ahol Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik. Az alkalom kivételes, mivel a két állam idén ünnepli a diplomáciai kapcsolataik helyreállításának 60. évfordulóját.
Emmanuel Macronnak több célja is van a találkozóval. Egyrészt sürgetni fogja a kínai vezető közbenjárását Vlagyimir Putyinnál az orosz–ukrán háború befejezésére, másrészt előmozdíthatja, hogy kínai akkumulátorok kerüljenek a francia elektromos autókba – írja a Bloomberg hírügynökség.
A vezetői találkozó alkalmával
Kína és Franciaország számos együttműködési megállapodást írhat alá, többek közt az atomenergia, a légiipar és a mezőgazdaság területein.
Szerbia
Hszi ezután Szerbiába utazik, ahol Aleksandar Vucic elnökkel tárgyal. A nyolc éve példa nélküli látogatáson is számos megállapodást írhatnak alá, amelyekkel átfogó stratégia partnerséget nyithatnak meg. A Bloomberg felhívta a figyelmet, hogy Hszi pont a szerb fővárosban található kínai nagykövetség elleni NATO-bombázás 25. évfordulójának hetében érkezik Belgrádba.
A kínai elnök Magyarországra is ellátogat – egy „sikertörténet” megpecsételése
Végül, de nem utolsósorban az elnök Magyarországra érkezik, ami egybeesik a kínai–magyar diplomáciai kapcsolatok 75. évfordulójával. Hszi megbeszélést folytat majd Sulyok László köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója arra számít, hogy
a két állam átfogó stratégiai partnerségét magasabb szintre emelheti.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter Pekingben készítette elő a vezetői találkozót múlt héten. Akkor sikertörténetként jellemezte az együttműködést a Global Timesnak. A tárcavezető szerint Hszi közelgő látogatása válasz arra az erőfeszítésre és energiára, amelyet Magyarország a Kínával való kapcsolatának javítására tett.
Magyarország jelentős stratégiai eszköz lehet Pekingnek felhígítani vagy akár blokkolni az EU politikáját.
Az Orbán-kormány hűsége pedig kifizetődhet. A Szabad Európa Rádió azt jelentette: a látogatás során bejelenthetik, hogy a Great Wall Motor, a nyolcadik legnagyobb kínai autógyártó üzemet nyit hazánkban. A Világgazdaság értesülése szerint azonban egyelőre még csak tárgyalások zajlanak egy esetleges beruházásról, így ilyen bejelentés nem várható.
Arról azonban már jó ideje tudni, hogy Debrecenbe jön a a kínai CATL akkumulátorgyártó. A vállalat egy 7,6 milliárd dollár értékű létesítményt épít a német Mercedes-Benzzel, és mintegy 9 ezer munkahelyet teremt. A BYD autógyártó pedig tavaly jelentette be, hogy gyárat épít Szegeden.
Aggódik az Európai Unió
Kína dollárban mért gazdasági ereje 15 százalékkal hagyta le az euróövezetét öt év alatt. A rés a következő öt évben pedig várhatóan a duplájára emelkedik. Az integráció Kínával szembeni kereskedelmi deficitje aggasztja az uniós vezetőket – írj a Bloomberg.
Az EU tavaly vizsgálatot indított a Kínából érkező elektromos járművek miatt, mert azt gyanítja, hogy az ázsiai állam kormányzati támogatásokkal segítette a céget, ami torzítja a versenyt globálisan. Az Európai Bizottság pedig a közelmúltban indított vizsgálatot az orvostechnikai eszközök kínai beszerzése ügyében.
„Az EU egy elkényeztetett gyerek”
Jánisz Varufákisz, Görögország volt pénzügyminisztere szerint az egy elkényeztetett gyerek, aki nem ismeri el a rossz befektetési döntéseit és Kínát hibáztatja.
Az EU kereskedelmi akadályokat gördít a zöldtechnológiák, például napelemek és az elektromos járművek behozatala elé, miközben azokra égető szüksége van a zöldátálláshoz
– magyarázta a kínai állami lapnak, amely úgy tudja, hogy Kína elektromosjármű-exportjának közel 40 százaléka az EU-ban landol.
A közgazdász szerint a kínai elnök európai körútja lehetőséget nyújt az öreg kontinens kormányainak, hogy az országaik érdekét képviseljék, ahelyett, hogy engedelmeskednének az Egyesült Államok utasításainak.
A baráti nemzetek támogatásának megszerzése segíteni fog Pekingnek azt az üzenetet küldeni, hogy „Európa Kína oldalán áll, bármit is mond Brüsszel”
– magyarázta Una Aleksandra Berzina-Cerenkova, a Rigai Stradins Egyetem szakértője a Bloombergnek. Az elmúlt évben mindhárom európai kormányzati vezető járt Kínában.
Ezt támasztja alá Vang Ji kínai külügyminiszter szombati kijelentése is, aki remélte, hogy Párizs képes pragmatikus politikára ösztönözni az EU-t Pekinggel szemben.
