Komjáthi Imre: a május elseje célja nem változott, a társadalom azonban igen

Németh-Kállai Szilvia 2024. május 1. 06:30 2024. máj. 1. 06:30

Napjainkban a mozgalmak, a közösségek „szétestek”, megmérgezte őket az utóbbi évek gyűlöletpolitikája – vélte az MSZP társelnöke. Ezért változott meg alapjaiban a május elsejei ünnep is. Komjáthi Imre felidézte, amíg a szakszervezetek szervezték a Munka ünnepét, addig a szakszervezeti mozgalomról szólt. A munkások szervezkedtek és a szakszervezeteknek nemcsak a bérek, hanem a munkavédelem kérdésében is jelentős szerepük volt. A szocialista politikussal arról beszélgettünk, vajon érvényesek-e még május elseje korábbi céljai?

A célok érvényesek. A munkavállalókkal kapcsolatos minden régen volt kérdés mára fokozottan érvényes – jelentette ki Komjáthi Imre. Hozzátette, dédapáink, ükapáink az utcán, vérük által harcolták ki azokat a jogokat, amelyeket most éppen lábbal tipornak, vagy egyszerűen elvesznek a dolgozóktól. Ha a munkaidőt vagy a munkavédelmet, a szabadidő kérdését nézzük, akkor abszolút érvényesek a korábbi követelések és törekvések.

Az már más kérdés – folytatta az MSZP társelnöke –, hogy a társadalomban május 1. ugyanazt jelenti-e még, mint régen.  Ebben erős kétségeim vannak. A különbség szerinte az, hogy május elseje egy olyan munkaszüneti nappá változott, ahol együtt lehet a család, ki lehet menni majálisozni, de a munka világát érintő kérdések már elsikkadtak. Sőt, már nem is a szakszervezetek szerveznek majálist – bár erős kivétel lesz az idén a Városliget, ahol a szocialisták és a szakszervezetek együtt jelennek meg –, hanem a munkáltatók családi napot. Ez pedig már egészen másról szól, mint régen. „Sokat dolgozunk azon, hogy ez a helyzet változzon és legalább ilyenkor, május elsejével erősítsük fel azokat a kérdéseket, törekvéseket, amelyek kapcsolódnak a munka ünnepéhez.”

Példaként említette, hogy éppen hétfőn volt a munkabalesetben elhunytak emléknapja, s döbbenetes, hogy 2023-ban 20 658 munkabaleset történt és ebből 62 volt halálos kimenetelű. „Azt gondolná az ember, ilyenkor a kormány biztosan olyan intézkedéseket hoz, amelyek segítenek abban, hogy ezek a számok csökkenjenek. Hogy minél több dolgozó jusson haza épségben a családjához. Ehhez képest olyan intézkedéseket hoznak, amelyekkel teljesen felpuhítják a munkavédelmi rendszert” – mondta a kormány intézkedéseiről a szocialista párt társelnöke. 

Ilyen az a döntés is, hogy 1047 munkavédelmi ellenőrt 2010 után leépítettek, létszámuk most mindössze 300 Magyarországon. A munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálatok sem kötelezőek, ahogyan a munkavédelmi oktatás sem, helyette elég az oktatási anyagot a dolgozó kezébe adni – sorolta a politikus, majd megjegyezte: „ez minden, csak nem a dolgozók megbecsülése, védelme, ez nem emberséges hozzáállás a kormány részéről”. 

A felvonulásos sör-virslis majálisok miben különböznek a céges május elsejei családi napoktól? – kérdeztük Komjáthi Imrét, aki elmondta, másfajta közösség épült. Amíg a szakszervezetek szervezték, addig a szakszervezeti mozgalomról szólt. A munkások szervezkedtek és a szakszervezeteknek nemcsak a bérek, hanem a munkavédelem kérdésében is jelentős szerepük volt. Napjainkban május elseje üzenete az, hogy a munkáltató, a cég tulajdonosa vagy vezérigazgatója kiáll és azt mondja: mi egy családból valók vagyunk. De ez nem igaz, hiszen ellenkező az érdek, viszont ezt a munkavállalók sokszor elhiszik – válaszolta. 

Komjáthi Imre szerint nagyon hiányzik a szakszervezetek közösségépítése. A szakszervezeti mozgalom, - érdekszövetség leépülésében erősen benne van, hogy elveszítették éppen ezt a mozgalmi jelleget.  „Engem elsősorban arra tanítottak egykor, hogy a nyitott tenyér ujjait könnyű egyenként letörni, de ha ökölbe szorul a kéz, elképesztő erőt tud képviselni. De ez mára kiveszett. A szakszervezeti mozgalom ma azt jelenti, hogy elmennek munkaügyben pereskedni, a dolgozókat képviselni. A követendő kivételek között vannak például a vegyész- és a vasasszakszervezetek, amelyek túl vannak néhány sikeres sztrájkon, és már elég meglengetni a munkabeszüntetést és a munkáltató meghátrál. De ehhez magas szervezettségre van szükség, és látszik, hogy náluk még él a mozgalom, van közösségépítés” – magyarázta a szocialista politikus. 

Ha egyszer kormányváltás lesz és ebben a szocialisták befolyásoló tényezők lesznek, akkor olyan helyzetbe akarják hozni a szakszervezeteket, hogy ne csak érdekvédelmi tevékenységet tudjanak végezni, hanem mozgalmi életet is élni – ígérte Komjáthi Imre. Ehhez első intézkedésként úgy döntenének, hogy a szakszervezeteknek is fel lehessen ajánlani az adó egy százalékát, ahogyan a civil szervezeteknek és az egyházaknak. „Azon dolgozunk, hogy eljöjjön ez az időszak és ha lenne egy önálló munkaügyi minisztérium, akkor már az első néhány hétben tudnánk olyan intézkedéseket hozni, amelyek igazán még pénzbe se kerülnének, viszont nagyon örülnének neki a szakszervezetek mellett a munkaadók is. Ilyen lenne az érdekegyeztetés teljesen új, modern rendszerének felépítése, amiben a munkáltatók is partnerek lennének” – fejtette ki Komjáthi Imre. 

Emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt létezett az érdekegyeztető tanács, amelyben benne voltak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Az volt a feladatuk, hogy minden olyan kérdést, ami akár a munkáltatókat akár a munkavállalókat érinti, azt a legmagasabb miniszteri, vagy miniszterelnöki szinten is megvitassák. A kormány kikérte a társadalmi partnerek véleményét, ezután hozták meg a szükséges intézkedéseket. „Ezt 2010 után a Fidesz szétverte. Gyakorlatilag a munkaadói oldal mellett a munkáltatói szövetségek is nehezen élik meg, hogy már nincs ez a fajta érdekegyeztetés” – mutatott rá a problémára. 

Hogyan lehetne visszahozni a régi május elsejék hangulatát? Erre a kérdésre Komjáthi Imre azt felelte: ehhez egy jó hangulatú ország kellene. Rossz állapotban van az ország lelke, mert a hosszú évek alatt megmérgezték gyűlölettel. A méreg pedig leginkább a közösségekre hatott, szétválasztotta azokat. Mert a kormány nem nézi jó szemmel, ha tíz ember vagy annál több összejön és a saját érdekében szervezkedik.  Egy kormányváltás esetén a legnagyobb munka az ország lelkének ápolása lesz. 

„Nem lesz egyszerű feladat, de mi szocialisták arról vagyunk híresek, hogy az embert nézzük, a központban az emberség, a megbecsülés, az odafigyelés, a gondoskodás van. Ez nem megy csak pénzzel, vagy varázsütésre, ez nem megy úgy, hogy egy éjszaka alkotunk törvényeket és azokat áttoljuk a parlamenten. Ehhez rengeteg beszélgetésre van szükség, rengeteg lélekápolásra. Arra, hogy akár a munkáltatókkal leülve – ahol kőkeményen pénzről szól a dolog – ott is az emberi oldalt nézzük. Ettől nagyon-nagyon messze kerültünk, ebben nagyon sok feladatunk van, de mi ehhez értünk” – fogalmazott Komjáthi Imre.