Magyarország a 1998-as luxemburgi csúcstalálkozó óta folytatott csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, melyek 2002-re fejeződtek be. A csatlakozás időpontjára kiépült a működő piacgazdaság, komoly jogharmonizáció ment végbe és megszilárdultak a demokratikus struktúrák. Az ügydöntő népszavazást 2003. április 12-én tartották meg 45,62 százalékos részvétellel. A szavazatok 83,76 százaléka támogatta a belépést, a népszavazás eredményes volt.

Az EU történetének legnagyobb bővítésére 2004. május 1-én került sor Athénban. Magyarország mellett Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia írta alá a Csatlakozási Szerződést.

Az új tagállamok számára megnyíltak a fejlődés és felzárkózás útjai, a csatlakozás szabaddá tette a határok átjárását, néhány év múlva lehetővé vált a nyugat-európai munkavállalás, továbbá az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az egységes európai szabályozás jelentősen átalakította a polgárok életét. Az unió ekkor nagyobb – Tallinntól Lisszabonig, Vallettától Stockholmig, Dublintól Nicosiáig terjedő – politikai, gazdasági és kulturális egységgé vált, amelyhez néhány évvel később Bulgária és Románia, majd Horvátország is csatlakozott. 

Az Eurobarométer felmérése szerint az unióhoz 20 évvel ezelőtt csatlakozott tagállamokban élő polgárok átlagosan 79 százaléka véli úgy, hogy országa profitált az uniós tagságból.

A 20 éves jubileum alkalmából az EU hivatalos oldalán sorolta fel az azóta eltelt időszak legfontosabb változásait:

  • Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott 10 tagállam tartós gazdasági növekedést ért el: Észtország átlagos éves bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) növekedési rátája meghaladta a 8 százalékot, míg Lengyelországban, Szlovákiában, Máltán és Lettországban ez az érték átlagosan több mint 7 százalékkal nőtt.
  • Tíz új tagállam egy főre jutó átlagos GDP-je az EU-27 átlagának 2004-es 59 százalékáról 2022-re 81 százalékra nőtt.
  • Ezekben a tagállamokban jelentősen – a 2005-ös 37 százalékról 2020-ra 17 százalékra – csökkent a szegénység és a társadalmi kirekesztés szintje. A szegénység kockázatának kitett gyermekek száma ugyanebben az időszakban 41 százalékról 17 százalékra csökkent.
  • A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 és 34 év közöttiek aránya a csatlakozás óta csaknem 20 százalékponttal nőtt a 10 tagállamban.
  • E tíz tagállam közül hét bevezette az eurót: elsőként Szlovénia 2007-ben, legutóbb pedig – 2015-ben – Litvánia csatlakozott az euróövezethez. 
  • Ebben a tíz országban a mezőgazdasági termelés értéke az elmúlt két évtizedben megháromszorozódott, meghaladva a 68 milliárd eurót.
  • 2004 óta a 10 országból több mint 2,7 millióan éltek a külföldön való tanulás és oktatás lehetőségével. 
  • Az akkor csatlakozott 10 tagállam közül kilenc teljes jogú tagja a schengeni térségnek, Ciprus további integrációja pedig folyamatban van, figyelembe véve a szigetország különleges körülményeit.
  • Az uniós csatlakozás óta a 10 tagállam növelte az újra feldolgozott települési hulladék arányát. 2004 és 2022 között mások mellett Szlovákia, Litvánia, Szlovénia és Lettország az újrafeldolgozási arány több mint 40 százalékpontos emelkedéséről számoltak be.
  • A 2004-ben csatlakozott tagállamokban az átlagos várható élettartam 20 év alatt 75 évről 79 évre emelkedett, vagyis majdnem felzárkózott a 27 uniós tagállam 81 éves átlagához.
  • A legfrissebb standard Eurobarométer felmérés szerint az Európai Unióhoz 20 évvel ezelőtt csatlakozott országok állampolgárainak életminőséggel való általános elégedettsége a 2004-es 68 százalékról 2024-re 89 százalékra növekedett. 

A Szabad Európa idéz egy másik felmérést, amiben arról kérdezték az EU-s polgárokat, hogy szerintük milyen irányba megy az unió, hogyan ítélik meg a folyamatokat. Ott az jött ki, hogy a magyarokat a közegészségügy foglalkoztatja leginkább, míg például Dániát, vagy Németországot a biztonság. A lap felmérés kapcsán cikkében kiemeli, hogy „az Orbán-kormány évek óta zajló Brüsszel- és EU-ellenes kampánya" ellenére a magyarok pozitívan viszonyulnak az unióhoz, tulajdonképpen az uniós átlaggal szinkronban vagyunk. A magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy hazánknakk előnyére vált a húsz éve tartó uniós tagság, és csak 17 százalékuk gondolja azt, hogy nem. 

Hét ilyen állam van csak az EU-ban, Magyarország az egyik

Beindult már a 2021-2027-es uniós ciklus, de közben a 2014-2020-as sem zárult még le. Hét uniós tagállam hívta le az összes rendelkezésére álló forrást az előző hétéves időszakból, jó hír, hogy Magyarország is köztük van. A persely feltörése az első lépés Navracsics Tibor szerint is: a nekünk járó keret egészének lehívása, ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk.