Ayrton Senna halála 30 év után is drámai, értelmetlen és döbbenetes

Az 1994-es Forma-1-es idényben előzetesen Michael Schumacher és Ayrton Senna csatáját várták a szurkolók. Az akkor még világbajnoki cím nélkül rendelkező Schumacher Benetton-Forddal, a háromszoros (1988-ban, 1990-ben és 1991-ben) vb-győztes Senna pedig Williams-Renault-val versenyzett. Az első két versenyhétvége időmérőjét Senna nyerte, de Brazíliában és Japánban sem tudott célba érni, a német rivális így két futamgyőzelemmel 20 pontos előnyre tett szert. Így érkezett meg a mezőny Imolába, a szezon harmadik versenyhétvégéjére.

Roland Ratzenberger és Ayrton Senna tragédiája

A San Marinó-i Nagydíjnak már a pénteki szabadedzésén is intő jel volt Rubens Barrichello óriási balesete a célegyenes előtti Variante Bassa kanyarban, a fiatal brazil azonban a következő két nap történéseit látva nagyon szerencsésen megúszta az ütközést. A szombati kvalifikáción a 33 évesen a szezonban az F1-hez csatlakozó Roland Ratzenberger MTV Simtek Ford autója első szárny nélkül, közel 300 kilométer per órás sebességgel ütközött a falnak a Villeneuve-kanyarban, többé pedig már nem tért magához az osztrák pilóta. Azonban Ayrton Senna (aki riválisa halála miatt először el sem akart indulni a versenyen) vasárnapi tragédiája az, ami miatt a leginkább megmaradt az emberek emlékeiben a hétvége. A háromszoros világbajnok brazil a hetedik körben az első helyen haladt, amikor a Tamburello előtt a Williams-Renault megcsúszott, 211 kilométer per órával a betonfalnak csapódott. A brazil pilótát este 18 óra 37 perckor, a bolognai Maggiore-kórházban nyilvánították halottnak.

Így emlékezett Senna utolsó óráira az érte küzdő orvos

„Emlékszem a vérre, a helikopterútra, a csöndre és a barátja, [Gerhard] Berger könnyeire – nyilatkozta évekkel a tragédia után a brazil legenda életéért folytatott küzdelemben részt vevő egyik orvos, Dr. Giovanni Gordini. – Azonnal aggódni kezdtem, mivel az a kanyar rossz emlékeket ébresztett bennem Gerhard Berger 1989-es balesetéről, amikor beszorult az égő Ferrarijába, és csak a tűzoltók gyors beavatkozása mentette meg. Felültem a robogómra, és a Tamburello felé vettem az irányt. Néhány perccel Sid Watkins professzor után érkeztem a helyszínre. 

Mindannyian azonnal megértettük a helyzet súlyosságát, és úgy döntöttünk, hogy helikopterrel a Maggiore-kórházba szállítjuk."

„Lerögzítettük, légcsőmetszés után intubáltuk – folytatta az orvos a történet felidézését. – A helikopterben már lélegeztetőgépen volt, valamint a szíve is leállt, de sikerült újraindítanunk. Azonnal a sürgősségi szobába vittük, a ruhájának levétele után pedig megnéztük, hogy mennyi vért veszített, majd CT-vizsgálatot végeztünk rajta. Tízen asszisztáltunk mindehhez. Az első CT-képekből megértettük, hogy milyen kritikus a helyzet, 

A vérzés túl intenzív és kiterjedt volt mind a frontális lebeny, mind a nyak sérülése miatt. Mivel kevés vért kapott, Senna agya lekapcsolt és úgynevezett elektromos csend állt be. Annak ellenére, hogy nagyon sok vért veszített a pályán, mindössze az arca volt megduzzadva, ami természetes a trauma és az eszméletlen pácienseknél alkalmazott igen agresszív mentési technikák miatt. A teste viszont változatlan maradt."

„Fáradhatatlanul folytattuk az újraélesztési technikák alkalmazását a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Mindent bevetettünk, amit a baleset helyszínén még nem lehetett: infúziókat kapott, a gégemetszést konzisztensebb megoldással váltottuk fel és többféle gyógyszer adtunk neki. Mindenkit biztosíthatok róla, hogy 

Miután az agya és a szíve is leállt, újabb nehéz feladat várt ránk: be kellett jelentenünk a halálának hírét a kórházban várakozó tömeg előtt – mondta Dr. Giovanni Gordini, akiben Senna közeli barátja és korábbi mclarenes csapattársa, Gerhard Berger is mély nyomot hagyott. – Kétségtelenül Berger belépése a szobába volt rám a legnagyobb hatással. Lenyűgözött, hogy mindenáron látni akarta a haldokló barátját. Ő, akit ugyanebben a szobában láttak el 1989-ben. Ritka és jelentőségteljes gesztus. Röviden tudtam vele beszélni, nem mondott sokat, inkább csendben maradt és félrehúzódva gyászolt. Nem akart beszélni, már tudta, hogy mi következik."

„Megpróbáltuk megmenteni Ratzenbergert szombaton, majd Sennát vasárnap, de semmit nem tehettünk. Egy dolgot azonban el szeretnék mondani. Ezen az átkozott hétvégén Rubens Barrichello is súlyos sérüléseket szerzett, az ő esete pedig megmutatta a világnak, hogy miként kell működnie a sürgősségi beavatkozásnak ilyen helyzetekben. 

A két imolai haláleset megváltoztatta a Forma-1-et

Az imolai futamot végül befejezték, Michael Schumacher nyerte a versenyt, és később az 1994-es pontversenyt is. Ám az F1 történetének egyik legtragikusabb hétvégéje után – ahogy Gordini is kiemelte – a Forma-1 elkezdett jobban a biztonság útjára lépni. Az imolai pályán a Tamburellót lassabbá (sikánná) építették át, ahogy a Villeneuve- és a Tosa-kanyar is erre a sorsra jutott. Továbbá bevezetésre került az úgynevezett HANS fej- és nyakvédő, amit a mait napig láthatunk a versenyzőkön, szintén

Az elmúlt 30 évben pedig részben utóbbiaknak köszönhetően lecsökkent a tragédiák száma a Forma-1-ben, az előző három évtized során Jules Bianchi veszítette életét a sportágban.

A minden idők leggyorsabb F1-es pilótájának tartott Ayrton Senna a három világbajnoki címe mellett 41 futamgyőzelmet, további 39 dobogós helyezést és 65 pole pozíciót szerzett a Forma-1-es karrierje során, amelyet a Toleman, a Lotus, a McLaren és a Williams csapataiban töltött el. Az eredményeinek és mindannak köszönhetően, amit hazájáért és honfitársaiért tett, mindmáig Brazília egyik legnagyobb sporthősének számít és rengeteg megemlékezést tartanak róla. Senna 1994. május 5-én állami temetést kapott Sao Paulóban, 

Roland Ratzenberger temetésére két nappal később, Salzburgban került sor.

Kapcsolódó cikkek