Izrael;Benjamin Netanjahu;gázai offenzíva;Hamász;Nemzetközi Büntetőbíróság;gázai harcok;

Az izraeli miniszterelnök még nagyobb nyomás alá kerülhet, ha a Nemzetközi Büntetőbíróság a héten elfogatóparancsot ad ki vele szemben

Benjamin Netanjahu aggodalmai. 

A Hamász egyik magas rangú képviselője támogatta Izrael legújabb javaslatát a Gázai övezetben való tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására. "A légkör pozitív, hacsak nem merülnek fel újabb izraeli akadályok" - mondta az illető az AFP hírügynökségnek. A Hamász nem fedezett fel "semmilyen nagyobb problémát" az Izrael és Egyiptom által előterjesztett szöveggel kapcsolatban, tette hozzá. A gázai háborúról szóló konzultációk Szaúd-Arábiában zajlanak a Világgazdasági Fórum (WEF) rendkívüli ülésén. A szintén Rijádban tárgyaló Antony Blinken amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Hamász támogatja a tűzszünetet és a túszok szabadon bocsátására vonatkozó javaslatot.

Mindeközben Benjamin Netanjahu miniszterelnöknek egy másik komoly kihívással is meg kell küzdenie. Attól tart, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a következő napokban nemzetközi elfogatóparancsot ad ki ellene és más politikai és katonai tisztviselőkkel szemben a gázai offenzíva során elkövetett háborús bűnök miatt.

Az izraeli kormányfő ezzel ugyanabban a helyzetben találhatja magát, mint Vlagyimir Putyin, aki ellen 2023 márciusában adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot.

"Bármi legyen is a bíróság döntése, nem lesz hatással az Izraeli akciókra, mert veszélyes precedenst teremtene, amely minden demokráciát fenyeget a gyilkos terrorizmus és agresszió elleni küzdelemben" – jelentette ki a miniszterelnök múlt héten közösségi oldalain.

Az elmúlt két hétben a kormányfő nemzetközi jogi szakértőkkel is konzultált az ügyben. David Cameron brit és Annalena Baerbock német külügyminiszterrel a közelmúltban Izraelben folytatott tárgyalásai során kitért a témára és támogatásukat kérte. Netanjahu megpróbálja mozgósítani az amerikai adminisztrációt is abban a reményben, hogy Washington, még ha nem is tagja az ICC-nek, befolyását felhasználja azon országok meggyőzésére, amelyek bírái tagjai a bíróságnak. A Máriv izraeli napilap által idézett magas rangú kormányzati tisztviselők úgy vélik, a „szokatlanul intenzív stressz alatt álló” miniszterelnök hibát követett el azzal, hogy frontálisan támadta ezt a bíróságot, ami még visszaüthet.

Szintén elfogatóparancsot adhatnak ki Joav Gallant védelmi miniszter és Herzi Halevi tábornok, az izaeli hadsereg vezérkari főnöke ellen. De ez a lista tovább bővülhet és más katonai vagy biztonsági szolgálat tisztviselőit is magában foglalhatja. Karim Khan, a büntetőbíróság főügyésze tavaly novemberben azt mondta, a bíróság megvizsgálja, hogy háborús bűncselekményeket követtek-e el a Hamász iszlamisták Izraelben október 7-én, majd az izraeliek a Gázai övezetben.

Izrael nem tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság 124 tagállama közé, és nem ismeri el joghatóságát. De az intézmény 2015-ben úgy döntött: joghatósága van a palesztin területek, Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem felett. A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint mintegy 34 000 palesztin halt meg az október 7-i támadás után indított izraeli offenzíva nyomán. Az izraeli hadsereg becslése szerint a maga részéről 13 000 "terroristát" öltek meg, de nem tesz becslést a polgári áldozatokról. A Hamász október 7-i támadása közel 1200 embert ölt meg.

Nem ez az első alkalom, hogy Izraeli tisztviselők külföldi utazásai során esetleges vádemelésekről és letartóztatásokról esik szó. Ez történt például az izraeli hadsereg által 2014-ben a Gázai övezetben végrehajtott művelet után.

A Nemzetközi Büntetőbíróság büntetőeljárást indíthat az egyének ellen háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és egyéb agresszió miatt. Másik intézmény, az ENSZ Nemzetközi Bírósága, amely az államok közötti konfliktusokkal foglalkozik, az év elején megvizsgálta a Dél-Afrika által Izrael ellen benyújtott "népirtás" iránti petíciót. A bíróság 2002-es létrehozása óta elfogatóparancsot adott ki, Vlagyimir Putyin mellett Moammer Kadhafi néhai líbiai vezető vagy Omar al-Basir volt szudáni elnök ellen.