szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Erre hívja fel a figyelmet a CNN gazdasági rovata annak kapcsán, hogy Mexikó vált az Egyesült Államok legfontosabb külkereskedelmi partnerévé megelőzve Kínát, amely hosszú évekig állt az első helyen.

„Mexikó iparának hosszú távon is jók az esélyei” – mondja a Goldman Sachs szakértője. Alberto Ramos arra utal, hogy Mexikó éveken keresztül versengett Kínával az amerikai beruházók figyelméért, de most eldőlni látszik a verseny azt követően, hogy Washingtonban a decoupling – a szétválás jellemzi a világ két legnagyobb gazdasági hatalmának viszonyát.

Februárban tovább nőtt a mexikói export az Egyesült Államok irányában – közölte a washingtoni kereskedelmi minisztérium. A statisztikából kiderül, hogy a kínai export az USA felé 20%-kal csökkent 2023-ban az előző évhez viszonyítva.

Katherine Tai, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője elmondta a CNN gazdasági rovatának, hogy a kormány megítélése szerint az elmúlt időszakban az USA túlságosan függővé vált a kínai gazdasági kapcsolattól, ezért ezt tudatosan mérsékelni akarják. “Nagyon sebezhetővé váltunk annak következtében, hogy a szállítási láncaink döntő többsége Kínából indult” – hangsúlyozta Katherine Tai.

Mexikó a kínaiak menekülőútja

Sok kínai cég úgy akarja megkerülni az amerikai szankciókat, hogy Mexikóban épít gyárakat, amelyek azután az USA-ba exportálnak. Donald Trump exelnök, aki vissza akar térni a Fehér Házba, azzal fenyegetőzik, hogy “vérfürdőt rendez ezek között a Mexikóban működő kínai cégek között”. A “vérfürdő” egyik eszköze az a 60%-os vám lehet, amelyet Trump ki akar vetni a kínai importárukra.

Trump elnöksége idején megfúrta az észak-amerikai együttműködést az USA, Mexikó és Kanada között, de azután új egyezményt kötöttek, amely szabadkereskedelmi zónává tette újra Észak Amerikát. Ezt használják ki a kínaiak, akik Mexikón keresztül vámmentesen juthatnak be az USA piacára.

Made in ?

A globalizáció korában egyre nehezebb meghatározni egy áru nemzetiségét: Mexikóban szinte a világ összes autógyára jelen van, mert az olcsó munkaerőt kihasználva innen exportálhatja járműveit vagy azok alkatrészeit az Egyesült Államokba és Kanadába vámmentesen. A kínai cégeknek elég egy kis módosítás, és máris Made in Mexico felirattal juthat be az export az Egyesült Államok területére.

A Xeneta piackutató cég szerint tavaly 60%-kal nőtt meg a hajókon szállított konténerexport Kínából Mexikóba. A Moody’s Analytics ezért írhatta azt legutóbbi elemzésében, hogy “Mexikó ipari kapacitás nőtt ugyan, de nem kizárt, hogy máshonnan érkező áruk növelték az exportot az Egyesült Államok irányában”. Az S&P Global Market Intelligence már egyenesen azt közölte , hogy “a mexikói export növekedése az Egyesült Államok irányában nagyjából egybeesik azzal, amennyivel Mexikó importja nőtt Kínából”. A Goldman Sachs szakértője szerint a kínaiak így akarják kijátszani a szankciókat.

A Mexikón keresztül az USA-ba érkező kínai acélexport miatt Washingtonban már új szankción dolgoznak – konzultálva Mexikóval. 2026-ban pedig, amikor újra megvizsgálják az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet működését, akkor ez biztosan szóba kerül, de Washingtonban addig is lépni akarnak. Már csak azért is, mert ez fontos kérdéssé vált a választási kampányban: Joe Biden elnök közölte Pittsburghben az acélipari munkásokkal, hogy korlátozni kívánja az olcsó kínai acél importját, de nem 60%-os vámmal, mint Donald Trump. Biden ugyanis fél szemét Pekingen tartja: nemrég tárgyalt ott egy héten át Janet Yellen pénzügyminiszter. Tony Blinken külügyminiszter pedig valamiféle új típusú együttműködést emlegetett nemrégiben Sanghajban.

Mexikó mindenképp jól jár hiszen a beruházások folyamatosan jönnek mind Kínából mind pedig az Egyesült Államokból. “Mexikóban különösen Monterrey városában dübörög a gazdaság” – nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának az RBC portfoliómenedzsere. Christoffer Enemarke szerint hosszú távú tendenciáról van szó: ”különösen Mexikó északi része profitál ebből, ami mindenképp tartós növekedést jelent a következő évek során”.

Az amerikai cégek a globalizáció kezdetén Mexikóban próbálták ki az outsourcing módszert, majd rájöttek, hogy Kínában sokkal olcsóbb és fegyelmezettebb a munkaerő. Miután Washingtonban első számú stratégia ellenfélnek nyilvánították Kínát 2021-ben, minden megváltozott : Mexikó újra felértékelődött. Még egy új kifejezés is született : nearshoring – vagyis a külföldi partokat az Egyesült Államokhoz közel kell keresni.
A Tesla közölte: új gyárat épít Monterreyben. Elon Musk persze óvatos duhaj: Sanghajban , ahol a Tesla legnagyobb gyára működik, egy újabbat épít. A kínaiak cserében megígérték neki: az önvezérelt autóit náluk nyugodtan kipróbálhatja.

Mexikóban mindenesetre nagy az optimizmus hiszen a Morgan Stanley azt jósolja , hogy a következő öt évben a tavalyi 455 milliárd dollárról 609 milliárd dollárra növekszik a kivitel az Egyesült Államok irányában.

Képünkön Joe Biden amerikai és Andrés Manuel Lopez Obrador mexikói elnök