Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon 2024. 17. hetén a Budapesti Nagybani Piacon a hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök leggyakoribb termelői ára így alakult:

  • az újburgonya 600Ft/kg, 25 százalékkal drágább, mint egy évvel ezelőtt
  • sárgarépa 300 Ft/kg, 7,7 százalékkal olcsóbb, mint 2023 azonos időszakában,
  • a gumós zeller 500 Ft/kg, 30,7 százalékkal drágább, mint tavaly,
  • a fehér fejes káposzta 22 százalékkal olcsóbb, mint egy éve, 288 Ft/kg, ezzel szemben a vörös fejes káposzta 30 százalékot drágult, 345 Ft/kg,
  • a barna héjú vöröshagyma (70 mm+) 285 Ft/kg, 33,7 százalékkal olcsóbb, mint tavaly,
  • az almát fajtától függően 245-275 Ft/kg áron kínálják,
  • elérhető a fehér és a zöld spárga is a kínálatban mindkettő kilós ára 2500 Ft/kg, 11 százalékkal olcsóbb, mint egy éve,
  • spenót 950 Ft/kg, 11,8 százalékkal drágább, mint egy éve,
  • sóska 1000 Ft/kg, 17,6 százalékkal drágább, mint tavaly,
  • megjelent a kínálatban a szamóca is 1900 Ft/kg áron, míg tavaly ugyanebben az időszakban 3000 Ft/kg volt.

A spenót hazai termesztése

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. A KSH adatai szerint a spenót termése 12,1 ezer tonna volt 2022-ben, ami 32 százalékkal haladta meg a 2017–2021 közötti évek átlagát. A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív volt, a behozatala 7 százalékkal 452 tonnára nőtt 2023-ban az előző évihez képest, a legnagyobb mennyiség Spanyolországból érkezett (229 tonna). A kivitel – elsősorban Románia felé – 32 százalékkal 153 tonnára csökkent ugyanekkor – írja jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI).

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle – Fotó: Shutterstock

Hozzáteszik, hogy a fagyasztott spenót behozatala 31 százalékkal nőtt, 2,2 ezer tonnát tett ki 2023-ban. A legnagyobb beszállítók Csehország (1 ezer tonna), Belgium (774 tonna) és Ausztria (154 tonna) voltak. Ugyanakkor a kivitel 3 százalékkal 1,02 ezer tonnára csökkent, a fő célpiacnak az Egyesült Királyság (275 tonna) és Görögország (273 tonna) számított. A fagyasztott spenót importjának értéke 23 százalékkal 617 millió forintra, míg az exportból származó bevétel 11 százalékkal 343 millió forintra emelkedett 2023-ban az előző évihez képest.


A spenót piaca az Európai Unióban

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a spenót termése 674 ezer tonna volt 2022-ben, ami 2 százalékkal maradt el az előző öt év átlagától. A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Olaszország (25,2 ezer tonna) volt 2023-ban, majd Hollandia (22,3 ezer tonna) és Spanyolország (21 ezer tonna) következett a sorban – áll az AKI jelnetésben.

Kiemelik, hogy a friss spenót legnagyobb importőrének Belgium (39,4 ezer tonna) és Németország (16,4 ezer tonna) számított.

Az unió külkereskedelmi egyenlege a friss spenót tekintetében pozitívan alakult 2023-ban, a harmadik országok (főként az Egyesült Királyság) felé 1 százalékkal (31,7 ezer tonnára) mérséklődött a friss spenót kiszállítása, elsősorban Spanyolországból és Olaszországból. A fagyasztott spenótból legtöbbet, 104,2 ezer tonnát Belgium exportált a közösség belső piacára, Spanyolország és Hollandia szerezte meg a második és harmadik helyet jóval kisebb mennyiséggel: 16,4 és 12,6 ezer tonnával. A legnagyobb fagyasztottspenót-importőrnek Németország (43,4 ezer tonna), Franciaország (21,3 ezer tonna) és Belgium (17,3 ezer tonna) bizonyult. Az unió fagyasztottspenótkülkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2023-ban. A fagyasztott termék kivitele a harmadik országok felé 9 százalékkal 52,1 ezer tonnára csökkent 2023-ban az előző évihez képest – foglalja össze az AKI.