Megfejthették a fáraó átkát: kiderült, mi ölte meg a sírt felnyitó kutatókat

Tutanhamon fáraó
Fotó: AFP
Vágólapra másolva!
A „fáraó átka” 1922 óta tartja izgalomban a világot; a Tutanhamon fáraó sírját felnyitó emberek közül legalább 20-an haltak meg titokzatos körülmények között. Kutatók egy csoportja most rájöhetett a rejtélyes halálesetek okára.
Vágólapra másolva!

A fáraó átka egy sokak által ismert legenda, amely Tutanhamon sírjának felfedezéséhez kapcsolódik. 1922 novemberében Howard Carter régész és Lord Carnarvon fedezte fel a sírt. Az ókori egyiptomiak temetkezési szokásának része volt, hogy a sírok bejáratára átkokat véstek. Tutanhamon sírjának bejáratánál is vészjósló szöveg fogadta a hívatlan látogatókat: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.” Az ősi szövegek szerint az átok egy olyan betegség formájában ölt testet, amelyet „egyetlen orvos sem képes gyógyítani”.

Tutanhamon sírjának bejáratánál is vészjósló szöveg fogadta a hívatlan látogatókat: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.”
Tutanhamon sírjának bejáratánál is vészjósló szöveg fogadta a hívatlan látogatókat: „A halál szárnya meglegyinti azt, aki megzavarja a fáraó álmát.”
Fotó: Anadolu via AFP

A sír feltárásában segédkező emberek nem hirtelen haltak meg, a fáraó átka „lassan dolgozott”. Carter – aki nem tulajdonított különösebb jelentőséget a feliratoknak, és egyszerű babonának titulálta azokat - 1939-ben hunyt el limfómában.

A nagyon is hátborzongató figyelmeztetések ellenére egy új tanulmány, amelyet Ross Fellowes írt a Journal of Scientific Exploration című folyóiratban, megtalálhatta a választ arra, hogy mi is történt valójában több mint 100 évvel ezelőtt – írja a LAD Bible cikke.

A fáraó átka: radioaktivitás?

A kutatás szerint a haláleseteket 

az alapkőzetben megtalálható radioaktív anyagok – köztük az urán - okozták.

A radioaktív elemeknek való kitettség betegségekhez vezethet. Carter például Hodgkin-limfómában szenvedett (ez a vérrák egyik gyorsan növekvő, agresszív fajtája), ami közismerten összefüggésbe hozható a radioaktív sugárzással. A kriptába belépő személyek többsége az ötvenes éveikben hunytak el, olyan betegségekben, mint fulladás, agyvérzés, cukorbetegség, szívelégtelenség, tüdőgyulladás, mérgezés vagy malária.

Mind a mai, mind az ókori egyiptomi népességre jellemző a vérképzőszervi daganatok szokatlanul magas előfordulási aránya; a csonttumor, vérrák, limfóma elsődleges ismert oka a sugárterhelés

– írta tanulmányában Fellowes.

A kutató szerint azonban a sugárzás nem korlátozódik a sírra, a szakértők Egyiptom szerte magasabb sugárzási szintet mérnek. A Geiger–Müller-számlálóval a piramisok közelében lévő két másik gízai helyszínen is viszonylag erős sugárzást észleltek.

A tudósok úgy gondolják, az egészségkárosító anyagok jelenlétével maguk az egyiptomiak is tisztában voltak, ezért írták a kór természetéről, hogy azt „egyetlen orvos sem képes meggyógyítani”.

A leghíresebb fáraó nagyon fiatalon halt meg

Tutanhamon az egyik leghíresebb ókori egyiptomi fáraó. Kilencéves korában foglalta el a trónt, és 18 éves koráig, egészen haláláig uralkodott a birodalom felett. A szakértők szerint valószínűleg egy lábtörés miatt halhatott meg az ifjú uralkodó. Korábban úgy vélték, fejsérülés végzett vele, ezt az elméletet azonban a legutóbbi CT-vizsgálatok kizárták.