Kétszáz bankjegy fért csak be egyszerre az automatába, így 19 részletben lett befizetve egy számlára majdnem egymillió euró a korábbi – fideszes – pécsi önkormányzat 3,4 milliárd forintos buszbeszerzési ügyében. Tele volt ilyen meglepő részletekkel a Pécsi Ítélőtábla mai ítéletének indoklása, amely egy órán keresztül sorolta a kifogásokat a Kaposvári Törvényszék tavaly tavaszi, a vádlottakat felmentő ítélete kapcsán.
650 millió forintos kára keletkezhetett az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzatnak a Volvo-gate néven elhíresült, 2015-ös buszbeszerzés során. Az ügy, amelyről a Szabad Európa is többször beszámolt, az egyik legnagyobb, napvilágra került korrupciós esete lehet Pécs városának az elmúlt harminc évben. A tavaly tavaszi elsőfokú kaposvári bírósági döntés a vádlottakat felmentette, ehhez képest a Pécsi Ítélőtáblán egy órán át sorolták, hogy miért megalapozatlan és miért nem helytálló a Kaposvári Törvényszék ítélete. A tavaly tavaszi döntést így a táblabíróság hatályon kívül helyezte, és új eljárást kért.
Mint korábban megírtuk, a pécsi önkormányzat közösségi közlekedési cége, a Tüke Busz 2015-ben 115 darab használt Volvo buszt vásárolt Hollandiából.
Ehhez kapcsolódóan: Felmentették a vádlottakat, de fellebbez az ügyész a pécsi buszbeszerzés ügyében
A Pécsi Ítélőtábla végzése szerint az új elsőfokú eljárást már nem Kaposváron tárgyalják majd, hanem a Szekszárdi Törvényszéken. A pécsi táblabíróság szerint az elsőfokú bíróság nem tudott választ adni egyebek mellett arra, hogy gazdasági szempontból, észszerű érvekkel és törvényes célkitűzésekkel egyáltalán magyarázható volt-e annak a hollandiai „közvetítőcégnek” a fellépése a buszok megszerzésében, amely beékelődött a buszok tulajdonosa, a Volvo Hollandia és a pécsi önkormányzat közösségi közlekedési cége, a Tüke Busz mint vevő közé. A beszerzés Pécs önkormányzatának (akkori értéken) mintegy 650 millió forintos többletkiadást eredményezett.
A mai ítélet szerint emiatt az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszéknek mindenképpen tisztáznia kellett volna azt a kérdést, hogy ez a jelentős pluszkiadás valós tevékenységen alapuló, szükséges és arányos tevékenység miatt keletkezett-e, vagy éppen ellenkezőleg, és a buszbeszerzés díjának megemelése azt a célt szolgálta, hogy a hollandiai Volvo buszokat leszállító hollandiai „közvetítőcég” bizniszében törvénytelenül közreműködők jogtalan előnyökhöz jussanak.
Nem voltak az eladó cég tulajdonában a buszok
A mostani, másodfokú végzés indoklásából kiderült az is, hogy a közvetítő Bus and Coach nevű holland cég úgy nyert a közbeszerzési kiíráson, hogy a buszok nem voltak a tulajdonában. A pécsi ítélet a beszerzés más részleteit is kifogásolta, például a műszaki tartalommal kapcsolatban, és felvetette a pécsi önkormányzat és a Tüke Busz által megbízott ügyvédek, közbeszerzési szakértők esetleges felelősségét.
Korábban a Szabad Pécs a Szabad Európa oldalán is megjelent cikkében azt írta nem hivatalos értesülésekre hivatkozva, hogy „a Bus and Coachnak úgynevezett ideiglenes, opciós vételi joga volt a buszflottára a pécsi pályázat időpontjában, ezért tudtak ők nyerni a közbeszerzési kiíráson, és talán ez az oka annak, hogy nem indult a pécsi közbeszerzésen a Volvo Hollandia, amelyhez használt, de úgynevezett aranykártyás járművekként visszakerültek az előtte Bredában és környékén, elővárosi közlekedésben használt járművek”.
650 millió forint „félrement”
A pécsi önkormányzati buszos cég mintegy 3,4 milliárd forintot fizetett ki a 115 darabból álló, használt, akkor átlagosan hét-nyolc éves Volvo buszokra. A beszerzésből azonban jelentős összeg, akkori áron legalább 650 millió forint más szereplőkhöz került. A legnagyobb szeletet egy elsősorban tolmácsként és az üzletben összekötőként megjelenő férfi kapta, akinek szerbiai bankszámlájára utalt vissza pénzt a közbeszerzésen nyertes holland cég. A Hollandiában felnőtt magyar férfi kivette a pénzt, és csaknem egymillió eurót elvitt Hollandiába, de a másik részének, ugyancsak jelentős összegnek nyoma veszett. A Pécsi Ítélőtábla amúgy ezzel kapcsolatban is felvetette a Kaposvári Törvényszék felelősségét, mert nem sikerült tisztázni ennek az „elveszett” több száz ezer eurónak a hollétét.
A Pécsi Ítélőtábla szerint a Kaposvári Törvényszék kísérletet sem tett a tények és adatok feltárására, „a bennük rejlő bizonyítási lehetőségek kimerítésére”. A bírósági indoklásban felrótták azt is a Kaposvári Törvényszéknek, hogy nem vették figyelembe egyes helyzetekben a minimális életszerűséget és azt, hogy annak szellemében hogyan kellett volna eljárniuk az ügyben az érintetteknek, vádlottaknak és másoknak, és milyen döntéseket kellett volna hozniuk.
Nem merült fel a vételár
Az elsőfokú bíróságnak e szerint másképp kellett volna a tanúkihallgatásokat lefolytatnia, igyekeznie kellett volna tisztázni az eljárás során felmerülő ellentmondásokat. Az egyik ilyen kiragadott példa az volt, hogy a busz eredeti tulajdonosaival történő, a tényleges adásvételt megelőző találkozásokon nem merült fel a vételár kérdése, vagy erre vonatkozóan nem érkezett feltáró jellegű kérdés.
Hangsúlyozta a mostani bírói indoklás azt is, hogy a vádlottakon kívül mások, például Pécs korábbi önkormányzatának esetleges felelőssége vagy ennek vizsgálata is felmerülhetett volna. Sőt több olyan személyt is konkrétan megnevezett a bíró, akiknek volt valamiféle szerepük az ügyben még a beszerzés időszakában, például a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyik oktatójáról is szó esett, aki személyesen járt Hollandiában a pécsi önkormányzat, illetve az akkori polgármester, Páva Zsolt és a buszos cég megbízásából is, de megemlítették Girán János egykori alpolgármester nevét is, aki a buszbeszerzésről szóló városházi előterjesztés beterjesztője volt.
A mai végzés még nem jogerős, így a per a Kúrián folytatódik, de a Kúria most csak arról dönthet a felé érkező és már ma bejelentett fellebbezés után (a másodrendű vádlott maga, illetve a negyedrendű vádlott védője jelentett be a helyszínen fellebbezést), hogy a Pécsi Ítélőtábla végzése megfelel-e a formai követelményeknek, vagy sem, szabályos ítéletről van szó, vagy sem.
Amennyiben a Kúria jóváhagyja, gyakorlatilag elölről kezdődhet a pécsi buszos per, méghozzá a Szekszárdi Törvényszéken, egyfajta gyorsított eljárásban.
Elismerte, hogy pénzt mosott
A másodrendű perre már csak két vádlott maradt a négyből. Az elsőrendű vádlott, a busztársaság korábbi vezetője elhunyt, a harmadrendű vádlott pedig még az elsőfokú eljárás elején kimentette magát a perből úgy, hogy elfogadta az ügyészség által megajánlott, kétéves felfüggesztett büntetést. Ehhez el kellett ismernie, hogy pénzt mosott, és színlelt szerződésekkel, munka nélkül szerzett 2015-ben akkori euróárfolyamon mintegy 170 millió forintot. A pénzt a pécsi adófizetők fizették. A Tüke Busz mintegy 3,5 milliárd forint hitelt vett fel, hogy meg tudja venni a 115 darab járműből álló hollandiai használt Volvo buszflottát.
A másodrendű vádlott egy magyar–holland kettős állampolgár, Cs. A., aki eddig a napig örülhetett a negyedrendű vádlottal, a holland üzletemberrel, S. P.-vel annak, hogy tavaly tavasszal mindkettőjüket felmentette a Kaposvári Törvényszék
