Megérkeztek a legfrissebb GDP-adatok, így összehasonlítottuk a hazai adatokat az uniós tagállamok eredményeivel. A helyzet világos: a magyar gazdaság kezd magára találni, és ennek a hatása már jól látható. Az idei első negyedéves adatok - függetlenül attól, hogy az előző negyedévhez vagy az előző év azonos időszakához vizsgáljuk - dobogós helyezést értek el.

Kedden reggel kiderült, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 2024 első negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest – a kiigazított adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

Kapcsolódó

Harmadik Magyarország

Az adatokat érdemes uniós szinten is értelmezni: ha az előző év azonos negyedévéhez vizsgáljuk az idei első negyedéves adatait, akkor leszögezhető, hogy Magyarország az 1,7 százalékos növekedéssel a harmadik helyen végzett Litvániát (+2,9) és Spanyolországot (+2,4) követően.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében hazánk még csak a hatodik helyen állt. Az idei első negyedévben jelentős előnyre tettünk szert az Eurózónához (+0,4), illetve az EU-s átlaghoz (+0,5) képest. A sorrend az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva így fest:

  1. Litvánia 2,9,

  2. Spanyolország 2,4,

  3. Magyarország 1,7,

  4. Portugália 1,4,

  5. Belgium 1,3,

  6. Franciaország 1,1,

  7. Lettország 0,7,

  8. Olaszország 0,6,

  9. Csehország 0,4,

  10. Németország -0,2,

  11. Svédország -1,1,

  12. Ausztria -1,3,

  13. Írország -4,9 százalékon végzett az első negyedévben.

Nagy Márton kedd délelőtt az Indexnek kifejtette, hogy a kormány várakozása szerint az összesen öt tényezőből négy teljesül: a fogyasztás helyreállt, ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom: 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban. 

Ezen belül főként az élelmiszer- és turisztikai szektor mutat élénkülést.

Nagy Márton szerint a beruházások is dinamikusabbá válnak, illetve a munkaerőpiaci aktivitás is növekszik: „A tartalékokat szabadítjuk ki, pedig mindenki mosolygott és azt mondta, nem lesz több foglalkoztatott. De kérem szépen: lesz. Hatvanezer fő lett inaktívból aktív státuszú.” A hitelezés is szépen pörög Nagy Márton szerint: „a hitel által támogatott gazdasági növekedés valósul majd meg, ami nagyon fontos tényező” – összegezte.

Ugyanakkor a német gazdasággal komoly probléma van, ami jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaságra.

Már februárban lehetett látni, hogy a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős hatást eredményez. Már korábban látszott, a problémáik elérnek Magyarországig. Ami nem is csoda: hiszen azontúl, hogy az Európai Unió a legnagyobb ipari szektoráról beszélünk, közismert a magyar gazdaság német-kitettsége. Ugyanakkor az összehasonlításból jól látszik, a magyar gazdaság kezd magára találni, és a kedden napvilágot látott számok uniós szinten is képesek helytállni. 

Varga Mihály: Ez már a növekedési pálya

Érdemes az első negyedéves adatokat az előző negyedévhez képest is megvizsgálni: Magyarország gazdasági teljesítménye 0,8 százalékkal bővült. Ez pedig uniós kitekintésben a második helyre volt elég – igaz, hármas holtverseny alakult ki:

  1. Írország 1,1,

  2. Magyarország 0,8,

  3. Lettország 0,8,

  4. Litvánia 0,8,

  5. Spanyolország 0,7,

  6. Portugália 0,7,

  7. Csehország 0,5,

  8. Belgium 0,3,

  9. Olaszország 0,3,

  10. Franciaország 0,2,

  11. Németország 0,2,

  12. Ausztria 0,2,

  13. Svédország 0,1 százalékot ért el.

Az uniós és az eurózónás átlag 0,3 százalékot ért el, szemben a 0,8-as magyar adattal. Varga Mihály pénzügyminiszter így az adatokkal kapcsolatban leszögezte: „az év első hónapjaiban a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára.” A növekedést segítette, hogy a foglalkoztatás rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus is egyre jobban teljesít. Várakozása szerint az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy „a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik. 

Negyedéves alapon jelenleg az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Portugália, Csehország, Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria.

A magyar növekedés éves alapon is előkelő helyen áll, a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Franciaországot, Lettországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát.”

Suppan Gergely hozzátette: az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül. Így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás.

Az elemzőházak is optimisták

A keddi első becslésre várva az Economx-nak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy éves alapon szinte borítékolható volt az 1 százalék feletti növekedés az első negyedévben. Ugyanakkor Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az év eleji gazdasági adatok óvatos optimizmusra adnak okot:

Az építőipar teljesítménye a januári 10 százalékos bővülés után ugyan februárban korrigált, azonban az ágazat még ezzel együtt is érdemben felülmúlhatta a tavalyi negyedik negyedéves teljesítményét, így pedig felfelé húzhatta a GDP-t. 

Az ipar esetében a januári visszaesést februárban meglepetésre havi alapon jelentős, 3,5 százalékos bővülés követte. Az első negyedéves GDP-adat kapcsán ezen ágazatnál van a legnagyobb bizonytalanság, hogy a második havi kedvezőbb adat csak kiugrás volt-e, vagy pedig ez a kilábalás első jele.

Vegyes a kép a kiskereskedelmet illetően is: januárban havi alapon stagnált a forgalom volumene, miközben februárban visszaesett, ugyanakkor a tavaly november–decemberi jelentősebb bővülés áthúzódó hatásaként negyedéves alapon itt érdemi, 1 százalék közeli növekedés következhetett be. 

A turizmusban mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom kedvezően alakult az év elején.

Az MBH pedig úgy értékelte az adatokat, hogy a gyenge 2023-as első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság kilábalása a recesszióból, az idei évben pedig már 2,5 százalék feletti gazdasági bővülés várható. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat. 

A bank szerint a teljesítményt az első negyedévben a nettó export tovább támogathatta, miután az importvolumen tovább mérséklődött, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően. Az év második felében azonban a fogyasztás és az ipar kisebb fellendülésével az import jelentős növekedésére számítunk, míg az export szignifikáns növekedésének gátat szab a gyenge külső konjunktúra.

A bank elemzésében azt is leszögezte, hogy az idei növekedés fő mozgatórugója az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. Az idei év elejétől az EU-s források nagyjából harmadát jelentő 12,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező pénzek növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést. 

A képet árnyalja, hogy a beruházási komponenst a magas kamatok és a már bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás elhalasztása csökkenti, de a beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődéséből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést – összegezte az MBH.