1901. április 30-án mutatták be az első magyar némafilmet, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című alkotást. 2018 óta ez a nap a magyar film és a magyar alkotók ünnepe. A magyar film napján ezért különkiadással jelentkezik a streamingajánlónk, ezúttal a magyarországi kínálatban elérhető (és a streamingplatformokra frissen felkerült) magyar filmekből ajánlunk újabb, illetve korábbi, némileg elfeledett, de értékes hazai produkciókat.
Az évfordulóhoz kapcsolódva április 30-án debütál az RTL+ kínálatában az előfizetők számára a Kojot négy lelke című animációs sikerfilm, de a Filmio, az HBO Max és a Cinego katalógusából is válogattunk.
Aglaja (Filmio)
A 2012-ben bemutatott film a svájci színésznő, Aglaja Veteranyi cirkuszi élményein alapul, melyeket a Gyermek a forró puliszkába esett című könyvében örökített meg. Deák Krisztina rendezésében láthatjuk a cirkuszi világ bohém és olykor hedonista életvitelét, ahol a nők testét kihasználják, a gyerekeket nem járatják iskolába, emellett pedig a porondon maradáshoz mindig izgalmas produkciókkal kell előrukkolni.
Aglaja édesanyja, Sabina (Ónodi Eszter) elkápráztatja a közönséget mutatványával, amiben saját haján lóg egy kupolán, miközben égő fáklyákkal zsonglőrködik. Aglaja (Jávor Babett) életét a szenzációs mutatványtól kezdve rettegés övezi, minden este kavicsot vesz be a szájába, nehogy édesanyját megzavarja a heves légzésével, amikor imát mormol az épségéért. A családnak idővel el kell menekülnie Ceausescu Romániájából nyugatra, ahol rájönnek a gyerekek oktatásának visszatartására, így Sabinának és férjének (Bogdán Zsolt) meg kell küzdenie a cirkusz hamis csillogásával és kiszolgáltatottságával.
Jávor Babett alakítása lebilincselő, a szemeiben egyszerre látjuk leomlani és felépülni a cirkusz által táplált ábrándokat, miközben barátokat szerez és veszít el a hektikus életmód miatt. Egy film arról, miképpen lehet kiszabadulni a káros családi minták fogságából, és hogyan lehet dönteni egy olyan helyzetben, ahol az egocentrikus édesanya próbál egy életutat a lányára tukmálni. (Szente Katica)
Balaton Method (Cinego)
A 2010-es évek egyik-, ha nem legfontosabb és legnagyobb hatású magyar audiovizuális vállalása az újabban Carson Comával is együtt dolgozó Szimler Bálint rendezte Balaton Method. A Kodály Method sorozat folytatása 17 magyar zenekar (Quimby, Middlemist Red, Soerii & Poolek, Elefánt, Bin-Jip, Subscribe) és több száz további zenei közreműködő projektjeként valósult meg és azóta is az egyik legmeghatározóbb kezdeményezésként emlegetik itthon. Emellett azért is jelentőségteljes, mert ez első magyar film, amely közösségi finanszírozással készült.
A Cinegón megvásárolható zenés dokumentumfilm operatőre az Emmy-díjas Rév Marcell volt, aki az Eufóriát és az Idolt is fényképezte, illetve Billie Eilish-sal is együtt dolgozott. Rév az After vendégeként részletesebben is mesélt a Balaton Method jelentőségéről. (Kersner Máté)
Háromezer számozott darab (HBO Max, Cinego)
A Háromezer számozott darab című film Császi Ádám rendezésében, a Tudás Hatalom és Mentőcsónak Egység színdarabján, a Cigány magyar előadáson alapszik. A film olyan kérdéseket feszeget, minthogy lehet-e rasszizmus nélkül beszélni a cigányság társadalomból való kitaszítottságáról, miként tesz kreatívvá a szegénység, és fehér emberré válik-e a roma származású fickó, ha lediplomázik, majd tisztességesen dolgozik? Balázs István kameramunkája egyszerre lavíroz a színházi díszletek, és a nyomortelepek között, ami egy hidat épít az abszurd és szociografikus valóság között.
A film kulcsmondata Farkas Franciskától hangzik el, aki megfeszített fegyelmével és igéző szemeivel hamar berántja a nézőt a cigányság helyzetéért való tenni akarás és lelkiismeret állandó érzelmi hullámvasútjába: ,,Azért akartam cigány lenni, hogy legyen mivel takarózni.”
Korábbi kritikánkban így összegeztük a filmet: „A Háromezer számozott darab részleteiben zseniális, összességében kaotikus hatást keltő kísérlet, ami inkább a mások hamis reprezentációjára adott válaszként működik jól, mint autentikus reprezentációként, de ambiciózus megközelítésével mindenképp mérföldkőnek számít a magyar filmművészetben – és szuper lenne, ha nem maradna meg egyedüli próbálkozásként.” (Szente Katica)
Isteni műszak (RTL+, Netflix, Filmio)
Az Andy Vajna-éra egyik korai filmje, ami az akkor újraformálódó magyar filmgyártás egyik első fecskéjeként talán túl nagy elvárásokkal találkozott bemutatásakor. Pedig mai szemmel nézve a Tarantino és Guy Ritchie morbid humorát magyar környezetbe ültető film ötletgazdagsága azóta is sokszor hiánycikk magyar filmekben.
Az Isteni műszak túl sok műfajt sűrít másfél órába, az említett rendezők filmjeinek megidézése mellett a kilencvenes évek Magyarországának vadságát is felskiccelné. Emiatt a film ritmusa olykor döcögősebb, de a három mentőst alakító Ötvös András, Rába Roland és Keresztes Tamás játéka, meg a sok vizuális geg miatt így sem öregedett rosszul az Isteni műszak. (Bicsérdi-Fülöp Ádám)
Kojot négy lelke (RTL+, Filmio)
A kultikus Nyócker! animációs film rendezőjét, Gauder Áront régóta foglalkoztatták az indián teremtéstörténetek: a Kojot négy lelke előtt Gauder és a gyártó Cinemon Entertainment két rövidfilmet is készített már indián meséket alapul véve (Kojot és a szikla, Kojot és a sápadtarcú). Ennek a sorozatnak a csúcsműve, és egyben folytatása is a Kojot négy lelke, ami az ember és a környezetének harmóniáját elemzi. A filmet – amely 100 alkotó több mint ötévnyi munkájának eredménye – tavaly márciusban a Telex filmklubjában is vetítettük már premier előtt, Magyarország pedig ezt jelölte a „legjobb nemzetközi film” kategóriában a 2024-es Oscar-díjra.
A magyar film napjának apropójából a Kojot négy lelke április 30-tól streamelhető az RTL+ előfizetői számára. (Kersner Máté)
Legjobb tudomásom szerint (HBO Max)
Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első filmje párkapcsolati drámaként indul, de egy ponton egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy a felesége megerőszakolása miatt a kényelmes, tét nélküli életéből teljesen kizökkenő férj összeomlása áll valójában a Legjobb tudomásom szerint fókuszában.
A két főszereplő, Hámori Gabriella és Bodolai Balázs is nagyon árnyalt, minden részletében kidolgozott karaktert alakít, a rendőrségen, munkahelyen vagy a házaspár otthonában elhangzó párbeszédek hangulata ismerősen fullasztó, és közben a feleség beszámolójának töredezettsége miatt is végig ott motoszkálhat a feszült kétkedés a nézőben, hogy vajon pontosan mi is történt azon a képernyőn kívüli éjszakán. Korábbi kritikánk a filmről. (Bicsérdi-Fülöp Ádám)
LOVE (RTL+)
A MOME-n végzett animációs filmrendező, Bucsi Réka 14 perces kisfilmje egy absztrakt, etűdszerű szerelmi történet három fejezetben elmesélve. A haikuszerű szituációkat felvillantó történet szerint egy növényektől zöldellő meteor csapódik be egy kisbolygóba, ami teljesen felbolygatja az ott élő élőlények érzelmi világát. A lények a bolygóval együtt pulzálnak és éreznek: megélik a vágyat, a szeretetet és az elmúlást is.
A 2016-os LOVE külföldi premierje a 66. Berlini filmfesztiválon volt, Amerikában a SXSW-en debütált, emellett több mint tíz díjat nyert, egyebek mellett Görögországban, Finnországban és Magyarországon is a Friss Hús rövidfilmfesztiválon. Egy ideje pedig már az RTL+-on is streamelhető az előfizetők számára. (Kersner Máté)
Magasságok és mélységek (RTL+, Filmio, Cinego)
2013 májusában az egész ország a két eltűnt magyar hegymászó, Erőss Zsolt és Kiss Péter miatt aggódott. A kutatóexpedíciók sem találtak rájuk, Erőss felesége végül élő adásban jelentette be, hogy feladta a reményt és nincs szükség további keresésre. Őszinteségével és keménységével magára vonta a média figyelmét, a sajtó pedig mindent elkövetett, hogy megtörje a gyerekeivel magára maradt, gyászoló nőt.
A Magasságok és mélységek egy Erőss Zsolt-filmbe rejtett történet gyászról, kitartásról, kikászálódásról, talpra állásról és arról, hogy meddig lehet egyáltalán bírni azt, hogy szándékosan nem akarunk érezni semmit. A miskolci Cinefesten debütált filmről itt írtunk korábban. (Szente Katica)
Műanyag égbolt (RTL+, Filmio)
Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta többszörösen díjazott író- és rendezőpáros első egész estés animációs filmje egy állatok és növények nélküli, nem túl távoli jövőben játszódik, ahol az emberiség túlélésének kegyetlen ára van. A berlini filmfesztiválon bemutatott nagyszabású filmet rotoszkóp technikával készítették, a rejtélyes kataklizma utáni Budapestet pedig búra alatt ábrázolják. A Műanyag égbolt kulcskérdése, hogy hogyan fogunk rúgkapálni az utolsó pillanatokban, amikor kipusztul az emberiség.
„Magyarországon nem jövőkép, hanem múlttabló van, azért is figyelemre méltó, hogy egy magyar animációs film, a Műanyag égbolt elképzelt egyet magának, egy olyat, amit egészen biztosan nem várnánk” – írtuk korábban a filmről. (Szente Katica)
Természetes fény (HBO Max, Cinego)
Závada Pál Természetes fény című regényének egy részletéből készített filmet Nagy Dénes 2021-ben. A részben Lettországban forgatott Természetes fény egy lassú, hömpölygő, nehéz alkotás, ami a volt Szovjetunió szürke, depresszív és mocsaras világában játszódik, a néző türelme mellett pedig a lelket is próbára teszi.
Egyúttal teljesen más, mint a megszokott hazai történelmi filmek: a dicsfény helyett sötétség van, a jóképű, daliás hercegek helyett pedig meggyötört arcú katonák és parasztok, akiket a szó szoros értelmében a halálba terrorizálnak a szovjetek. A Természetes fény képében mintha a Jöjj és lásd! magyar verziója született volna meg, amire nagyon nagy szükség volt már, tekintve, hogy kevés háborúellenes magyar film készült eddig. Ebben a filmben pedig valóban nincs helye az eszményített, heroikus harcnak, és ahogy Klág Dávid megfogalmazta a Telex korábbi kritikájában, a fénynek és a kacagásnak sem:
„A Természetes fény viszont nem fricska, hanem egy halálosan komoly alkotás, amiben nincs helye humornak, szellemességnek, de még színnek vagy napfénynek sem. A címbeli természetes fény alaphangon a félhomály, de inkább a téli nedves szürkeség, amikor minden nyirkos, semmi sem szárad meg, és a nap csak valami furcsa emlék, amit már senki sem tud felidézni.” (Kersner Máté)
A streamingajánló különkiadását az RTL Magyarország támogatta.