Tavaszi nagytakarítás az Everesten: a hatóságok új szabályozást vezettek be

Fotó: Namgyal Sherpa/AFP

Minden tavasszal hegymászók százai utaznak a világ minden tájáról a Himalájába, abban a reményben, hogy feljutnak a Mount Everestre, a világ legmagasabb hegyére. Miközben lassú, fáradságos és néha végzetes utat tesznek meg a csúcs felé, jókora mennyiségű szemetet és felszerelést hagynak maguk után.

A nepáli hatóságok a közelmúltban ugyan új szabályokat vezettek be az Everest szemétproblémájának megfékezésére, de 8 ezer méternél magasabb csúcsok továbbra is tele vannak nagy mennyiségű hulladékkal.

a helyi hadsereg 12 tagja foglalta el helyét az Everest alaptáborába, hogy az idei Mountain Cleanup Campaign keretében megtisztítsák hegymászók útvonalait. A 2019-ben indult kezdeményezés keretében évente tíz tonna hulladékot gyűjtenek össze és szállítanak le a hegyről – írja a CNN.

Az új szabályozás értelmében minden hegymászónak elektronikus nyomkövető eszközt kell bérelnie és viselnie, valamint össze kell gyűjtenie és vissza kell vinnie a saját hulladékát az alaptáborba. Induláskor drága szemétbetétet fizettetnek vele, és a kauciót csak akkor kapja vissza, ha legalább 8 kilogramm szeméttel tér vissza...

Holttestek a hegyen

A Himalayan Times Rastriya Samachar Samiti szerint 18 serpa segíti a katonákat a munkában, akik a szemét mellett öt, mászás közben elhunyt hegymászó holttestét is megpróbálják majd lehozni a magasból, a Mount Everestről, valamint a közeli Mount Lhotse és Mount Nuptse csúcsokról.

A felesége most a Blikknek elmondta, arról nincsen szó, hogy Suhajda holttestét lehoznák a hegyről.

„Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják” – jelentette ki Legindi Tímea.

Az éghajlatváltozás hatása a hegymászásra

Mióta a 20. század elején elkezdődtek a felfedezések, már több, mint 300 hegymászó halt meg az Everesten, amikor megpróbált feljutni a csúcsra. Vannak, akiket lavina sodor magával, vagy hasadékokba zuhannak, míg mások esetében fagyás vagy a magaslati agyödéma okoz halált. A szakértők szerint az ember okozta klímaváltozás is felelős a magas halálozási számért.

„A fő ok az időjárás változása. A tavalyi a szezonban az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőek: szokatlanok voltak a hegyen tapasztalható légköri viszonyok. Az éghajlatváltozás nagy hatással van a hegyekre” – mondta Yuba Raj Khatiwada, a nepáli turisztikai osztály igazgatója. 

Hatalmas a kockázat

Tavaly a nepáli kormány több mint 450 engedélyt adott ki azoknak a hegymászóknak, akik az Everest csúcsát akarták elérni. Minden egyes engedély több ezer dollárba kerül – ezen felül a sportemberek gyakran a serpák segítségéért is komoly árat fizetnek. Egyes kritikusok szerint a kormány túl sok engedélyt ad ki, a tapasztalatlan „ügyfelek” biztonsága pedig jóval több figyelmet igényel a helyi segítők részéről.

 – mondta Caroline Pemberton, a Climbing the Seven Summits társtulajdonosa az Outside magazinnak.

Hamarosan kezdődik az idei Everest-szezon: májusban egy rövid ideig a hegy tetején fújó heves szelek olykor annyira elcsitulnak, hogy a hegymászók biztonságosan elérhetik a csúcsot.

„A Mount Everest kinyúlik a sztratoszférába, és az év nagy részében a csúcsot óránként több mint 100 mérföldes sebességű szelek fújják, amelyek percek alatt megölhetnek, vagy akár a mélységbe taszíthatnak egy hegymászót. Csak az ázsiai monszun kezdetekor csillapodnak el ezek a szelek, és engedik, hogy a hegymászók egy rövid, hét-tíz napos ablakban megmásszák a hegyet” – fogalmazott John All, a Western Kentucky Egyetem geográfusa, aki 2010-ben jutott fel az Everest csúcsára.