Németország szenved, Csehország és Magyarország állja a sarat, és van remény – ez van a GDP-kosárban

A cseh 0,4 százalékkal bővült az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ami gyorsulást jelent a tavalyi negyedik negyedévben regisztrált 0,2 százalékos növekedésével összemérve, és meghaladja a 0,3 százalékos piaci várakozásokat. Negyedéves szinten félszázalékos emelkedésről számolt be a cseh statisztikai hivatal. A CZSO a magyar KSH-hoz hasonlóan kiemelte, hogy az exportorientált ipari ágazatok pörgették a gazdaságot. Náluk lassabb a kilábalás, mint Magyarországon.

A vártnál  kedvezőbb számok után a Capital Economics elemzői közölték: idén 1 százalékkal nőhet a cseh gazdaság, míg Magyarországon 2 százalékos gyorsulás várható. A szakértők szerint az gyengélkedhet a külső kereslet miatt, de az visszaesése és a kamatvágások következtében

Lengyelországból kedvezőtlen hír érkezett: Közép-Európa legnagyobb gazdaságában az éves inflációs ráta áprilisban 2,4 százalékra gyorsult a márciusi 2 százalékról, ami megfelelt a piaci előrejelzéseknek. A drágulást az élelmiszerek és az alkoholmentes italok magasabb ára magyarázza. A régió országaiban gyakran hasonló pályát vesznek fel az árindexek: számunkra is óvatosságra intő jel lehet a lengyel fejlemény.

Németország technikai recesszióba süllyedt

A német GDP az előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az első negyedévben, ami összhangban van az elemzők várakozásával. Európa legnagyobb gazdasága már a második egymást követő negyedévben csökkent, vagyis az ország technikai recesszióba süllyedt. Ez a magas kamatlábak miatt megemelkedett hitelfelvételi költségekkel, valamint a visszafogott külső kereslettel magyarázható. 

Sovány vigasz, hogy negyedéves szinten 0,2 százalékos növekedést regisztrált az előzetes adatokról beszámoló német statisztikai hivatal. A szakértők ebben az esetben 0,1 százalékos bővülésre számítottak. A Destatis áprilisban 5,9 százalékos munkanélküliségi rátáról számolt be, ami 2021 májusa óta a legmagasabb szint, és megfelel a piaci előrejelzéseknek. A ráta öt hónapja nem mozdul egyik irányba sem.

Az pozitív hírnek számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 0,3 százalékkal, míg havi szinten 1,8 százalékkal nőtt. Az előbbi esetében 2022. május óta egyetlen hónap kivételével folyamatos volt a mutató visszaesése. Tavaly az év egészében a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal fogyatkozott a 2022-es 0,7 százalékos apadás után, így a mostani változás bizakodásra adhat okot a technikai ellenére.

A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. Európa legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban.

Az ugyanakkor jó jel, hogy már a németeknél is magához térőben van a fogyasztás.

Döcög az GDP-növekedése

Az euróövezetben a GDP 0,4 százalékkal, az Európai Unióban fél százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Negyedéves összevetésben mindkét esetben 0,3 százalékos bővülést regisztrált az unió statisztikai hivatala. Az adatokat közlő országoknál a legnagyobb növekedést éves szinten Litvánia (2,9 százalék), Spanyolország (2,4 százalék) és Magyarország (1,7 százalék) produkálta.

A legnagyobb mértékű zsugorodást Írországban regisztrálták (mínusz 4,9 százalék). A szigetországot Ausztria (mínusz 1,3 százalék) és Svédország (mínusz 1,1 százalék) követte. A régióban Magyarország Csehországnál és Ausztriánál is kedvezőbb adatokat közölt, de ehhez érdemes hozzátenni, hogy a többi szomszédunk még nem közölte a számokat, így az összkép később változhat.