Az Országsátorban egyenrangú félként beszéltek egymással a civilek és a politikusok

Új színfoltként jelent meg a valódi gyermekvédelem érdekében – a jelenleg történtekkel szembeni ellenállás szimbólumaként – három napra a Sándor-palota előtt a hétvégén a virrasztással egybekötött Országsátor. Mi a tapasztalatuk ezzel az új formával kapcsolatban, mekkora érdeklődést váltott ki? 

A szóban, üzenetben küldött szimpátia nagyon nagy volt, de tekintettel arra, hogy az esemény híre nem tudott megfelelően terjedni sem az online térben, sem a sajtóban és a helyszín nem központi, hanem erősen jelképes volt, így a helyszínen csekély volt a látogatottság. Ez jellemezte az Országsátor rendezvényéhez kapcsolódó szombati tüntetést is. Az Országgyűlés népjóléti bizottsága április 16-i ülésén nem adtak szót három társunknak, Horgas Péternek, a Civil Bázis elnökének, Szilágyi Kittynek, a Dialógusok szervezőjének és Kiss Gergőnek, az EDF elnökségi tagjának: a kormánypárti többség még csak a véleményükre sem volt kíváncsi. Az Országsátor felállítása egy gyors válaszreakció volt erre, így nem volt elég időnk promotálni, bevinni a köztudatba az eseményt. Ennek ellenére, önmagában az Országsátor felépítése, a helyszín, ahol volt, magának az eseménynek a filozófiája rendkívül pozitív képet mutatott. Az első lépéseket megtettük azzal kapcsolatban, hogy ezt a formát a köztudatba bevezessük. Tekintettel arra, hogy a kormánypártoktól nem lehet mást várni, mint azt, amit eddig kaptunk, az Országsátornak még lesz szerepe a jövőben. 

Nagyon gazdag programja volt az Országsátornak az ott megalakított népjóléti bizottságon kívül is: filmvetítés, beszélgetés, kiállítás, gyerekprogram…, de a fentiek miatt elég későn juthatott a közönség tudomására…

Ez igaz. Az Országsátor népjóléti bizottságának ülését egyébként Varga Zoltán, az Országgyűlés népjóléti bizottságának DK-s elnöke nyitotta meg, és részt vett rajta Fleck Zoltán jogszociológus is. Ez valóban egy olyan népjóléti bizottsági ülés volt, amilyennek a parlamenti üléseknek is lenniük kellene: nyilvános volt bárkinek (a sajtónak is), és amelyen a megjelent parlamenti, és parlamenten kívüli pártok képviselői vállalták, hogy együtt fognak működni a civilekkel is. Ilyen együttműködés eddig nem volt, ez unikális és nagyon fontos. 

Fleck Zoltánon és Varga Zoltánon kívül kik vettek részt még az ülésen? 

Szentes Ágota, jogtudós, Komáromi Zoltán a DK, Szabó Tímea a Párbeszéd, Harangozó Gábor az MSZP részéről, ott volt Szűcs Gábor az MMN képviselője, és mellettük az OKA szövetségesei részéről Horgas Péter, Szilágyi Kitty és Kiss Gergő. 

A pártok maguk jelentkeztek erre?

Az ötlet az volt, hogyha a Parlamentben, az Országházban nem tudjuk normálisan lebonyolítani a beszélgetést, hisz' a civilek még hozzá sem szólhattak az általuk szakértőkkel és pártokkal együtt elkészített határozati javaslathoz, amiben ráadásul semmi olyan nem volt, ami ne lett volna elfogadható mindenki számára, akkor kérdezzük meg őket arról, hogy hajlandók-e kijönni az Országsátorba erről beszélni. A megjelentek erre abszolút nyitottak voltak. Az elképzelés az volt, hogy lényegében egy „normális” bizottsági ülést modellezzünk le, úgy, ahogy annak rendes körülmények között történnie kellene. Az ülés természetesen nem szakmai ülés, inkább az együttműködési készség kinyilvánítása volt. Hiszen egy alternatív parlament felállítása valóban nem várható egyik pillanatról a másikra egy sátorban. Az Országsátorban inkább a „hogyan tovább"-ról folyt a szó.

Mit döntöttek, hogyan tovább? 

Lényegében mindenki elmondta, hogy mit vállal. Ezekben a vállalásokban szerepelt többek között, hogy együttműködnek a szakmai anyagok elkészítésében, eljönnek az alternatív rendezvényekre, közvetítik a parlament felé a civilek kéréseit. Nekem az volt az érzésem, hogy az a korábbi hozzáállás, miszerint a civilek „a szükséges rossz”, mert a politika fölöttük van, most megváltozott. Most nagyon nem így volt, itt egyenrangú félként beszélgetett mindenki a másikkal. Ez nagyon fontos újdonság. 

Az mennyire lepte meg önöket, hogy Magyar Péter egy nappal korábbra kvázi rászervezett az EDF, illetve az OKA szombati tüntetésére a Belügyminisztérium elé, illetve, hogy a pénteki tüntetésen kiderült, a rokoni szálakat mennyire tudják kihasználni az együttműködés érdekében? 

Nem direkt szerveztek rá, a pillanatnyi, váratlan döntés miatt nem vették észre a mi szervezésünket. A Nagy Ervinhez kötődő rokoni szálnak semmi köze ahhoz, hogy Szilágyi Kittyt felkérték, mondjon beszédet a demonstrációjukon. Szilágyi Kittyt szakmai alapon kérték fel, szükségük volt hiteles szakemberre, ő volt a Magyar Péter előtti szakmai felszólaló. Az, hogy gyermekvédelmi kérdésben Szilágyi Kitty beszédet tudott mondani a Tisza Párt rendezvényén, nyitás mindkét irányból a másik felé. Folytatásképpen mi is meghívtuk a Tisza párt képviselőjét május 1-jei programunkra.

Mi lesz az Országsátor jövője?

A terv az volt, hogy két hét múlva a Belügyminisztérium előtt, azt követő két hét múlva pedig a Madách téren állítjuk fel akkugyár témában, illetve a Gyermeknap kapcsán.