Záró felvonásához ért az előző, 2014-2020-as európai uniós finanszírozási ciklus elszámolása. Az Európai Bizottság adatbázisa alapján az látszik, hogy az EU-tagállamok együttesen 531,3 milliárd euróból gazdálkodhattak a vizsgált, hétéves időszakban, ebből 404,8 milliárdot folyósított az uniós intézményrendszer, míg a fennmaradó 126,5 a nemzeti önrész.

Feltörni az uniós perselyt

Magyarországra szűkítve a kört, a teljes büdzsé 32,09 milliárd euró, ebből 27,16 milliárd mögött áll Brüsszel, a tagországi hozzájárulás pedig 4,93. A teljes európai közösség vonatkozásában elmondható, hogy a bizottságra eső bő 400 milliárd eurós kohéziós forráskeret 92 százalékát 2024. április 30-ig már lehívták a tagországok. Viszonyításképp ez a mutató a múlt év végén 90 százalékon állt, míg a 2022-es részeredmény 78, a 2021-es 64 százalék volt uniós átlagban. 

Hét ország már célba ért, feltörte a perselyt, vagyis elérte a 100 százalékot, így ők már garantáltan nem hagynak az uniós kasszában egyetlen centet sem a 2014-2020-as programozási időszak vonatkozásában. Ebbe a szűk csoportba az alábbi EU-tagok tartoznak, a Brüsszelből folyósított összeg nagysága szerinti sorrendben:

  • Lengyelország (78,6 milliárd euró)
  • Magyarország (22,4)
  • Görögország (18,2)
  • Litvánia (7)
  • Észtország (3,7)
  • Szlovénia (3,3)
  • Ciprus (0,8)

Sikeres felzárkózási folyamat

Az uniós csatlakozás 20. évfordulója apropóján adott interjúban Navracsics Tibor volt uniós biztos, az ötödik Orbán-kormány közigazgatási és területfejlesztési minisztere is úgy fogalmazott az Indexnek, Közép-Európában és a többi 2004-ben csatlakozott tagállamban az európai uniós forrásoknak döntő jelentőségük van abban, hogy rendkívül sikeres felzárkózási folyamatot hajtanak végre. 

Ezt hűen tükrözi, hogy a térség országai, köztük hazánk, már olyan nemzeteket is maguk mögött hagytak, amelyek régebb óta a közösség részei, így például Görögországot vagy Portugáliát

– utalt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső GDP alapján számított rangsorra a tárcavezető. 

Navracsics úgy véli, az EU-s források jelentősége ma relatíve kisebb, hiszen vannak olyan közép-európai országok, amelyek szinte már nettó befizetők, vagy legalábbis közelednek ehhez a státuszhoz. Erre jó példa a miniszter szerint a Balti-államok közül Észtország, de a visegrádi négyek fejlődési üteme is látványos, beleértve Magyarországét. „Gyakorlatilag 100 százalékos forrásfelhasználással a 2014–2020-as ciklusban is a top 3-ban vagyunk. Bízom benne, hogy a 2021–2027-es időszakban is hasonlóan eredményesek leszünk, hiszen ez az első lépés, a nekünk járó keret egészének lehívása. Ezután jön az, hogy az elérhető forrásokat a hatékonyság növelésére, a versenyképesség javítására fordítsuk” – bocsátotta előre a szakpolitikus.

Mit tartogat a 2021-2027-es ciklus?

A fejlesztéspolitikai intézményrendszernek a 2014-2020-as ciklus lezárása mellett a 2021-2027-est is lendületbe kell hoznia, márpedig a hosszú és lassú átmenet miatt meglehetősen forráshiányos időszak van a hátunk mögött, amit megsínylett a reálgazdaság, így a beruházni, fejleszteni vágyó hazai kis- és középvállalatok is. Ugyanakkor az Európai Bizottság magyarországi képviseletének összegzése szerint Magyarország a 2021-2027-es költségvetésből mintegy 43 milliárd euró támogatásra már biztosan számíthat.

  • A legjelentősebb forrás, 13,6 milliárd euró a regionális fejlesztésekre fordítható,
  • 5,5 milliárd euró a foglalkoztatási és oktatási lehetőségek fejlesztésére, illetve a leginkább sebezhető, a szegénység veszélyének kitett emberek helyzetének javítására használható,
  • 3,4 milliárd euró pedig a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztésére, illetve az energetikához és közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi beruházásokra áll rendelkezésre.
  • Több mint 12 milliárd euró érkezik mezőgazdasági támogatásokra és vidékfejlesztésre.
  • Ezen felül a kohéziós politikai eszközöknek a Covid-19 járvány hatásainak enyhítésére elfogadott többlettámogatásából (ReactEU) Magyarország mintegy 1 milliárd euróra jogosult,
  • illetve a Helyreállítási és Rezílienciaépítési eszközből (RRF) mintegy 7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra. (Az RRF keretében 9 milliárd eurót meghaladó hitel is Magyarország rendelkezésre áll.)
  • Mindezeken felül magyar szervezetek további több milliárd euró támogatáshoz juthatnak, ha sikerrel pályáznak az EU által közvetlenül irányított alapok, például a kutatási és innovációs támogatásokat folyósító Horizon Europe pályázatain.