14 jelöléséből tízet váltott Gopo-díjra Tudor Giurgiu Libertate ’89 – Nagyszeben című román–magyar koprodukcióban készült filmje. A román filmszakma legnagyobb elismerését megkapta Lemhényi Réka legjobb vágó és Székely Tamás hangmérnök is.

gopo_dijak_lemhenyi_reka_szekely_tamas.jpg
Lemhényi Réka és Székely Tamás a Gopo-díjakkal. Fotó: NFI

700 román filmes döntött szavazás útján a Gopo-díjakról, melyeket április 29-én 18. alkalommal adtak át 19 kategóriában, elismerve az elmúlt időszak kiemelkedő alkotásait.

A Tudor Giurgiu rendezte Libertate ’89 – Nagyszeben megnyerte a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb forgatókönyv (Cecilia Ștefănescu és Tudor Giurgiu; megosztva a Nu aștepta prea mult de la sfârșitul lumii című film forgatókönyvírójával, Radu Judéval) a legjobb férfi fő-, valamint mellékszereplő (Alex Calangiu, valamint Iulian Postelnicu), a legjobb díszlet (Vali Ighigheanu), a legjobb jelmez (Viorica Petrovici), a legjobb haj és smink (Petya Simeonova és Domnica Bodogan), a legjobb vágás (Lemhényi Réka) és a legjobb hang (Székely Tamás és André Rigaut) kategóriákat, a Romániai Operatőrök Szövetsége pedig különdíjjal ismerte el a film operatőrét, Alex Steriant.

A Libertate ’89 – Nagyszeben az 1989-es forradalom eseményeit dolgozza fel, felidézve azokat a napokat, amelyekben a Ceaușescu ellen fellázadt tömeg oldalára átállt hadsereg összecsapott a diktátort védő milíciával és Securitatéval. A film első bemutatója Kolozsváron, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) volt, ahol elnyerte a közönségdíjat, majd Szarajevóban a nemzetközi artmoziszövetség díjával jutalmazták,a miskolci Cinefesten az ökumenikus zsűri díját kapta meg.

„Távol akartam tartani magam ettől a témától az ellentmondásossága miatt. De amikor lehetőség adódott, és megismertem a Nagyszebenben történteket, sokként értek.

Miután beleástam magam az eseményekbe, úgy gondoltam, a generációmnak beszélnie kell erről, mert megtapasztaltuk ezt az időszakot.

Tükröt kell tartanunk a fiatalabbaknak, mivel ők már nem élték át. Az életemet teljesen megváltoztatta a forradalom. Orvosnak készültem, aztán a kommunizmus bukása után inkább afelé sodródtam, ami mindig is érdekelt, így kerültem a filmes világba. A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója mély nyomot hagyott a magánéletemben és a karrieremben is. Ma a múlt felé kell fordulnunk, mert még nem igazán tudtunk kapcsolódni hozzá filmes értelemben, nem mondtunk el róla még eleget. Többet értenénk meg a társadalmunkból, a viselkedésünkből, ha visszanéznénk, hogy megtaláljuk a problémáink gyökerét” – fogalmazott a rendező lapunknak a Cinefesten.

A Filmtett.ro felidézte: a film vágója a kolozsvári születésű, Balázs Béla-díjas Lemhényi Réka, aki a Hajdu Szabolcs-filmek (Macerás ügyek, Tamara), Szabó István Az ajtó és Pálfi György filmjei (Mindörökké, Az Úr hangja, Szabadesés, Final Cut, Nem vagyok a barátod, Taxidermia) után többek közt Tudor Giurgiu Miért én? (De ce eu?) című thrillerén is dolgozott, és ezért 2016-ban is Gopóra jelölték, ezúttal azonban színpadra is léphetett, hogy átvegye a szobrocskát a Libertatéért.

Székely Tamás Nagyváradról indult, a 2000-es évek közepétől dolgozik főként utómunka-hangmesterként, dolgozott egyebek mellett a Varga Katalin balladája, az Oscar-díjas Saul fia, az Arany Medve díjas Testről és lélekről, továbbá az Északi fény, a Jupiter holdja és az Egy nap című filmeken.

A Libertate ’89 – Nagyszeben szerepeiben erdélyi magyar színészek, köztük Bíró József, Dimény Áron és Deák Zoltán is láthatók. A film vezető producere Oana Giurgiu (Libra Films), a magyarországi koprodukciós partner Mythberg Films részéről pedig Berger József.

„A Libertatéban mindenkinek igaza van, és úgy érzi, itt az ideje az érvényesítésnek.

Le nem vezetett, évtizedes sérelmek kerülnek felszínre abban az időben, amikor éppen mindent lehet. És csak azért, mert szabad, meg is kell tenni, hiszen ki tudja, mikor jön el a legközelebbi alkalom.

Nehéz arcokat társítani az igazságtételek mögé. Látjuk az ugrókövek között a puskás katonákat, akik embereket tartanak fogva az alezredes – meg ki tudja, kik – parancsára, ahogy látjuk az embereket a katonák kezére adó tömeget, és az őket felbujtó, igaztalanul vádoló, rikácsoló asszonyt. Látjuk az ötszáz embert a medencében, és a velük farkasszemet néző harcosokat. Mert aki a fegyver másik végén áll, annak nincs igaza” – írtuk a filmről.

Az idei romániai filmes seregszemlén rövidfilmes kategóriában jelölést kapott Nagy Márton sapientiás vizsgafilmje, a Hanna & Flóra is.