Lezárult hétvégén a Budapesti Lakógyűlés szavazása a mini-Dubaj beruházásról, a mintegy 25 ezer résztvevő 94 százaléka parkváros építését támogatná a mini-Dubaj helyett – közölte Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. A főpolgármester szerint az eredmény a kormányt is kötelezi. A fideszes többségű parlament ugyanakkor kedden megszavazta a beruházásról szól megállapodást.
Karácsony ismertetése szerint a Budapesti Lakógyűlés felmérésén azt kérdezte a fővárosi önkormányzat a lakosoktól, hogy a számukra is megfizethető lakásokból és zöldfelületekből álló Parkváros épüljön-e Rákosrendezőn a mini-Dubaj néven ismertté vált beruházás helyett. A mintegy 25 ezer budapesti szavazó 94 százaléka Parkvárost akart, csaknem 95 százalékuk államközi szerződés helyett nyílt versenyeztetéssel választaná ki a befektetőt és 92 százalékuk egyetért azzal, hogy csak olyan épületek épüljenek, amelyek nem érintik az Andrássy út és a Hősök tere világörökségi látványát.
– Világos az akarat: nem a milliárdosok luxusának, hanem a budapesti többségnek fejlesztjük ezt a várost. Nem engedjük tönkretenni a városképet, semmit rólunk nélkülünk! – kommentálta a főpolgármester. Szerinte az eredmény a fővárost, a kormányt és a külföldi befektetőket is kötelezi. – Újra ideje emlékeztetni Orbán Viktort a saját mondatára: amit a budapestiek nem akarnak, az nem lesz. Hát mini-Dubajt nem akarnak, akkor ez nem lesz. Persze az elmúlt öt év tapasztalata alapján nem bízhatunk abban, hogy a kormány komolyan veszi a miniszterelnök adott szavát, így nekünk kell érvényt szerezni a budapestiek akaratának – tette hozzá.
A főpolgármester szerint akkor is készek erre, ha a fideszes parlamenti többség kedden jóváhagyta a beruházás alapját képező államközi szerződést az Egyesült Arab Emírségekkel – a szerződéssel kapcsolatban Karácsony Gergely azt is megjegyezte, hogy semmilyen részlete nem ismert, és „teljes egészében kihagyták belőle a budapestieket”. – A Fudanról is hoztak törvényt, de a budapestiek kiállása miatt attól is meghátráltak. A budapestiek most is kiállnak az akaratukért, most is meg fogjuk akadályozni a város értékeinek kiárusítását. A köztársasági elnök mindenesetre ezt a törvényt nem írhatja alá! (...) Államközi szerződés lévén az Egyesült Arab Emírségek vezetőit is tájékoztatom arról, hogy nem engedjük úgy tönkretenni a városunkat, ahogy azt Belgrádban már megtették ugyanezek a befektetők. Mert lehet, hogy a kormánnyal elüzletelgetnek, de a városvezetés nem partner semmiféle befektető, semmiféle sok ezer milliárdos károkozásában. És mivel ez az államközi szerződés szerintünk súlyosan ellentétes az uniós joggal, az Európai Bizottsághoz fordulok a jogaink érvényesítéséért – írta a tervezett intézkedésekről a főpolgármester.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által korábban közzétett tervezet szerint az Egyesült Arab Emírségekkel kötendő 15 évre szóló kontraktust ugyan hat hónapos határidővel felmondhatják a felek, de a felmondás nem érinti a már megkezdett projekteket, az aláírt kötelezettségvállalásokat, megbízásokat, szerződéseket, de még a munkaterveket se az adott megállapodások lezárásáig. Kivéve persze, ha a felek erről másként döntenek. Így egy jelenlegitől eltérő összetételű kormány később hiába döntene úgy, hogy eláll a közös ingatlanfejlesztéstől, a jelen megállapodás nyomán indult beruházásokat befejezik.
A mini-Dubaj beruházója a milliárdos ingatlanfejlesztő Mohamed Alabbar, ő volt a világ legmagasabb tornyának számító, 820 méteres Burdzs Kalifa torony építtetője is. A korábban közzétett megállapodástervezet szerint a magyar kormány közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül eladja az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt beruházónak a 130 hektáros területet, Budapest egyik legértékesebb rozsdaövezetét. A beruházóval a kormány stratégiai megállapodást is köt, egyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősíti a projektet. A projekt megvalósításához a kormány vállalja a szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket (gyalogos felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút). Ezek megvalósításához 800 millió euró (mintegy 303 milliárd forint) forrást biztosít.
Az Orbán-kormány egyben azt is vállalja, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetén közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a reptér között. S végül törekszik arra, hogy a fejlesztések 5 százalékos áfakulccsal valósulhassanak meg. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek kormánya vállalja, hogy a kijelölt beruházó ötmilliárd euró (mintegy 1900 milliárd forint) értékű beruházást valósít meg a területen.
