Nem vizsgálták a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények és a felvonulási terület környezeti hatását

Getting your Trinity Audio player ready...

Egyre-másra épülnek a Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények, azonban környezeti hatásukat nem vizsgálták a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedélyben. Pedig kötelező lenne.

„Tele vagyunk ilyen eljárásokkal” – mondják azok a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben szakavatott mérnökök, akikkel részletesen egyeztetni tudtunk Paks II aktuális kérdéseiről. Mivel a szakértőket érte már negatív következmény nyilvános megszólalás miatt, nevük titokban tartását kérték. „Hatalmas beruházások vannak folyamatban Paks II-höz kapcsolódóan, amelyek nincsenek összhangban a környezetvédelmi engedéllyel. Valójában nem is tudjuk, hogyan vizsgálják az összhangot a hatóságok.”

A Paks II beruházással kapcsolatban tudniillik számos más létesítménynek, beruházásnak is meg kell valósulnia. „A kapcsolódó létesítmények környezeti és más hatásait pedig szintén vizsgálniuk kell a hatóságoknak a környezetvédelmi engedélyezés során” – ezt már egy környezetjogásztól tudjuk meg, aki segített nekünk eligazodni a jogszabályok bonyolult útvesztőjében, azonban szintén nem szeretné felfedni kilétét. „Egy beruházás esetén a vonatkozó törvény »kapcsolódó létesítménynek« tekint minden, a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építményt.”

Ilyen kapcsolódó létesítményként lett feltüntetve Paks II környezetvédelmi engedélykérelmében az I. és II. Üzemi főépület, az Egészségügyi és laborépület, az I. és II. Segédépület, I. és a II. Dízelgépház, a Vegyi vízelőkészítő, a Hidrogén – Nitrogén tartálypark, a Hidrogén üzem, az I. – II. Vízkivételi művek, a Zagytározó medencék, a Szennyvíztisztító telep, a Transzformátor állomás és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT).

Mivel ezek kapcsolódó létesítményként lettek megjelölve, várható környezeti hatásaikat elemezni kellett volna az engedélyezés során. A vizsgálati anyagokban azonban ez nem található meg. Ezért márciusban közérdekű adatkérésben kérdeztük az eljáró Baranya Vármegyei Kormányhivatalt, hogy hol lelhető fel a hatásvizsgálati dokumentáció azon része, amelyben szerepel a Paks II beruházás kapcsolódó létesítményeinek várható környezeti hatásai elemzése és a káros hatások csökkentésére, megszüntetésére vonatkozó információk. A hatóság válaszában nem adott érdemi információt a kérdéseinkre.

Kimaradt az engedélyből a komplett felvonulási terület

A fent nevesített létesítmények mellett olyan építkezések is zajlanak, amelyek egyáltalán nem is lettek feltüntetve a környezetvédelmi engedélyben – így értelemszerűen a hatásuk sem lett vizsgálva –, pedig egyértelműen Paks II megvalósulását szolgálják. Ilyenek például az ún. felvonulási területen épülő létesítmények.

A Paks II Zrt. közleménye szerint „a felvonulási területen összesen több mint 80 kiszolgáló épület létesül, irodaházak, szerelőcsarnokok, raktárak épülnek. Ezek a létesítmények a két új atomerőművi blokk kivitelezéséhez szükségesek.”

A jogszabályok alapján ezek kapcsolódó létesítménynek minősülnek, hiszen a törvény szerint hozzátartoznak a beruházáshoz, még akkor is, ha a telephelyen kívül valósulnak meg. Ezért a környezeti hatásaikat a Paks II környezetvédelmi engedélyben kellett volna vizsgálni, ez azonban nem történt meg. Ha a felvonulási terület épületei valamilyen okból mégsem minősülnének kapcsolódó létesítményeknek, akkor viszont külön környezetvédelmi engedélyezést kellett volna lefolytatni az esetükben. Ilyen azonban nem történt.

Pedig a létesítmények bizonyosan bírnak környezeti hatással. Például „a Paksi Atomerőmű 5. és 6. blokk létesítéséhez szükséges Korróziógátló munkálatok komplexumának” építményei: az 1360 négyzetméteresre tervezett homokfúvó- és fémbevonó műhely, a festőműhely (760 m²) vagy az oldószer- és festékraktár (318 m²). A festék és az oldószer is vegyi anyag, veszélyes hulladék, vagyis a lehetséges hatást fontos vizsgálni. Például azért is, mert a szóban forgó terület a jogszabály szerint érzékeny felszín alatti vízvédelmi területi kategóriába tartozik.

„Nem kell hozzá szakértőnek lenni, hogy egy festőüzem, a korroziógátló üzem és az oldószerraktár épületeknél várhatóan lesz oldószer felhasználás. Ez pedig külön engedélyes tevékenység” – magyarázza mérnök szakértőnk. „A környezetvédelmi engedélyben azonban ezek nem lettek feltüntetve és bemutatva, pedig a tevékenységhez kapcsolódó lehetséges kibocsátásokat az engedélyezés során vizsgálni kellett volna. Egy nagy kapacitású festőüzem esetében akár még a jogszabály szerinti »jelentős hatás« is elképzelhető.”

Hab a tortán, hogy az Országos Atomenergia Hivatal úgy adta ki a komplexum építési engedélyét, hogy nem vonta be az eljárásba a környezetvédelmi hatóságot. Innentől kezdve végképp talány, hogy hogyan vizsgálta ezt a kérdést a Baranya Vármegyei Kormányhivatal. A jelek szerint nagyjából sehogy.

Kimaradt egy nagy víziközmű-fejlesztés is

Szintén szó sem esett a Paks II környezetvédelmi engedélyben arról a jelentős infrastruktúra-fejlesztésről, ami több mint 200 hektáron zajlik, és a tervek szerint 2025-re fejeződik be. A projektnek csak a tervezése két és fél milliárd forintba került.

Ennek során ivóvíz-, csapadékvíz- és szennyvíz-rendszer épül Pakson, amely a hatóságnak beadott dokumentáció szerint is a Paks II beruházás megvalósításához kapcsolódik. A dokumentációból egyértelmű, hogy a beruházás érinti a Paks II telephelyet is, és hogy Paks II-t is ellátó vízrendszer építésére is kiterjed. A fejlesztésre többek között a a Paks II. beruházásban építési munkákat végző dolgozók 4000 fős, épülő szálláshelye miatt is szükség van.

Ugyanakkor a Paks II környezetvédelmi engedélyben még az szerepelt, hogy „Az új erőmű ivóvízellátása a Csámpai vízműről biztosítható.” Ehhez képest most arról van szó, hogy a tervezett vízigények kielégítéséhez fel kell újítani Pakson az I. és II. (Borsócséplő) számú vízműtelepet, továbbá a megnövekedett vízigények biztosításához a III. Dorogi úti vízműtelep kapacitását is bővíteni szükséges a meglévő kutak felújításával, és további három új kút létesítésével.

Ráadásul a víziközmű-fejlesztés esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal jár el, miközben Paks II esetében a törvény szerint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának kell eljárnia, többek között vízügyi és vízvédelmi hatóságként Paks II – telephelyen belüli és a telephelyen kívüli – előkészítésével, megvalósításával kapcsolatos ügyekben is.

Jogi szakértőnk szerint önmagában az, hogy a 2016-ban kiadott környezetvédelmi engedély nem nevesített minden kapcsolódó létesítményt, még nem lenne baj, mert elképzelhető, hogy akkoriban nem volt még mindegyik ismert. Ugyanakkor amint fény derült az adott beruházások szükségességére, a Paks II Zrt.-nek be kellett volna jelentenie az engedélyhez képesti változást, a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak pedig felülvizsgálat keretében vizsgálnia kellett volna az eredeti környezetvédelmi engedéllyel való összhangot.

A Baranya Vármegyei Kormányhivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint azonban erre nem került sor: semmiféle, a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatára indokot adó bejelentés nem érkezett hozzájuk, és hivatalból sem indított a hatóság felülvizsgálati eljárást.

Jogi szakértőnk álláspontja szerint azon Paks II beruházáshoz kapcsolódó létesítmények esetén, amelyek nem voltak alanyai a környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak, az építmények megvalósítása nem kezdődhetett volna meg jogszerűen. Engedély nélküli létesítés esetén pedig a hatóság jogosult intézkedni akár a munkálatok leállítása, felfüggesztése iránt is. Ilyen egyelőre nem történt Paks II esetén.

Fülöp Orsolya

Frissítés (2024. május 9.):  Cikkünkre reagálva az Országos Atomenergia Hivatal azt közölte, hogy „az Országos Atomenergia Hivatal az eljárásai során a vonatkozó jogszabályi követelményeket betartja, így az építési engedélyezési eljárások során is. Az említett esetben a szakhatóságok bevonására  az Atomtörvény rendelkezésinek megfelelően került sor.”

Nyitókép: Átlátszó. Fotók: Paks II Zrt. sajtófotók.