Helyben járó S&P 500 index gigantikus egyedi mozgásokkal
Immár több mint két hónapja semerre sem megy az S&P 500 index, egy nagy 5100 pont körüli helyben járást láthatunk. Miközben az egyedi részvények hatalmas mozgásokat produkálnak. Évtizedenként egyszer-kétszer előfordul olyan, hogy akár egy szűk évre is beszorul egy az előző évekhez képest nagyon kis sávba a vezető amerikai index. Ez az esély most is benne van a pakliban.
Múlt csütörtökön a szokásos podcastfelvételünk végén azon tanakodtunk kollégáimmal, Móró Tamással és Vidovszky Áronnal, hogy milyen címet adjunk az anyagnak.
Concorde Podcast+: Fordulat a ketrecharcban?
Az idén eddig agyonvert Tesla árfolyamot ígéretekkel pattintotta meg Elon Musk. Közben a hatalmas emelkedés után Mark Zuckerberg újra előszedte régi beakadását, a Metaverzumot. Fordulat a ketrecharcban?
A dolog lényege ugye a tavaly júniusban nagy dérrel-dúrral menő szócsata tőkepiaci utóélete volt Mark Zuckerberg és Elon Musk között. Az a kilenc hónapnyi mozgás, amelynek során a Meta Platforms részvényei nagyjából dupláztak, míg a Tesla papírjainak az értéke körülbelül a felére esett.
De a múlt héten jött egy erős fordulat, ami a most hétfői kereskedésben komoly mértékben felnagyítódott. A két vállalat részvényeinek aktuális mozgása egy kiváló látlelet az elmúlt két hónap amerikai részvénypiacáról, ami nagyjából két hónapja indexszinten semerre sem akar menni, de közben rövidtávon gigantikus egyedi részvényárfolyam-mozgásokat láthatunk. Nézzük is meg erre párhuzamosan a Meta Platforms és a Tesla idei évét napi gyertyákkal 2023. december 1. és 2024. április 29. között:
Az egyes nyilak az év eleji emelkedés/esés mértékét, majd az innen bekövetkező hirtelen fordulat után az ellenirányú mozgás mértékét mutatják. A kék vonal az idei eddigi (YTD) mozgás nagyságát mutatja meg. Remek szemléltető példa ez a „ketrecharcos fordulat” arra vonatkozóan, hogy milyen hirtelen milyen komoly változások tudnak bekövetkezni az egyes kiemelt fontosságú részvények egyedi mozgásaiban, illetve a piachoz és egymáshoz viszonyított relatív erőkben. Az első negyedév komoly egyedi trendjei semmilyen irányt nem mutattak a szeszélyes áprilisi mozgásokra vonatkozóan. A helyzet az, hogy ilyen grafikonpárokat tömkelegével lehetne mutatni jelenleg az amerikai részvénypiacról.
A kiemelten fontos részvények döntő többsége elkezdett kvázi önálló, indexfüggetlen életet élni. Erre jó példa az utolsó két teljes hét tömeges egyedi részvényrezisztenciája az S&P 100 indexben. Ez a nagykapitalizációjú tőzsdeindikátor az április 15. és 19. közötti héten úgy zuhant 3,46 százalékot, hogy eközben a komponensek közül 48 emelkedett és 52 esett. A következő, április 22. és 26. közötti héten úgy emelkedett (vissza) 2,96 százalékkal ez az index, hogy közben csak 67 indextag részvény tudott emelkedni, és 33 eközben esett. Normál helyzetben egy 3 százalék körüli, heti szintű S&P 100 indexmozgásnál 85-90 részvény az index mozgásirányának megfelelően kereskedik.
Kicsit olyannak tűnik a helyzet, mintha az indexek már nem tudnának sem érdemben emelkedni, sem pedig esni, és mintha a piaci spekulatív erők komoly tűzerővel vetnék rá magukat az egyedi részvény sztorikra.
Ilyen volt például múlt hét szerdán a piaczárás utáni kereskedésben a Meta Platforms egy ponton 19 százalékos mínusza. Vagy még durvább esetként másnap szintén a piaczárás után az Alphabet egy ponton 16 százalékos jelentési reakció plusza (egy 2000 milliárd dolláros cégről beszélünk).
Mindeközben az S&P 500 index a 2020-as években eddig szokatlan módon oldalazó mozgásba kezdett. Nekem pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a csak az emelkedéshez és eséshez szoktatott piaci szereplők a nyakukba kaphatnak egy sok hónapos oldalazó indexmozgást. Mert lehet, hogy ez okozná a legnagyobb meglepetést. És évtizedenként egyszer előfordul az ilyen. A 2010-es években a legkomolyabb eset erre az oldalazó mozgásra a 2015-ös tavasz és nyár volt. A következő ábrán ez látható kék téglalappal kiemelve az S&P 500 index 2013. január 2. és 2015. december 31. közötti heti gyertyás grafikonján:
Hat és fél hónapra szorult be ekkor egy 5 százaléknál is kisebb kereskedési sávba a megelőző két évben 50 százalékot emelkedő index.
A megelőző évtizedben a 2004-es és a 2005-ös esztendő produkált hasonló helyzetet valamivel nagyobb mozgással, de hosszabb ideig oldalazva. A következő ábrán is az S&P 500 index látható heti gyertyákkal 2003. január 2. és 2005. december 30. között:
A bűvös szám ekkor a 9,7 százalékos sáv volt. A 2004-és évben tíz hónapon át (zöld téglalap), míg a 2005-ös esztendőben szintén tíz hónapon át (lila téglalap) szorult be a vezető amerikai részvényindex egy ilyen sávba.
Mind a két itt bemutatott oldalazó időszak alatt voltak a mostanihoz hasonló egyedi mozgások. A 2015-ös index helyben járás ideje alatt például az előző két évben négyszerező Netflix duplázott, míg a 2005-ös oldalazás alatt a frissen tőzsdére bevezetett Google-részvények kétszerezték meg az értéküket.
Az életünk sok területét három erő uralja: a pozitív, a negatív és a semleges. Simán lehet, hogy az előttünk álló hónapokban a 2015-ös, 2004-es és 2005-ös típusú, nagyon hosszúnak tűnő oldalazásba kezd az S&P 500 index.
Jelen blogbejegyzés a szerző magánvéleményét tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik a Concorde Csoport hivatalos álláspontjával.
