szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Lerövidíti az átfutási időt a Központi Statisztikai Hivatal, amely a jövőben még hamarabb fogja közölni a részletes összgazdasági adatokat is.

Mostantól a Központi Statisztikai Hivatal a vizsgált időszak végétől számított 30 nappal közli a bruttó hazai termék adatait az eddigi 45-höz képest – közölték a KSH vezetői. A hivatal deklarált célja, hogy ezzel uniós szinten is dobogós helyre kerüljön az adatszolgáltatás tempójában, amire markáns igény látszik a piaci szereplők részéről.

A vártnál jobb GDP-növekedést hozott ki a KSH

Belendült a magyar gazdaság 2024 elején, bár ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett. A növekedés egyik legfontosabb oka azonban nem túl örömteli: a telefon- és internetdíjak óriási emelkedése húzta felfelé a számokat.

Alapvető módszertanán nem változtat a hivatal, de gyorsabban fogja a piaci szereplők számára elérhetővé tenni a legfontosabb gazdasági adatot, továbbra is negyedéves alapon.

Cseh Tímea, a KSH nemzeti számlák főosztályának vezetője a reggeli adatközlés után újságíróknak elmondta, ezt az online pénztárgépek, áfaadatok és még a meteorológiai faktorok is elősegítik. Jelenleg a KSH két körben közli a GDP-adatot, egy nyers, majd később egy részletes bontásban. A gyakoriság fokozásához további egyeztetések és fejlesztések kellenek az adatszolgáltatókkal, ami a statisztikai hivatal vezetői szerint egy folyamatban lévő munka. Ennek az is része, hogy a jövőben várhatóan a részletesebb adatközlést is a korábbinál hamarabb ismerhetik meg a piaci szereplők.

Mint azt kérdésünkre Kincses Áron, a KSH elnöke elmondta, a cél, hogy zérus legyen a két szám közötti különbség, vagyis ha még nem is publikálja első becslésében az összes adatot a statisztikai hivatal, a gyűjtése eleve pontos legyen. Az összképhez a revízió is hozzátartozik. A KSH több területen, például épp a GDP esetében közöl nyers és részletes adatokat.

A hivatalt sokszor kritizálják is azzal, hogy az állam ízlésének megfelelő számokat és kommunikációt közöl. Kincses ezt kategorikusan visszautasította, mondván: a KSH teljesen független szervezet.

Kincsesnél rákérdeztünk arra is, hogy a KSH adatközlése mennyire tekinthető irányadónak, lévén a gazdasági kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank is végez méréseket, és gyakran ezek tűnnek meghatározónak a döntéshozatalban. A KSH elnök hangsúlyozta, minden esetben a KSH statisztikai kimutatása tekintendő hivatalosnak, ami egyben minden szakmai elvárásnak megfelel. Cseh felvetésünkre azt emelte ki, hogy a kormány és a jegybank is a saját szakterületére irányuló előrejelzéseket készít, a KSH feladata ennél jóval szerteágazóbb, a statisztikai hivatal küldetése is arról szól, hogy a piac minél szélesebb körének nyújtson információt.

Egyben azt is firtattuk, hogy ha ilyen alapos adatgyűjtési kapacitással és az ezt támogató folyamatos technológiai fejlesztésekkel végzi a munkáját a KSH, eleve miért van szükség két becslésre a GDP esetében? Kincses szerint a felvetés jogos, a KSH fejlesztései is ebbe az irányba tartanak, de egyelőre marad a mostani rend, a lényeg, hogy a két közlés között ne legyenek meglepetések.

A cél, hogy a revízió zérus legyen

– mondta kérdésünkre Kincses. Egyben kiemelte, hogy a nemzetközi gyakorlat is megköveteli néha a revíziót, ez természetszerű. Ilyen irányú gondolkodás jelenleg is zajlik a KSH-ban.

A KSH éves szinten is revideálja a növekedési adatokat, aminek olyankor már csekély információtartalma van a piaci szereplőknek. Ezt felvetésünkre Kincses is elismerte, mondván: néha maga is megkérdezi ugyanezt a kollégáitól. Egyben abból nem akar engedni, hogy amit a KSH közöl, az atombiztos legyen, úgyhogy az utolsó tizedesjegy is számít.