A termékbiztonság hiánya – idén március elsejétől már drasztikusan magas – fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti bírságok kockázatát jelenti. A számok szintjén termékbiztonsági mulasztáskor egy kkv-kategóriába tartozó cég esetében a hatóság által kiszabásra rendelt irányadó bírság összege egyenesen 1 millió forint, nagyobb cégeknél 50 millió forint. Magyarul, ha nincsenek az adott ügyben enyhítő körülmények, amelyek az irányadó bírságösszeget a minimálisan kiszabható – kicsiknél 200 ezer, nagyoknál 2 millió forint – bírságösszeg irányába terelnék, akkor az említett, irányadóként meghatározott törvényi bírságokat kirovó bírsághatározatokra lehet számítaniuk a vállalkozásoknak. A kiszabható piacfelügyeleti bírságok plafonértékeit a jogalkotó veszélyes termékek értékesítésekor kis cégeknél 6,5 millió forintban, míg az Szt. hatálya alá tartozóknál 2 milliárd forintban határozta meg. Ha online három éven belül ismételten mulasztanak a vállalkozások, a kisebbek 3,5 millió forintig, a nagyok akár 5 milliárd forintig szankcionálhatók.
Nem biztonságos termék forgalmazásakor a ceruza tehát vastagon foghat, ráadásul
uniós szinten Magyarország továbbra is az élvonalban jár a fogyasztók egészségére veszélyes termékek kiszűrésében és azoknak az úgynevezett RAPEX rendszerbe történő lejelentésében: 2023-ban – Olaszország, Németország és Svédország után – a negyedikek lettünk, piacfelügyeleti hatóságaink 309 riasztást küldtek be a nem biztonságos non-food (nem élelmiszer) termékek uniós gyorsriasztási adatbázisába.
Érdemes tehát igen ambiciózus hazai hatósági jelenléttel számolnia minden cégnek termékbiztonsági fronton, vagyis a prudens működés keretében preventíven kell gondot fordítani a forgalmazott termékek helyes klasszifikációjára, termékbiztonsági dokumentációja meglétére, megfelelőségére is. Fogyasztói oldalról nézve pedig vezérelv lehet a közmondás, amely szerint olcsó húsnak híg a leve. Mindenképp érdemes megfontolnunk, honnan, milyen beszerzési forrásból és milyen minőségű terméket vásárolunk, főleg online, mert ami nagyon olcsó, az gyakran silány minőségű is egyúttal. Létezhet persze kivétel, de a minőséget – és ennek része a biztonság – jellemzően meg kell fizetni, legyen szó ruházati és divatcikkről, elektromos készülékről, játékról, sportfelszerelésről, kozmetikumról vagy bármi egyéb használati cikkről, tartós termékről. A statisztikák szerint a fogyasztók többségénél az ár a döntő szempont, vagyis az olcsóbb termékek hamarabb bekerülnek a kosárba, miközben nem árt tudatosítani, hogy vannak termékbiztonsági kockázatok, amelyeket érdemes mindenképp elkerülni. Ilyen kockázat az otthonunkban használt termékeknél az áramütés-, a fulladás-, a tűzveszély, valamint a kémiai kockázatok, továbbá a mechanikai és egyéb sérülés (látás-, halláskárosodás, beszorulás). A példák szintjén: nagyon nem mindegy, hogy a kiszemelt elektromos készülék, mondjuk egy vízforraló, hajszárító vagy a gyerekszobába szánt dekorációs lámpa stb. áramütés-veszélyes-e, vagy a műanyag játék babából, kozmetikai táskából kioldódik-e egészségkárosító ftalát (lágyító), de a lépcsőn történő leesés ellen nem bebiztosított bébikomp megvásárlása is kerülendő.
A RAPEX rendszerbe 2023-ban a hazai piacfelügyeleti hatóságok által bejelentett termékek többségét, konkrétan 68 százalékát kozmetikumok tették ki, míg 10 százalékát villamossági termékek (6,5 százalék elektromos készülék, 3 százalék díszvilágítási füzér, 0,5 százalék világítóberendezés), 9 százalékát játékok, 7 százalékát a gépek, 3 százalékát a ruházat,
1 százalékát lézerpointerek, 1 százalékát a gyerekgondozási cikkek és további 1 százalékát az 1-1 darab hobbi/sport eszköz, konyhai/főzési eszköz és gépjármű kategóriába tartozó termék bejelentése adta. A kozmetikumokkal, elsősorban a parfümökkel kapcsolatban azok BMHCA (Buthylphenyl Methylpropional, „Lilial” ) illatanyag tartalma volt a gond, amely összetevőt 2022. március 1-jétől az EU-ban forgalmazott kozmetikumok már nem tartalmazhatnak egészséget veszélyeztető tulajdonsága miatt. Érdemes a tavaszi nagytakarítás alkalmával ilyen szempontból is átválogatni és kiselejtezni az otthoni kozmetikai készletünket.
A hazai piacfelügyeleti hatósági találatokhoz visszatérve, a villamossági termékek közül az elektromos berendezések csoportjába tartozó hajszárítók és hosszabbítók jelentettek áramütés-veszélyt a felhasználókra, de emellett a tűz és az égés kockázata is megjelent. A hatóságok találtak nehezen tisztítható, ezért penészesedés kockázatát, vagyis mikrobiológiai kockázatot magukban hordozó elektromos légnedvesítő készülékeket (párásítókat), míg a bejelentett díszvilágítási füzérek és világítóberendezések áramütés-, tűz- és égéskockázatot hordoztak. Nem mentek át a hatósági szűrőn azok a játékok sem, amelyeknél kioldódott a lágyító, könnyen leváltak a kisalkatrészek, illetve könnyen hozzáférhetők voltak a gombelemek. A legkisebbek védelme érdekében játék vásárlásakor figyeljünk még arra is, hogy a túl hangosan zenélő, sípoló játékok akár halláskárosodást okozhatnak. A nagyobb gyerekek kedvenc lézerpointerei pedig jó, ha nem hordoznak látáskárosodási kockázatot – hatósági horogra akadt sajnos nem megfelelő ilyen termék is. Felkutattak továbbá kézi bozótvágókhoz készült cséphadaró típusú vágófeltéteket, amelyeknek tilos a forgalmazása, mert törésük esetén a kirepülő fémdarabok súlyos sérülést okozhatnak a felhasználónak.
A hivatkozott statisztikai adatokat az Igazságügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Portálján publikált egyik összegzőben megtalálják az érdeklődők. A statisztikai adatoktól függetlenül is tartsuk szem előtt, hogy egészségünk és biztonságunk a termék árához képest is prioritásra érdemes vásárlási szempont!
