Pár óra alatt 16 ezer villámcsapás vezette fel az újabb hatalmas vulkánkitörést Indonéziában

2024. április 30. – 09:32

Dr. Harangi Szabolcs
geológus-vulkanológus

Másolás

Vágólapra másolva

Tizenkét nappal a korábbi erőteljes robbanásos kitörése után helyi idő szerint éjjel egy órakor ismét robbanások zaja ébresztette az indonéziai Sangihe-szigeteken (Indonézia) élőket. A látvány pokoli volt, az égbolt elvörösödött, villámok cikáztak és rövidesen szürke vulkáni hamueső hullott. Néhány óra alatt 16 ezer villámot detektáltak az érzékeny műholdas műszerek. A kitörés hajnali három órakor érte el tetőpontját, amikor a lávaszökőkút közel öt kilométer magasba csapott, de még a reggeli órákban is folytatódott a vulkáni hamukiáramlás. A kitörési felhő ismét többször összeomlott a felszínre tóduló óriási mennyiségű vulkáni törmelékanyag súlya alatt, és a vulkáni sziget oldalán nagy sebességű, mindent elsodró piroklaszt-árak zúdultak le.

A vulkánkitörés menetét a műholdas műszerekkel pontosan követték. A kitörési felhő több mint 20 kilométer magasságba emelkedett, az ernyőterülete több mint 200 kilométer átmérőjű volt. A számítások szerint minimum 500 millió köbméter vulkáni anyag került a légkörbe. Hozzáadva ehhez a piroklaszt-árak anyagát és a korábbi kitörés vulkáni üledékét, könnyen lehet, hogy a kitöréshez kapcsolódó, felszínre jutó vulkáni anyagmennyiség az egy köbkilométert is meghaladhatja. Ez a VEI skálán az 5-ös szintet jelenti.

A VEI a vulkáni robbanásossági index, ami a földrengéseket mérő Richter-skálához hasonlóan osztályozza a vulkánkitörések nagyságát, mégpedig a kitörés során felszínre jutott vulkáni anyag térfogata alapján. A VEI skála 0 és 8 közötti értékeket mutathat, és mivel logaritmikus a beosztása, minden fokozat tízszeres különbséget jelent. A VEI 4 és annál nagyobb vulkánkitörések már elég ritkának számítanak, VEI 5-6 nagyságú kitörések pedig évszázadonként átlagosan 6-8 alkalommal fordulnak elő. A 2022-es Hunga-Tonga vulkánkitörés nagysága megközelítette vagy akár el is érhette a VEI 6 fokozatot. A 21. században a mostani Ruang kitöréshez hasonló nagyságú kitörés a chilei Puyehue-Cordon Caulle 2011. júniusában kezdődő és több mint egy éven keresztül tartó kitörése volt. Az 1991-es Fülöp-szigetei hatalmas Pinatubo kitörés (VEI 6) óta a mostani Ruang-kitörés tehát a három legnagyobb között van és még nem biztos, hogy vége.

A nagy robbanásos vulkánkitörések esetében felmerül, hogy hatnak-e az éghajlatra, befolyásolják-e az időjárást. Ehhez nagyon nagy mennyiségű, legalább 5-10 millió tonna kén-dioxidnak kell eljutnia a magas légkörbe, a sztratoszférába. A Pinatubo kitörés során 20 millió tonna volt a sztratoszférába került kén-dioxid gáz mennyisége, ahol a kénsav aeroszollá alakult és ez néhány tized fokos globális átlaghőmérséklet-csökkenést okozott néhány évig. A Hunga-Tonga kitörés magmája nem volt kénben gazdag, csupán 600-700 ezer tonna volt a magas légkörbe jutó kén-dioxid mennyisége. Úgy tűnik, a Ruang kitöréshez sem fog kapcsolódni érezhető lehűlés, az előzetes műholdas műszeres adatok szerint 300-500 ezer tonna lehet a kén-dioxid gáz mennyisége, ez hasonló az előző kitöréshez. Összességében azért nem lebecsülendő a két kitörés során, rövid idő alatt magas légkörbe jutó egymillió tonna körüli kén-dioxid gáz, a klímamodellezők biztos fognak számolni vele.

Bár vélhetően globális hatása nem lesz a Ruang kitörésének, a szigetet teljesen átformálta. Több mint 20 éven keresztül nyugalom volt ezen a területen, utoljára 2002. szeptember végén volt aktív a vulkán. Azóta zöldellő erdő borította be a vulkáni hegyet. Most minden szürke, sok helyen a fákat elfektette a lezúduló piroklaszt-ár. A parti falu házai részben meggyulladtak az izzó piroklaszt-árak következtében, részben a méteres vulkáni hamuüledék alatt beroskadtak. Az április 16-17-i kitörés előtt a vulkanológusok pontos előrejelzése alapján a szigeten élő 840 lakost kitelepítették, így szerencsére nincs áldozata a hatalmas vulkánkitörésnek. Azonban a közelben lévő, tízezres lélekszámú Tagulandang szigetet is most néhány centiméter vastag vulkáni hamuréteg borítja, ami krízishelyzetet teremt, továbbá számos repülőjárat indulását kellett törölni. A szigetvilág a történelmi idők egyik legnagyobb vulkáni katasztrófáját éli át.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai Tanszék), kutatócsoport-vezető (HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport), a Tűzhányó Blog szerzője.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!