szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szokatlanul csendes az Európai Parlament brüsszeli épületegyüttese, akkor kong ennyire az ürességtől, amikor nyaranta, július végétől augusztus közepéig nem történik semmi. Most persze történik, hiszen javában zajlik a kampány, csak éppen ehhez nincs szükség az EP-re mint helyszínre.

Mégsem eseménytelen ez az időszak, az EP adminisztrációja három fontos esemény köré szervezi a következő heteket: május 1-jén a húsz évvel ezelőtti, Magyarországot is érintő nagy uniós bővítésre emlékeznek, május 9-én az Európa-nap szerez majd ünnepi pillanatokat, május 23-án az európai pártok csúcsjelöltjeinek vitáját rendezik, aztán pedig már mindenki június 6-ára vár, mert ekkor kezdődik el hivatalosan a választás, amelyet a legtöbb helyen mégis csak egy napon, június 9-én tartanak. 370 millióan jogosultak az urnákhoz járulni.

Még visszatekintve az elmúlt öt évre, Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője újságírók előtt röviden számot adott arról, mit teljesített az uniós törvényhozás, miközben a brexit, a Covid és a háború okozott folyamatos válsághelyzetet.

Több mint 450 jogalkotási dossziét fogadtak el

– árulta el Duch a legfontosabb adatot. Kulcsfontosságú elemnek nevezte a környezetvédelmi intézkedéseket, a digitális piacról és szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligencia szabályozását, a fizetések átláthatóságáról szóló döntéseket és a nagy cégek menedzsmentjében alkalmazott női kvóta bevezetését, valamint a migrációs és menekültügyi paktumot.

A szóvivő kiemelte, hogy a szabadságjogok terén is kitett magáért az EP: elfogadták az európai médiatörvényt és a zaklatásszerű perek elleni új jogszabályt. Emellett olyan, a mindennapi életet megkönnyítő intézkedések meghozatalában is partnerek voltak a képviselők, mint például a közös töltőkre vonatkozó döntés és a javításhoz való jog kiteljesítése.

Az uniós demokrácia ma fontosabb, mint valaha. Az Önök szavazata fogja eldönteni, milyen irányba halad tovább Európa az elkövetkező öt évben. Az Önök szavazata fogja megmutatni, milyen Európában akarunk élni.

Ezt már Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke üzente a választóknak, hozzátéve:

Ne hagyják, hogy mások döntsenek Önök helyett! Menjenek el szavazni! Minden szavazat számít! 

2019-ben az európai választópolgárok több mint fele (50,6 százaléka) ment el szavazni. Ezzel szemben az EP 2024. tavaszi Eurobarometer-felmérésében részt vevő több mint 26 ezer válaszadó 60 százaléka mutatott érdeklődést a 2024. júniusi választások iránt. Tizenegy százalékponttal több polgár, mint 2019 tavaszán (vagyis az előző európai választások előtt három hónappal). Emellett a megkérdezettek 71 százaléka a nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg elmegy szavazni, ami tíz százalékponttal magasabb arány, mint legutóbb. Az eredményekből az is kiderül, hogy az európaiak több mint négyötöde egyetért azzal az állítással, hogy „a szavazás fontos a demokrácia erejének megőrzéséhez” (81 százalék), és azzal, hogy „a szavazás fontos a következő nemzedékek jövője szempontjából” (84 százalék). Tíz európaiból több mint nyolcan (81 százalék) vélik úgy, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt a szavazás most különösen fontos.