Tetszett a cikk?

Belendült a magyar gazdaság 2024 elején, bár ott még nem tartunk, ahonnan közel két éve esni kezdett. A növekedés egyik legfontosabb oka azonban nem túl örömteli: a telefon- és internetdíjak óriási emelkedése húzta felfelé a számokat.

Jobban indította az évet a magyar gazdaság, mint ahogyan 2023 kezdődött, és mint ahogy a legtöbb elemző várta. A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki a január–márciusi GDP-adatot, ebben a három hónapban 1,7 százalékkal volt nagyobb a gazdasági teljesítményünk, mint 2023 elején. Persze ahhoz képest nem nehéz javítani, hogy tavaly ilyenkor mínuszban volt épp a mutató, és ott még mindig nem tartunk, ahonnan 2022 közepén esni kezdett a GDP.

Ha nem a tavaly ilyenkorihoz, hanem az előző negyedévhez viszonyítjuk a teljesítményt, akkor azt látjuk: 0,8 százalékkal volt jobb a gazdaság, mint 2023 október–decemberében.

Az adat jócskán meghaladja az elemzői várakozásokat: a Portfolio elemzői konszenzusa éves alapon 1, negyedéves alapon pedig 0,5 százalékos növekedésről szólt.

Ez ahhoz képest mindenképp jó, amilyen adatokat az elmúlt néhány negyedévben láttunk. Tavaly január és szeptember között végig mínuszos éves számok jöttek, és az év utolsó három hónapja is csak azért lett nulla fölötti, mert több munkanap volt akkor, mint 2022 végén.

Arról, hogy pontosan miből állt össze a mostani szám, néhány hét múlva ad majd csak részletes adatokat a KSH, viszont néhány fontos részletet már most elárultak a statisztikusok:

  • az ipar lejjebb húzta a számokat,
  • ellenben a szolgáltató szektor, azon belül is az ingatlanügyletek, valamint az információ, kommunikáció nagyot lökött a gazdaságon.

Az IT-szektor azért nőhetett nagyot, mert óriási volt idén a drágulás: ahogy az év elején beépítették a telefon- és internetdíjakba a tavalyi inflációt, szinte minden másnak az áremelkedését lekörözték. Ez pedig a GDP-adatokban is jókora növekedésként jelenik meg.

Pedig nem tűnt úgy, hogy biztató lenne az év eleje. Már amikor kijöttek a rémes adatok 2023 végéről, figyelmeztetett több elemző: annyira gyenge lett 2023 október–decembere (konkrétan semmilyen növekedés nem volt az előző negyedévhez képest), hogy ettől 2024 is döcögősebben indulhat be. Virovácz Péter, az ING elemzője úgy számolt, hogy az idei kilátásokat 0,4 százalékponttal rontja 2023 gyenge lezárása.

A fő kérdés továbbra is az, hogy mikor nőnek meg a fizetések annyira, amitől az emberek már elhiszik, hogy lehet pénzt költeni, miután az elmúlt években felélték a megtakarításaik nagyját, illetve hogy mikor lesznek a kamatok annyira alacsonyak, amitől már beindul a céges hitelezés. A bolti forgalom számai rettenetesek, de legalább 2023 elejéhez képest javulnak: januárban 0,6, februárban 1,1 százalékkal volt nagyobb a kiskereskedelmi forgalom, mint 2023 elején (a márciusi szám később jön majd).

Az iparunk is felemásan indította 2024-et, a KSH ki is emelte, hogy ez a szektor most rossz negyedévet zárt. Januárban munkanaphatástól megtisztítva 4,1 százalékos volt a visszaesés, februárban már 1,4 százalékos növekedés jött össze. A járműipar is visszaesett ezen belül – itt láthatjuk, hogy amikor a német gazdaság gyengélkedik, akkor a magyar ipar is bajban van. Az építőiparunk viszont örülhet a bázishatásnak: januárban 17,2, februárban 3,2 százalékkal nőtt a 2023 eleji gyenge számhoz képest.

A külkereskedelmünk továbbra is többletet hoz – azaz jóval több itt gyártott vagy összeszerelt terméket sikerült eladni külföldre, mint amennyiért ide kellett külföldi árukat behozni –, ami azért jó hír, mert 2023-ban ez volt az egyik oka annak, hogy csak 0,9 százalékos lett az éves visszaesés, nem 5-6 százalékos.

Az pedig nagy kérdése lesz az egész évnek, hogy milyen lesz az időjárás, és így hogyan teljesíthet a mezőgazdaság: tavaly sokat segített, hogy jóval jobb volt az idő, mint 2022-ben, idén viszont alig esett az eső az év elején. Ez persze még nem a január–márciusi számokban fog igazán megmutatkozni, de az idei gazdasági számokban fontos részlet lesz még.

Összességében a legtöbb elemző 2 százalék környéki vagy annál valamivel magasabb éves növekedést vár 2024-re. Így vannak ezzel a nemzetközi szervezetek is, az IMF például 2,2, az OECD 2,4 százalékot jósolt. A magyar kormány eredetileg 4 százalékos növekedést ígért, aztán ahogy látszott, hogy ez a valóságtól teljesen elrugaszkodott prognózis, előbb 3-4 százalékosra módosították, majd még lejjebb vitték, 2,5 százalékra.

Ezt a szintet reméli a mostani adatközlés után is a kormány, a Nemzetgazdasági Minisztérium legalábbis közleményében arról ír: „Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal,
2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.”