Az abortusz miatt eshet pofára az elnöki csatában Orbán nagy példaképe, Donald Trump

Az abortuszhoz való jog évtizedek óta meghatározó téma az amerikai politikában. A konzervatív aktivisták és politikusok ’70-es évek óta zajló abortuszellenes erőfeszítései a Legfelsőbb Bíróság 2022-es döntésében csúcsosodtak ki, amikor a testület lényegében visszaadta az államoknak az abortusz szabályozását. Azóta viszont a terhességmegszakításhoz való jog biztosítása a demokraták egyik nyerő ügye lett: több győzelmet is köszönhetnek a republikánus vezetésű államok tervezett vagy már érvényben lévő szigorításainak. Joe Biden abban bízik, ősszel az abortuszjog körüli vita ismét a Fehér Házba repítheti őt.

Óriási megdöbbenést okozott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának 2022 nyarán hozott döntése. A felperes nyomán Dobbs néven elhíresült határozatban a legfőbb bírói testület kimondta: Az Egyesült Államok alkotmánya nem biztosítja a terhességmegszakításhoz való jogot. Az ítélet így gyakorlatilag a tagállamok kezébe helyezte a szabályozás hatáskörét.

Fotó: International Federation of Gynecology and Obstetrics

A precedensek eltörlését a Legfelsőbb Bíróság megváltozott összetétele tette lehetővé. Donald Trump az elnöksége idején három konzervatív szemléletű főbírót is a pulpitusra helyezett, akik egész hátralévő életüket a testület tagjaként tölthetik. A kilencfős grémium 6-3 arányú többségét ezáltal évekig konzervatív, illetve az alkotmány szövegközpontú értelmezését alkalmazó jogászok adhatják, akik ebben a hitben semmisítették meg a Roe-t is.

„Életpárti” vagy „döntéspárti”

Az abortusz nem mindig volt annyira megosztó társadalmi kérdés az Egyesült Államokban, mint napjainkban: a 19. század előtt viszonylag kötetlen keretek között művelték, ám annak végére, az intézményesített orvoslás megjelenésével párhuzamosan szigorú abortusztilalmat vezettek be országszerte, amely egészen a ’60-as évekig kitartott.

Ez idő tájt, az államok egy részén végigsöprő liberalizáció közepette indult el a katolikus egyház soraiból az „életpárti” (pro-life) aktivizmus – még politikai színezet nélkül. A mozgalom a Roe-t követően, a ’80-as évekre futott be igazán az evangélikus protestánsok bevonásával, támogatva és befolyásolva a republikánus Ronald Reagan elnöki kampányát. Körülbelül ekkorra, a feminista mozgalom térnyerésének idejére tehető a republikánusok társadalmilag konzervatív, keresztény értékrendet hirdető fordulata is, ami magába foglalta az abortusz ellenzését is.

Ennek hatása pedig a mai napig érződik: az „élet-” vagy az ezzel szembenálló „döntéspártiság” (pro-choice) azóta meghatározója az amerikaiak pártpolitikai identitásának is – ahogy ez egyre igazabb a vallásosságra is.

A hevessé váló közhangulatot jól leíró, szélsőséges abortuszellenes aktivisták által elkövetett merényletek, robbantások és más terrorcselekmények mellett a döntéshozók – Roe v. Wade határait feszegetve – adminisztratív eszközöket vetettek be az abortusz korlátozására. Az elsősorban republikánus vezetésű államok nem késlekedtek: jellemzően várakozási időre, óva intő „tanácsadásra” vagy ultrahangra kötelezték a beavatkozást igénylő nőket, és szigorúbb előírásokat támasztottak a terhességmegszakítást végző orvosok felé. Emellett a „Hyde-kiegészítés” 1977 óta megtiltja, hogy a szövetségi társadalombiztosítási kassza abortuszra adjon támogatást, kivéve, ha az anya élete forog kockán, valamint nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén.

A Legfelsőbb Bíróság konzervatív többségűvé tételével viszont Trump lehetővé tette a fordulatot, a főbírák pedig 2022 nyarán kaptak is alkalmon, hogy beteljesítsék az abortuszellenes mozgalom álmát.

Noha az amerikaiak kétharmada ellenezte az abortuszhoz való alapjog eltörlését, az azóta eltelt közel két év alatt a következőképp alakult az abortuszszabályozás a tagállami szinten:

· az ötven állam harmadában, 16-ban teljes mértékben illegális, vagy csak az első hat hétig engedélyezett, ezek elsősorban a republikánusok által dominált déli és préri államok,

· az összes állam felében a 12. és 28. hét között ingadozó tilalmak vannak érvényben,

· az államok ötödében a terhesség egész ideje alatt legális annak megszakítása.

Ami viszont a „döntéspártiak” részéről legnagyobb tiltakozást váltotta ki, az az, hogy a fent említett 16 legszigorúbb állam közül hatban kizárólag az anya életveszélye esetén jogszerű a művi vetélés.

Tehát olyan kivételek sincsenek érvényben, mint a vérfertőzés vagy nemi erőszak útján történő teherbe esés.

Így bár a Roe idején is jellemző volt az, hogy nők másik, kevésbé szigorú államba utazzanak a terhességük megszakítása érdekében, ez a jelenség annak hatályvesztésével és az államonként drasztikusan eltérő szabályokkal még elterjedtebbé vált. Ezt tükrözi az is, hogy míg a kutatások szerint 2022-ben az átlagos amerikainak 40 kilométert kellett utaznia egy abortusz érdekében.

Ez főleg a vidéki és déli nagyvárosokban élőket érinti, ráadásul, mivel a becslések szerint a művi vetélést igénybe vevők fele a szegénységi küszöb alatt él, nekik még nagyobb kihívást jelent eljutni egy klinikára.

Visszafelé sült el a szigorítás?

A Roe elsöprése az „életpárti” republikánusokkal szemben álló, „döntéspárti” demokratákat a liberalizáció melletti még határozottabb kiállásra ösztökélte. A demokraták abortuszjog biztosítására felépített, gyakran népszavazásokkal tandemben zajló kampányai pedig, úgy látszik beválnak még a republikánus vidékeken is.

A demokraták így joggal érezhetik úgy, hogy az abortusz nyerő kártya lehet számukra az idei elnökválasztás során – írja elemzésben a Portfolio.

Országos szinten nézve, amióta eltörölték a Roe-t, rohamosan nőtt a legális abortuszt támogatók aránya: 2022-ben mindössze az amerikaiak 44 százaléka gondolta, hogy minden vagy legtöbb esetben törvényesnek kellene lennie, ezzel szemben az abortusz legalitását preferáló választók aránya idén áprilisra csaknem 60 százalékra nőtt még a republikánusokhoz kötődő Fox News felmérése szerint is.

Két billegő államban is referendum jöhet

Egyszóval Joe Biden és pártja két államban is az abortuszhoz való hozzáférés csorbítása miatt reménykedhet abban, hogy sikerülhet fordítaniuk a nekik kedvezőtlen széljáráson. Pár hete érkezett ugyanis a hír, hogy Arizonában az állami legfelsőbb bíróság helyben hagyta azt az 1864-ben született törvényt, amely kizárólag az anya életének megmentése esetén teszi lehetővé a legális terhességmegszakítást.

Az ítéletet a demokraták egytől egyig elítélték, Biden pedig Trumpot okolta, hiszen a republikánus jelölt saját bevallása szerint "büszkén" hozzájárult a Roe v. Wade Legfelsőbb Bíróság általi megsemmisítéséhez.

Arizonaiak milliói hamarosan egy még szélsőségesebb és veszélyesebb abortusztilalom alatt fognak élni, amely még akkor sem védi meg a nőket, ha az egészségük veszélyben van, vagy olyan tragikus esetekben, mint nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén

- reagált a demokrata elnök közleményében.

Bár a felmérések átlaga szerint Trump jelenleg 5 százalékponttal vezet Biden előtt Arizonában, a demokraták abban bíznak, hogy a 2020-as meglepetésszerű győzelme után végül ismét Biden zsebelheti be az államot. Ezt arra alapozzák, hogy elindult egy népszavazási kezdeményezés az abortuszjog állami alkotmányba való foglalásáról, amelyről a novemberi választással egy időben tarthatnak referendumot.

Közben a republikánusoknak jóval inkább hazai pályának számító Floridában is a szavazólapokra kerülhet az abortusz kérdése. A "napfény államában" szintén a legfelsőbb bírói testület döntött arról, hogy az állam 15. héttől érvényes tilalma jogszerű, így a később elfogadott hathetes tiltás is életbe léphet. Az ítélet szerint azonban a floridaiak – Arizonához hasonlóan – népszavazáson dönthetnek majd az abortuszjog alkotmányba foglalásáról

A floridai referendum sikeréhez viszont nem lesz elég egyszerű többség, mivel 60 százalék szükséges.

Floridában a demokraták legutóbb 2012-ben hódították meg az azóta republikánusok felé tolódó, jelentős kubai-amerikai lakosságú államot. Biden jelenleg közel 10 százalékos hátránnyal küzd Trumppal szemben a kutatások tükrében, de a demokrata jelölt kampányfőnöke nemrég úgy fogalmazott, hogy

Biden elnök ebben a ciklusban erősebb helyzetben van Floridában, mint 2020-ban.

Végtére Arizonában feltétlenül erősebb lapokkal játszhatnak majd a demokraták, ha az abortuszhoz való hozzáférésről is lesz referendum. Ha pedig Bidennek csodával határos módon sikerülne a "napfényövezetben" tarolnia, azaz Arizonán és Nevadán kívül még Florida 30 elektori szavazatát is bezsebelnie, akkor az egész eddigi választási térkép felborulna, hiszen így Biden a „kék fal”, a három rozsdaövezeti állam nélkül is nyerni tudna.