Új gyermekvédelmi csomag: a nevelőknél azt is ellenőriznék, hányszor járnak szórakozni, és hova

Az életvitelét is megvizsgálnák a gyermekvédelmi dolgozóknak, amihez azt is megnéznék, ki hányszor és milyen szórakozóhelyre jár – többek között ez is szerepel a kormány képviselői által benyújtott gyermekvédelmi törvénycsomagban. A több jogszabályt is módosító javaslat szerint a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeknél nem lenne elévülés, azokat is büntetnék, akik tudnak a bántalmazásról, de nem szólnak. Szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit, és feketelistára tennének pornográf internetes oldalakat.

Az Országgyűlés 2021. június 15-én fogadta el a melegellenessé eltérített pedofilellenes törvényt. A múlt héten benyújtott módosítások ezt a törvényt szigorítanák tovább.

A törvény felülvizsgálata azután vált aktuálissá, hogy februárban kiderült: Novák Katalin köztársasági elnök a pápalátogatás ürügyén elnöki kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. A nyilvánosság 2016-ban, az RTL Házon kívül című műsorából értesült a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon igazgatójának súlyosan pedofil, egy évtizeden át folytatott bűncselekmény-sorozatáról, amit öt évig még azután is folytatni tudott, hogy az első bejelentések 2011-ben a hatóság tudomására jutottak.

A történtek ráirányították a figyelmet a gyermekvédelem egész rendszerét érintő hiányosságokra. Az elég hamar világossá vált, hogy a kormány válasza a jogszabályok szigorítása lesz. Annak ellenére, hogy több civil szervezet is azt mondta: ez téves irány, mert a durvább ellenőrzés a büntetés logikáját követi ahelyett, hogy valóban támogatná a gyerekvédelmet. Összeszedtük, hogy a kormány hogyan módosítaná a gyermekvédelmi törvényt.

Azokat a szakembereket is büntetnék, akik nem jelentik a bántalmazást

A benyújtott törvényjavaslat két részből áll: egy rövidebb, 11 oldalas és egy hosszabb, 64 oldalas csomagból. A kormány a törvényjavaslat indoklása szerint abból indult ki, hogy ugyanolyan hátrányt kell okozni azoknak, akik a gyerekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményt, mint amit a szenvedést átélt gyerekeknek okoztak.

A javaslat az alábbi jogi szigorításokat tartalmazza:

• Nincs elévülés – A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények nem évülnének el. Az elévülési idő azt eredményezné, hogy bizonyos idő után már nem lehetne felelősségre vonni az elkövetőket. A kormány szerint a jogi szigorítást éppen az indokolja, hogy az ilyen bűncselekmények a gyerekek testi és lelki fejlődésében örökre nyomot hagynak.
• Nincs erkölcsi bizonyítvány – Ezzel van összefüggésben, hogy a gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetői örökre büntetett előéletűek maradnának, és soha nem kaphatnának erkölcsi bizonyítványt.
• Nincs feltételes szabadlábra helyezés – A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények elkövetői még jó magaviselet esetén sem kaphatnának feltételest szabadlábra bocsátást, tehát nem szabadulhatnának előbb a börtönből.
• Nincs reintegrációs őrizet – Az ilyen bűncselekmények elkövetőit kizárnák a reintegrációs őrizetből.
• Nincs kegyelem – Az Alaptörvény azt is kizárná, hogy ezek az emberek kegyelmet kaphassanak.
• Mindenki bekerül a pedofil-adatbázisba – További szigorítás, hogy azok a magyarok is bekerülnének a nyilvános pedofil-adatbázisba, akik külföldön követnek el gyerekek sérelmére szexuális bűncselekményt.
• A gyerek is tiltakozhat a gyámjául kijelölt felnőtt személye ellen – Az áldozatok védelmét szolgálhatja, hogy nem lehetne a gyerek gyámja az, akinek kiválasztása ellen a tizennegyedik életévét betöltött gyerek alapos okból, kifejezetten tiltakozik.
• Azt is büntetik, aki nem szól a bántalmazásról – Nemcsak azokat büntetnék szigorúbban, akik ártanak a gyerekeknek, hanem azokat is, akiknek tudomásuk van egy bántalmazásról, de erről nem szólnak. A jogszabály szerint akár két év börtönt is kaphatnának azok a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, akik nem jelzik, ha a gyerek veszélyeztetett helyzetben van. A jelzési kötelezettség célja, hogy a gyermekvédelem értesüljön a bántalmazásokról. Ezért a büntető törvénykönyvbe bekerülne egy új tényállás, amely szankcionálni fogja ennek a kötelezettségnek az elmulasztását.

A hatályos szabályozás szerint jelenleg gyermekbántalmazás esetén az intézmény működtetőjének kell jeleznie a történteket a gyámhatóság, a gyermekvédelmi gyám és a területi gyermekvédelmi szolgálat felé. A javaslat szerint indokolt, hogy a nevelőszülőt foglalkoztató nevelőszülői hálózat is tudjon a bántalmazásokról, ezáltal hatékonyabban tudnának fellépni a bántalmazó nevelőszülők ellen.

A jelzési kötelezettség bővítésével a kormány valószínűleg a bicskei ügyre reagál: ahol a kegyelmet kapott K. Endre tudott az igazgató pedofil bűncselekményeiről, ennek ellenére nemhogy nem jelezte a problémát, hanem megpróbálta eltussolni azt.

De nem ez volt az egyetlen hasonló eset. A Telexen februárban írtunk arról, hogy tavaly az alapvető jogok biztosa mulasztást állapított meg, mert a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban az egyik gyermekfelügyelő szexuális kapcsolatra lépett egy 15 éves nevelt lánnyal. Bár a vezetőség tudott a történtekről, nem kezdeményezett feljelentést.

Vizsgálnák a szexuális devianciákat

Márciusban és áprilisban minden gyermekotthonban soron kívüli vizsgálatok zajlanak, hogy feltárják az esetleges bántalmazásokat. Arról már korábban is lehetett hallani, hogy szigorúbban ellenőriznék a gyermekvédelmi intézmények vezetőit és a szakmában dolgozókat. Pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetnék alá őket, és ellenőriznék a „kifogástalan életvitelüket”. Igaz, szakértők szerint például a pedofília semmilyen módszerrel nem szűrhető megbízhatóan.

A pszichológiai alkalmassági vizsgálatot a belügyminiszter által jóváhagyott szakmai protokoll alapján végeznék az állami, nem állami (civil) és egyházi
fenntartású gyermekvédelmi intézményeknél. Nemcsak az új vezetőket, hanem a korábbi intézményvezetőket és -helyetteseket is vizsgálnák. A vizsgálatokat kétévente megismételnék.

A minősítést pszichológus végezné személyiségtesztek, intelligenciatesztek, figyelemvizsgálatok, kompetenciavizsgálatok, ezek kombinációi, valamint egyéb kiegészítő vizsgálatok alapján. Rétvári Bence államtitkár szerint az alkalmassági vizsgálaton néznék

például az általános pszichés állapotot, az érzelmi-indulati kontrollt, a pszichés terhelhetőséget, a stresszel való megküzdési képességet, a felelősségtudatot, a kóros függőségeket (például játékszenvedélyt, alkoholfüggőséget, drogfüggőséget), az öngyilkosságra való hajlamot és a szexuális devianciákat.

Ellenőriznék a kifogástalan életvitelt

A dolgozók kifogástalan életvitelét évente legfeljebb egyszer lehetne ellenőrizni. Soron kívüli ellenőrzésre is lenne lehetőség, de csak abban az esetben, ha a munkáltató alapos okkal feltételezi, hogy kifogásolható a munkavállaló életvitele.

De mit is jelent a kifogástalan életvitel? A gyakorlatban ezt még nem tudjuk, de a javaslat alapján a munkavállalóknak egy adatlapot kellene majd kitölteniük, ahol például rákérdeznének arra, van-e hatósági bizonyítványuk, kitüntetésük, folyamatban lévő fegyelmi eljárásuk, milyen gazdasági érdekeltségük van és mennyi a jövedelmük. De még olyan, magányügynek tűnő adatokra is rákérdeznének, mint a szabadidős tevékenység, például a sport- vagy kulturális érdeklődés, egyéb hobbi vagy a rendszeresen látogatott szórakozóhelyek, megjelölve, hogy milyen gyakran jár oda a munkavállaló.

A kifogástalan életvitelt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) ellenőrizné. Ez a rendőrségi szerv belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat lát el, megbízhatósági vizsgálatokat végez. Az NVSZ feladata például kiszűrni azokat az egészségügyi dolgozókat is, akik kenőpénzt fogadnak el vagy várnak el kezelésért cserébe. Aki nem felel meg a pszichológiai alkalmassági vizsgálaton vagy kifogást találnak az életvitelében, annak megszüntethetik a jogviszonyát, és végkielégítést sem kaphat.

Nem szervezhet bárki gyermektábort

Tovább szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit. A javaslat értelmében csak olyanok dolgozhatnának gyerektáborban, akiknek van erkölcsi bizonyítványuk. Ez vonatkozna a középiskolás önkéntesekre és civilekre is.

Szigorítanák, hogy ki szervezhet gyerektábort: például akik szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést kaptak, azután még három évig nem szervezhetnének gyerektábort, hogy már mentesültek a jogi hátrányok alól. Tehát ha például már letöltötték a büntetésüket, és az erkölcsi bizonyítványukban sem kellene feltüntetni a büntetett előéletüket, gyerektábort még ekkor sem szervezhetnének.

A szabályok betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizné, amely meg is tilthatná a táborban való részvételt, illetve a táboroztatóval szemben egyéb szankciókat is alkalmazhatna.

Jönnek az internetes feketelisták

„A jövőben nem lehet olyan iskolás gyermek az országban, aki nem tudja, hová forduljon segítségért abban az esetben, ha internetes zaklatás áldozatává vált” – olvasható a javaslatban. A kormány egyszerűbbé akarja tenni a kiskorúak személyiségi jogait sértő, a cyberbullying kategóriáját is kimerítő tartalmak jelentését és azok eltávolítását.

A javaslat szerint könnyebben lehetne majd jelenteni és eltávolíttatni azokat az internetes tartalmakat, amelyek sértik a gyerekek személyiségi jogait. Az internetszolgáltatók a szülők kérésére kötelesek lennének a pornográf oldalak kiszűrésére alkalmas internetszűrési szolgáltatást biztosítani. A szűrés alapja egy folyamatosan frissülő „fekete lista” lenne, amin szerepelnének a leglátogatottabb, kifejezetten pornográf oldalak. A listát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) állítaná össze.

Ezek alapján Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint a szülők „szűrt internetet” kérhetnének a gyerekeiknek, amelyen az NMHH által feketelistára tett oldalakat nem tudnák elérni a fiatalkorúak.