Bár 2,2-szeresére nőtt a hazai vásárlóerő-paritáson számolt (tehát árszínvonallal korrigált) GDP/fő értéke 2004 és 2023 közt, hazánk relatív pozíciója tovább romlott, ugyanis a lengyelek és a románok is megelőztek minket a tavalyi év végére. Míg 2004-ben a 27 EU-s ország közül a 19. helyen álltunk, 2023-ra már csak a 22.-ek voltunk – derül ki a GKI Gazdaságkutató friss elemzéséből.

A jelentős (bár a versenytársakétól elmaradó) GDP/fő növekedés egyik fő mozgatórugója a munkaerőpiaci aktivitás nagymértékű javulása volt. Míg uniós csatlakozásunkkor a 15-64 év közti magyarok 56,8 százaléka volt foglalkoztatott, 2022-re ez a mutató már 74,4 százalékon állt. E tekintetben tehát a régióból megelőztük a szlovákokat, és uniós viszonylatban is már az élmezőnyhöz tartozunk.

Orbán Viktor még februárban arról beszélt, hogy 85 százalékra emelné a foglalkoztatottsági rátát, jelenleg egyébként 75 százalék körül van. Ennek a célnak az eléréshez 300 ezer új munkavállaló bevonására van szükség a munkaerőpiacra.

Honnan jöhet ennyi új dolgozni akaró és tudó ember? A munkanélküliek száma 200 ezer körül van, de nem tudjuk bevonni mindannyiukat a munka világába, hiszen egy részük nem munkaképes például az egészségügy állapota miatt, egy másik részüknek pedig nem olyan végzettsége van, mint amire a hiány miatt szükség lenne. Sőt, még az is fontos tényező, hogy hol lakik valaki.

Molnár László, a GKI vezérigazgatója az Economxnak adott interjújában a miniszterelnök nyilatkozatához kapcsolódóan elmondta: a munkaerőtartalék ráadásul több, mint a munkanélküliek száma. Előbbi ugyanis minden olyan embert magában foglal, aki dolgozni akar és 2-3 héten belül munkába is tudna állni – az ő számuk körülbelül 300 ezerre tehető.

Kilőttek a keresetek és a nyugdíjak?

A vásárlóerő-paritáson számított magyar keresetek közel két és félszeresére nőttek 2004 és 2022 közt. E mutató alapján Szlovákia mögénk került, így már harmadik helyen állunk versenytársaink közt, ezzel párhuzamosan uniós viszonylatban a 23. helyről a 22.-re jöttünk fel.

A hazai vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak 76 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakban. Bár a magyar nyugdíjasok kilátásai jobbak, mint 20 éve voltak, régiós helyzetvesztésünk egyértelmű: az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.

Nem túl jók a fogyasztási adatok

A keresetek és a nyugdíjak emelkedése magával hozta a (vásárlóerő-paritáson számított) fogyasztás javulását is: ez a mutató 86 százalékkal nőtt 2004 és 2022 közt. Ennek ellenére míg 2004-ben ezüstérmesek voltunk a versenytársaink közt, 2022-re már az utolsó helyen zártuk a sort: mára már többet fogyasztanak a lengyelek, a románok és a szlovákok is. Míg uniós csatlakozásunkkor a 19. helyen álltunk az EU-ban, 2022-re a 26., utolsó előtti pozícióra csúsztunk vissza: már csak Bulgária áll mögöttünk a fogyasztás tekintetében.

Összességében tehát önmagában vizsgálva mind az öt mutatóban jobban teljesítünk, mint 20 éve. Az egy főre jutó GDP, a keresetek és a fogyasztás alapján is közeledtünk az uniós átlaghoz, sőt, a foglalkoztatottsági adataink meg is haladták azt.

A hazai nyugdíjak viszont távolodtak az EU-s átlagtól.

kj
Magyarország relatív helyezetének változása régiós versenytársainkhoz képest 2004 és 2023 között.
Kép: GKI Gazdaságkutató Zrt.
Adatok: Eurostat (2024) & OECD (2024)

Ha az országok rangsorai felől közelítjük meg a kérdéskört látható, hogy a GDP/fő mutatót, a nyugdíjakat és fogyasztást vizsgálva rontottunk pozícióinkon, míg a foglalkoztatottság és a keresetek tekintetében javítottunk.