Nem történt szemléletváltás a munkavédelem területén tavaly sem, mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a szövetség első munkavédelmi szimpóziumán. Április 28-a 2012 óta a munkabalesetben elhunyt, vagy megrokkant munkavállalók emléknapja, a kezdeményezés Kanadából indult a XX. század elején.

Annak ellenére, hogy némileg csökkent a halálos kimenetelű munkabalesetek száma, a tavalyi 67 tragédia még mindig elviselhetetlenül sok, mindössze eggyel kevesebb mint 2022 hasonló időszakában.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint 2023-ban 20 658 munkabaleset történt, egy évvel korábban pedig a hatóságok 21 273 balesetről tudtak, ami közel 3 százalékos csökkenést jelent.

2023-ban 55 életveszélyes, 32 csonkolásos, valamint öt egyéb súlyos baleseti esemény történt – hívja fel a figyelmet a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Ráadásul a számok még változhatnak, hiszen a munkavédelmi hatóság magyarázata szerint a munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek. 

Emlékezzünk az elhunytakra és harcoljunk a dolgozókért, akik még aktívak, hogy biztonságos munkahelyeken dolgozhassanak, mondta György Károly, az Országos Munkavédelmi Bizottság (OMB) munkavállalói oldal szakértője. Kiemelte: a közoktatásban is szerepet kellene kapnia a munka világával kapcsolatos témáknak, a munkavédelemnek és a prevenciónak is.

Egyetlen munkavállaló sem sérülhet, vagy halhat meg munkavégzés közben, utalt Miskéri László, a Liga Szakszervezetek munkavédelmi szakértője arra a 67 halálos áldozatra, és arra a 159 súlyos sérültre, akik tavaly munkavégzés közben vesztették életüket vagy sérültek meg. Hangsúlyozta, tavaly 20-21 ezer munkavállalót ért baleset munkavégzés közben. Úgy fogalmazott, minden baleset megelőzhető, de képzésre van szükség, a legnagyobb kockázatot a tudatlanság jelenti. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint egyébként a minimális változás akár megnyugtató is lehetne, hiszen míg 2021-ben 100 ezer foglalkoztatottra 2,45 halálos munkabaleset jutott, addig ez 2023-ban 1,31-ra csökkent, úgy, hogy 2010 óta egymillióval dolgoznak többen, ám a munkabalesetek áldozatainak hozzátartozóit nem nyugtatják meg a fajlagos mutatók.

Ráadásul azt a munkavédelmi hatóság is elismeri, hogy a  halálozási adatok nem feltétlenül pontosak, hiszen a halálos munkabalesetek esetén akár 30 százalék különbség is lehet a munkabaleseti jegyzőkönyvek feldolgozása szerint és a munkabaleset bekövetkezésének ideje szerint kimutatott munkabaleseti adatok között.

Mindenkiről lepattant a balesetbiztosítás ügye

A foglalkozás egészségügy területén várható változás is aggasztja a munkavédelmi szakembereket. Egy jogszabály módosítás után, a tervek szerint ősztől megváltoznak a szabályok, csak bizonyos munkakörökben lesz szükség évenkénti foglalkozás egészségügyi vizsgálatokra.

Fontos lenne a munkahelyi balesetbiztosítás bevezetése, mondta Mandrik István, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkáltatói oldal ügyvivője. A foglalkozás egészségügyi orvosokkal kapcsolatban elmondta, az orvosok szoros szövetségesei a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is. Példaként említették a szakszervezeti vezetők, hogy önálló balesetbiztosítási rendszer működik Ausztriában is, az érdekvédők a 2002-ben a kormány asztalára letették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, több tárcaközi egyeztetés is volt erről, de ez mindenkiről lepattant. 

A multik biztonságosabbak

Jelenleg 4,7 millió munkavállaló van ma Magyarországon, a 21 ezer sérült nem tűnik olyan soknak, mondta Kovács László, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) alelnöke, munkavédelmi szakember. 

Minél inkább tovább akar élni egy munkavállaló annál nagyobb cégnél kell dolgoznia, mivel a balesetek nagy része a statisztikai adatok szerint a kis-és közepes vállalkozásoknál (kkv) történik, mondta Kovács László, munkavédelmi szakember. 

Példaként említette: Brüsszelben hajnal 5-kor is sisakban rohangálnak a munkások az építkezéseken. A szakember a munkavédelmi ellenőrzések hiányára is felhívta a figyelmet. De elhangzott, hogy az Európai Unióban is 3500 munkavállaló veszti életét munkavégzés során, ezek döbbenetes számok, van mit tenni.

Az érdekvédők számításai szerint 124 évre van szükség arra, hogy az összes céghez eljussanak a munkavédelmi felügyelők. Nagyon kevés a munkavédelmi szakember, több megyében is hiány van, ezért tavaly is csökkent az ellenőrzések száma.

A munkáltatók több mint 90 százaléka, azért foglalkozik a munkavédelemmel, mert fél a bírságoktól, mondta György Károly. Magyarországon márciustól emelték a bírságok összegét, ami most már egy tisztességes összegnek tekinthető. De nem az a helyes irány, hogy a kkv-kat ellehetetlenítik, mert egy tízmilliós bírság bedöntheti a cégeket. Ehelyett, edukációra, tanácsadásra és figyelmeztetésekre lenne inkább szükség, a vállalkozásokat támogatni kell, hogy ne rettegjenek, mondta Miskéri László, a Liga Szakszervezetek munkavédelmi szakértője.

Hajdú-Bihar vármegyében összesen öt munkavédelmi felügyelő van, mondta Kovács László, VDSZ alelnök, munkavédelmi szakember. Míg külföldön egy felügyelő bármikor leállíthat egy akkumulátorgyárat, Magyarországon erre nincs hatáskörük az ellenőröknek.

Dráma, ötnaponta összeomlott egy család

Magyarországon ötnaponta meghal valaki munkahelyi balesetben, a foglalkozási balesetek és betegségek, valamint a halálesetek a költségvetésnek évente 382 milliárd forintnál is többe kerülnek. A betegségekhez kapcsolódó táppénzkiadás 13,3 milliárd forintos tétel, a betegek ellátása az egészségügyi kasszát 19,3 milliárd forinttal terhelte. 
A szakszervezet szakértői nem értik, hogyan könyvelheti el sikerként ezt az aggasztó helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium, holott addig, amíg egyetlen ember is belehal a munkájába, semmi ok az elégedettségre.

Dupla annyi csonkolás

A súlyos csonkolásos balesetek száma a másfélszeresére emelkedett egy év alatt.  Árulkodó adatokra lehet találni a hatósági munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatairól szóló tájékoztatóban, amelyből kiderül, hogy a munkavédelmi normák követése sem hozott pozitív fordulatot, mert 2023-ban az ellenőrzött munkáltatók 72,5 százalékánál, míg az ugyancsak ellenőrzött munkavállalók 52,8 százalékánál állapítottak meg munkavédelmi szabálytalanságot. Ez 2,6 százalékkal több mint 2022-ben. Ezek az adatok rendkívül aggasztóak, vélik az érdekképviseleti vezetők.

Tavaly például 315 esetben összese 121,9 millió forint munkavédelmi bírságot róttak ki a hatóságok.

Nem hiába követeli már egy ideje a MASZSZ a  munkavédelmi hatóság létszámának és az ellenőrzések számának növelését. Sajnos ez nem teljesült eddig sőt, tovább csökkent a hatósági munkavédelmi ellenőrzések száma – szögezték le a szövetség szakértői.