olcsó hús

A fogyasztási szokások átalakulása, a sertésállomány folyamatos csökkenése, a forint árfolyamának ingadozása és a munkaerőhiány is hatással van a húsipari termékek árára.

Az olcsóbb húskészítményeket keresik a vásárlók

A fenti tényezők miatt a közeljövőben sem várható árcsökkenés. A tendenciák azt mutatják, hogy a nehéz munkakörülmények miatt egyre kevesebben szeretnének a húsiparban dolgozni, amire az automatizálás jelenthet hosszú távú megoldást. A húsipart azonban rövid távon is komoly gondok sújtják: az ágazat hazai szereplőit az elmúlt évben állatmegbetegedések, a romló gazdasági környezet és a gyengülő forint is negatívan érintette, ami miatt esetenként 50 százalékot meghaladó áremelkedést tapasztalhattak a vásárlók. A fogyasztók pedig árérzékenyek, ezért az áremelkedés miatt kevesebb húst vettek, és ha vettek, akkor is a saját márkás és/vagy az olcsóbb termékeket keresték.

Benkő András, a Kaiser Food Kereskedelmi és Marketing Igazgatója az Agrárszektornak adott interjújában megerősítette, hogy az elmúlt évben a drágább szárazáruról inkább lefelé váltottak a fogyasztók.

Nem vettek háromféle felvágottat, csak egyet, a drágább termékek helyett olcsóbbat választottak.

Mint mondta, vannak élelmiszerkönyvi szabályozások, amelyeknek a gyártóknak meg kell felelniük. Ha csak a hústartalmat nézzük, nem mindegy, hogy egy egy virsli például 50 vagy 90 százalék húst tartalmaz. Ha egy termék nem éri el a Magyar Élelmiszerkönyv által előírt, minimális értéket, nem is nevezhetik virslinek vagy párizsinak. Ezeket a boltokban különféle fantázianevek alatt lehet megtalálni, például rúd, pálcika, szelet, stb. Ahogy azonban arról a Dívány is beszámolt, a boltokban a vásárlók nem feltétlenül veszik észre a különbséget. 

"Nagyon szűk az a vásárlói réteg, aki változatlanul meg tudja fizetni a magasabb minőségű termékeket vagy inkább tudatosabban vásárol, és ragaszkodik a minőségi termékekhez, de kevesebbet rak a kosarába belőlük" – tette hozzá a szakember.

Ezt lehet húsnak nevezni 

Apropó hús. A Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint húsnak minősülnek

az állatok élelmezési célra alkalmas részei, vagyis nemcsak az izomszövet, hanem a belsőségek, és a vér is.

És mi a helyzet azokkal a készítményekkel, amelyek a csontokról mechanikusan lefejtett húst tartalmaznak?

Erről érdemes tudni, hogy nem számít húsnak, és csak egyes, az előírásban szabályozott húskészítmények előállításához használható fel, akkor is legfeljebb 10 százalékos arányban.

A szakember azt is kiemelte, hogy a húsipar problémái nem csak hazai viszonylatban jelentkeznek: a visszaesés egész Európát érinti.