Különös jelentősége van annak, hogy a 40-es és 50-es éveinkben átalakul az agyunk. Ez a történés ugyanis kulcsfontosságú a demencia szempontjából.
Az agyunk gyorsan és észrevétlenül megváltozik
Bár életünk folyamán szinte minden szervünk változik, átalakul, olyan, mintha az agyunk órája gyorsabban ketyegne bizonyos életszakaszokban. Ilyen például a gyermekkor, a serdülőkor és a nagyon idős kor. A felnőttkor egy pontján azonban ugyanez az óra hasonlóképpen felgyorsul, és mindeközben az agyunk szinte észrevétlenül megváltozik.
Mindezt azért fontos tudni, mert az agy öregedésének az a szakasza, ami a 40-es és az 50-es éveinkben végbemegy, előrevetítheti a jövőbeli egészségi állapotunkat.
A pszichológusok megfigyelték, hogy mentális képességeink az életkorunkkal változnak. A szakemberek úgy találták, hogy ezek fokozatosan, a 20-as és a 30-as éveinktől kezdve elkezdenek hanyatlani. Ezt követően az emlékezőképességünk rohamosan romlik, ami arra utal, hogy az agy gyorsuló, nem pedig fokozatos változáson megy keresztül ebben az időszakban.
A kutatók felfedezték, hogy az agy számos struktúrája megváltozik a középkorú felnőtteknél. Ezek közé tartozik a hippokampusz, amely az új emlékek kialakításáért felelős, és felnőttkorban nagy részében zsugorodik.
Ez a zsugorodás azonban a középkorú felnőtteknél felgyorsulni látszik.
A hippokampusz méretében és funkciójában bekövetkező hirtelen változások okozzák a memóriaproblémákat. Ekkor romlik a különböző agyi területek közti jelátadás sebessége is, s ezzel együtt a reakcióidőnk is. Ha ezen a ponton nem avatkozunk be, agyunk feltartóztathatatlanul épül le minden egyes nappal.
Így lehet megjósolni, milyen ütemben öregszik az agyunk
Míg az agyunk érzékszervi hálózatai fokozatosan romlanak felnőttkorban, addig a kognitív hálózatok romlása felgyorsul a középkorhoz érve, különösen igaz ez a memóriáért felelős részre. Mindezt azért is fontos tudni, mert a világ 60 évesnél idősebb népessége 2050-re várhatóan megkétszereződik, és ez sajnos azt is jelenti, hogy a demens esetek száma jelentősen megnövekszik majd.
Ennek megelőzése érdekében jóval az időskor előtt érdemes tennünk a kognitív hanyatlás elkerülése érdekében.
Idővel a sejtjeink és az egyes szerveink is öregedésnek indulnak, és minderre az immunrendszer gyulladásos folyamatokkal reagálhat. A gyulladást okozó molekulák a véráramba kerülhetnek, és eljuthatnak az agyba, így megzavarhatják annak normális működését, beleértve a megismerési folyamatokat is.
A Mississippi Egyetem tudósai egy kísérlet során megfigyelték, hogyan viselkednek a gyulladásos molekulák a középkorú felnőttek vérében. Ebből pedig megjósolhatták, hogy milyen lesz az érintettek jövőbeli kognitív állapota.
Mindez rávilágít arra a fontos tényre, hogy a biológiai életkorunk sokkal jobban informálhat bennünket a jövőbeni egészségi állapotunkról, mint a megélt éveinkből adódó életkorunk.
A helyes és tudatos életmód segít megőrizni az agy egészségét
Ráadásul a biológiai életkorunkon helyes és tudatos életmóddal változtatni, javítani is tudunk. Ennek egyik lehetősége, ha már a „középkorúságunk” idején megteszünk mindent annak érdekében, hogy az agyunk minél tovább egészséges maradjon. Ebben segítségünkre lehet a rendszeres testmozgás, amely jótékony hatással van az agy vérellátására.
Az orvosok megfigyelték, hogy a nők és a férfiak másképp reagálnak a műtéti altatásra. Ha szeretnéd tudni, hogy mi ennek az oka, olvasd el az erről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
