2024. április 30. – 00:01
Először csaptak össze az uniós pártcsaládok „csúcsjelöltjei” hétfőn Maastrichtban, akik a csoportjuk hangadói a június 6-9-i európai parlamenti választásra (Magyarországon 9-én szavazhatunk). A Politico brüsszeli híroldal rendezvénye laposan indult, de élénkebb viták váltották fel a kismonológokat, miután emlékeztették a résztvevőket, hogy egymástól is kérdezhetnek. Volt kitől: mostanra gyakorlatilag az Európai Parlament (EP) összes pártcsaládja állított csúcsjelöltet, amelyik akart, azaz megnevezte, kit látna az Európai Bizottság élén, ha megnyerné a választást.
Von der Leyen lett a leggyakoribb céltábla
A gyerekeimmel sokat beszélgetünk politikáról az asztal körül – indított Ursula von der Leyen, és az Európai Bizottság elnöke ugyanerre tért vissza a zárszavában is. (A nemrég élesített újraválasztási honlapján kétszer szerepel az első három mondatban, hogy hétgyerekes anya.) A legtöbb EP-képviselőt adó és a felmérésekben is első helyre esélyes jobbközép Európai Néppárt csúcsjelöltje a helyszínen ülő fiatalokat igyekezett megszólítani azzal, hogy a korosztályuk erős motivációt jelentett neki az elmúlt öt évben. Ne hagyjátok, hogy más válasszon helyettetek, számít a szavazatotok – visszhangozta az EP intézményi kampányának jelmondatát.
Igyekezett az elnöksége idejéről hozott eredményekkel válaszolni a kérdésekre, amikből neki jutott messze a legtöbb. Amikor például a zöld csomag közelmúltbeli visszanyeséséről kérdezték, többek között azzal példálózott, hogy már szélből is több energiát nyernek az EU-ban, mint gázból. Az elmúlt öt év viszont vissza is tudott rá ütni: amikor már egyenesen a versenyképesség megoldását látta a zöld egyezségben, rögtön rákontráztak, hogy épp az Európai Bizottság kezdeményezte a csomag visszavágását. Von der Leyen úgy vélte, hogy még az EU van vezető szerepben a zöld technológiáknál, de „ott is akarunk maradni”, és hangsúlyozta, hogy több mint 650 milliárd eurót tudnak befektetni ilyen fejlesztésekbe az EU költségvetéséből, valamint az azon felüli helyreállítási alapból. Oda kell arra figyelniük, hogy Putyin ne törölje le a térképről Ukrajnát, ezért hoztak létre az ukrán termékek szállítását segítő szolidaritási sávokat, de az onnan érkező gabonánál egyensúlyra van szükség, és biztosítaniuk kell, hogy eljusson a déli országokhoz, ahol szükség van rá.
Be kell fejezni a tőkepiaci uniót, hogy plusz forrásokat vonhassanak be a zöld átmenetbe – hozta fel a kezdeményezést, ami az EU miniszteri Tanácsának júliusban kezdődő magyar elnöksége alatt az egyik fő feladat lehet. Be kell fektetni a védelmi iparba, és európai gyártmányú haditechnikára van szükség, akkor pedig, ha valaki meg akarja állítani az ukrajnai háborút, „Putyinnak csak abba kellene hagynia a harcot”. A szélsőjobboldal szerinte „Putyin zsebében van”, úgyhogy „rakjon rendet otthon, ha kritizálni akar minket”, vágta a szélsőjobboldali vezérszónok fejéhez. A Pfizer-vakcinák a részben azóta eltűnt sms-eivel lerendezett beszerzéséről elmondta, hogy a vásárlásokat a tagállamok hagyták jóvá és írták alá.
Fontos, hogy az európaiak döntsék el, ki jöhet a határainkhoz és ne az embercsempészek, szerinte ezt szolgálják az EU-n kívüli országokkal kötött megállapodások. Magyarországnál – Lengyelországhoz hasonlóan – befagyasztottak támogatásokat, amíg nem teljesültek a jogállamisági feltételek, de néhány reform után elérhetővé tettek tízmilliárd eurót, ami csak a zárolások harmada, emlékeztetett a KDNP mostani és a Fidesz volt pártcsaládjának csúcsjelöltje.
Nem zárta ki, hogy betiltsa a TikTokot, és az együttműködést sem a (vitáról hiányzó) konzervatív-euroszkeptikus ECR pártcsaláddal,
„attól függ, milyen lesz a következő parlament összetétele, és ki melyik frakcióban lesz”. (A Fidesz többféleképp is kötődik az ECR-hez és csatlakozna hozzá az EP-választás után.) Arra viszont a német jobbközép CDU/CSU politikusa határozott nemet mondott, hogy az szélsőjobboldali parlamenti csoporthoz tartozó, több szálon is kémügybe keveredett Alternatíva Németországnak párttal is összefogjon.
Ha a többségtől függően működik együtt másokkal, feladja a jogokat, amelyekért az Európai Bizottság küzd, és amelyeket több ECR-es párt sem tart tiszteletben, vádolta von der Leyent Nicolas Schmit, aki szintén a testület tagja. A szocialista csúcsjelölt szerint tartozunk a fiataloknak azzal, hogy biztonságot adunk nekik, például biztos munkahelyekre és életszínvonalra van szükségük. Az Európai Bizottság szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős tagja úgy vélte, tartaniuk kell magukat a klímaváltozás elleni vállalásaikhoz, de anyagilag is méltányossá kell tenni az átmenetet. A gazdák szerinte azért tüntettek EU-szerte, mert úgy érezték, hogy nem kaptak méltányos fizetséget a munkájukért, nem tudták megfelelő áron eladni a terményeiket. Nem múlhat wisconsini szavazatokon az EU védelme, utalt a függésre az Egyesült Államoktól a DK és az MSZP pártcsaládjának csúcsjelöltje, aki a migráció kezeléséhez többek között erős határőrizetet és szolidaritást is akar. A szocialistákat érintő Katargate kenőpénzbotránynál szerinte minden érintettet kizártak, de az esetet különlegesnek tartotta a rendszerszintű orosz beavatkozásokhoz képest, ami főként szélsőjobboldaliaknál bukkant fel, hangsúlyozta.
A liberális Marie-Agnes Strack-Zimmermann kezdésnek a saját gondolatai helyett elődjétől, Guy Verhofstadttól idézett egy változás előtt álló világról, ahol nagyhatalmak csapnak össze és az európai értékek veszélyben vannak. A gyakran a papírjait néző politikus úgy vélte, hogy a gazdák nagy része is zöld átmenetet szeretne, de ehhez segítségre van szükségük, amit a bürokrácia csökkentése jelentene igazán. Ha Ukrajna veszít, a világ gyökeresen átalakul ahhoz képest, amiben felnőttünk, és közös védelempolitika kell, mert senki sem tudja, mi fog történni az Egyesült Államokban (ezzel valószínűleg a novemberi elnökválasztásra utalva, ahol visszatérhet Donald Trump).
Elsőre lemaradt a kérdésről, hogy hogyan győzné meg Orbán Viktort a külpolitikai vétójoga feladásáról, de második nekifutásra azzal válaszolt, hogy
„Magyarországnál lehet látni, mi történik, ha egyetlen tagállam mindent megállíthat. Hadd mondjam el, mennyire furcsa nekem, hogy Orbán Viktor vécére ment tízmilliárd euróért, mert senki nem akarta, hogy nemet mondjon Ukrajna megsegítésére.”
Arra utalt, hogy az Európai Bizottság épp egy nappal egy Ukrajna támogatásáról és EU-csatlakozásáról szóló, tavaly decemberi csúcstalálkozó előtt fogadta el a magyar igazságügyi reformot, amivel akkor tízmilliárd eurót tett lehívhatóvá. Orbán Viktor az Ukrajnának adott pénzt akkor még blokkolta, de a csatlakozási tárgyalások megkezdését átengedte. (A döntés alatt a magyar miniszterelnök kiment a teremből. A Guardian névvel vállalt forrás által azóta sem megerősített beszámolója szerint Orbán visszatérve azt mondta: kihasználta az alkalmat, hogy elmenjen vécére. Az akkor is érvényes uniós alapszerződések szerint az állam- és kormányfők testülete egyhangúlag, azaz konszenzussal hoz következtetéseket.)
A Momentum pártcsaládjának csúcsjelöltje erőteljes jogállamisági fellépést akart például a hetes cikk szerinti eljárással, ami akár egy tagállam szavazati jogának felfüggesztésével járhat. (Ilyen eljárás 2018 óta, a lengyel után a magyar kormánnyal szemben megy vagy inkább áll.)
A szélsőbal tűzszünetet akar, a szélsőjobb az Ukrajnának adott támogatással büszkélkedett
Bas Eickhout, a zöldek társjelöltje a zöld ügyek és az ehhez szükséges befektetések mellett azt emelte ki, hogy a demokráciát az EU-n belülről és kívülről is támadják. „Nem fogunk meghajolni a populisták és Putyin-barátok előtt” – jelentette ki. A holland politikus láthatóan élvezte a maastrichti hazai pályát: rögtön az első mondatát üdvrivalgás fogadta, és már akkor komoly előnnyel vezetett a Politico közönségfelmérésében, amikor még senki egy szót sem szólt. A közvélemény-kutatásokban ugyanakkor épp a zöldek tűnnek az egyik legnagyobb vesztesnek: amikor erre rákérdeztek, a zöld megállapodás befejezetlenségéről kezdett beszélni.
Az LMP-t teljes jogú (bár épp felfüggesztett), a Párbeszédet társult tagként sorai közt tudó csoport csúcsjelöltje élt legtöbbször a kérdezés lehetőségével. Például a szélsőjobboldali vezérszónoknak felemlegette: akárhányszor azzal van gond, hogy az oroszok vagy kínaiak befolyást vásárolnak, az ő egyik tagpártjukról van szó. Várják, hogy a bevezessék a szolidaritást a migrációnál, de az új uniós csomagnál „ezt ki lehet fizetni”, ráadásul gyerekeket börtönözhetnek be és lejjebb viszik az emberiességi normákat, támadta a célegyenesbe került javaslatokat.
2000-ben születettként az életem nagy részében úgy éltem, hogy adottnak vettem Európát: a stabilitást, a jólétet, a békét – jelentette ki Maylis Roßberg. A zöldekkel egy frakcióban ülő, de regionális pártokat képviselő Európai Szabad Szövetség csúcsjelöltje szerint tudjuk, hogy az idők megváltoztak, és a nekünk adott ígéretek cserben hagytak minket, ezért most mindennél fontosabb, hogy felemeljük a szavukat a demokrácia, a kisebbségek és az éghajlat mellett. Akik az EU zöld megállapodását támadják, a fiatalok jövőjét kockáztatják, a versenyképességre pedig a zöld csomag az egyetlen esély. „Nem leszek a következő európai bizottsági elnök és EP-képviselő sem, de az önök többsége igen”, ezért emlékezzenek rá, hogy hatalomra kerülve a fiatal nemzedék jövőjéről döntenek, intette a többi résztvevőt.
A Fideszhez hasonlóan Donald Trumptól vett át szlogent a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia vezérszónoka. (A pártcsalád az euroszkeptikus-konzervatív ECR-hez hasonlóan nem állított csúcsjelöltet, de vele szemben legalább küldött valakit a vitára.) Anders Vistisen szerint Brüsszel egy mocsár, meg sem választott bürokraták egy föderalista szuperállamot építenek, és meg kell őket állítani. Első ígérete az volt, hogy tízezer tisztviselőt kirúgna, élen von der Leyennel. A bizottsági elnökségét katasztrófának nevezte, a fejére olvasva a migrációt és a Pfizergate-et, ami miatt az uniós ügyészség is vizsgálódik. A többi jelölt csak a „több Európában” látja minden megoldását. „Nem fogom” – válaszolta a kérdésre, hogy hogyan biztosítaná az EU klímaváltozás elleni céljainak elérését.
Az uniós politika csak az USA-ba és Kínába űzi a munkahelyeket, szegénységet okoz, a valós átmenethez pedig innováció és piaci modellek kellenek állami támogatások helyett, vélte. A hazájában, Dániában nincs központi minimálbér, csak kollektív szerződések, szerinte a többi uniós ország mégis boldogan elfogadná az ő gyakorlati minimálbérüket. A védelempolitika a NATO feladata, az ukrajnai háború pedig csak álca, hogy többek között a külpolitikánál is elvegyék a tagállamok vétójogát. Ugyanakkor szerinte
Dánia duplaannyi segítséget adott Ukrajnának, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország együtt, miközben az EU képtelen volt betartani az egymillió tüzérségi lőszerről szóló ígéretét.
A Dán Néppártban már akkor is kiálltak Oroszország ügyében, amikor a németek mindenkit egyre jobban függővé tettek az orosz energiától. Részben a bevándorlókat tette felelőssé az antiszemitizmus megugrásáért, ami „több mint hetven éve nem látott” félelmet hozott az európai zsidóknak. A migráció kezelésére egyedül az ausztrál modellt látta alkalmasnak (azaz vigyék a kérelmezőket egy másik országba), de egyszerűen csak politikai akarat kell, ez pedig szerinte kizárólag a saját pártcsaládjuknál van meg.
Magyarországnál szerinte több EU-ba felvételiző tagállamban is sokkal rosszabb a jogállamisági helyzet, von der Leyenék mégis bővíteni akarnak, így „szerencsejátékot űznek a jogállamisággal”. (A politikai családnak nincs magyar tagja, de szívesen látná a Fideszt az EP-frakciójában és a Mi Hazánknak is vannak kapcsolatai a tagpártjaival.)
Walter Baier, a szélsőbaloldaliak csúcsjelöltje a fiatal közösségre szabva a magas albérletárakkal példálózva kijelentette: a nagy cégek nagy nyereséget szereznek, ezért plafont szabnának az albérletáraknak egy irányelvvel. Emellett korlátoznák a lakásokat kiadó nagy internetes platformokat és létrehoznának egy alapot a megfizethető otthonokért. Ugyanakkor szerinte nem lesz elég pénz a zöld átmenetre azzal, hogy idén visszahozzák a tagállami költekezést visszafogó szabályokat. Amikor arról kérdezték, hogy a (Magyarországról a Magyarországi Munkáspárt 2006-ot sorai között tudó) pártcsalád hogyan érne el azonnali tűzszünetet, ahogy ígéri, elítélte az orosz agressziót, de szerinte félmillió halott után ideje egy politikai megoldásnak.
„Meddig folytatjuk ezt a háborút, amíg az utolsó ukrán katona meg nem halt?”
Ráadásul nem ez az egyetlen háború a világon. „Mikor fognak szankciókat elrendelni Izrael ellen?” – aratta talán a legnagyobb üdvrivalgást az összes felszólaló közül. „A gázaiaknak ma minden nap október 7.” – utalt a Hamász terrorakciójának dátumára, amire válaszul Izrael hadműveletbe kezdett a Gázai övezetben. Auschwitzi túlélő gyermekeként ugyanakkor nevetségesnek tartotta, hogy a szélsőjobboldali vezérszónok az antiszemitizmus elleni védelmezőként állítsa be magát.
Valeriu Ghilețchi az Európai Keresztény Politikai Mozgalomtól azt hangsúlyozta, hogy elkötelezettek az európai keresztény értékek, az emberi méltóság és a családok támogatása mellett. (A pártcsaládnak nincs EP-frakciója, de képviselője többek között a Jobbikkal igen, a szervezet elnöksége néhány napja fogadta el a magyar párt csatlakozását.) Ők viszik tovább az EU alapító atyáinak örökségét – jelentette ki a főleg kereszténydemokrata politikusokra utalva, akik letették a mai intézményesült európai integráció alapjait. A természetet is Istentől kaptuk, így meg kell védenünk és tovább adnunk a fiataloknak, de ezt az emberek jólétével egyensúlyban kell tartani, a mezőgazdaságnál pedig több jogkört adnának a tagállamoknak.
Moldovaiként az elsők között érezték meg az orosz agresszió hatását, és támogatni kell Ukrajnát, a háborút a szabadságnak kell megnyernie – jelentette ki. (Moldovát Ukrajnával egyszerre nyilvánították uniós tagjelöltté, az országnak az orosz csapatokkal megerősített szakadár Transznisztriával és az orosz befolyással is szembe kell néznie.) Ugyanakkor ahogy azt az EU mottója is kimondja, az egységünk a sokszínűségünkből fakad, válaszolta az egyhangú külügyi döntéshozatal megszüntetését firtató kérdésre.
„Nem hiszem, hogy fenntartható lenne, ha valaki karját akarnánk csavargatni.”
A jogállamiságot be kell tartatni, de erre már ott az EU bírósága, nem kell új dolgokat feltalálni.
A vitával párhuzamosan egy appon szavaztatták meg, hogy a voksolók kit látnának szívesen az Európai Bizottság élén. A nem reprezentatív, nyílt szavazás alapján Eickhout a rendezvény végéig megőrizte a már kezdés előtt megszerzett előnyét nagyjából 45 százalékkal, mögötte von der Leyen futott be 30 százalék körüli eredménnyel, a többiek legfeljebb hat százalékot értek el. Az Európai Bizottság élére majd a tagállamok vezetői jelölhetnek valakit, de figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét és az új képviselőknek meg kell szavazniuk azt, akit az állam- és kormányfők minősített többséggel (azaz akár néhány kormányzat ellenzése mellett) javasolnak. A tagállami vezetők 2014-ben tiszteletben tartották a hivatalosan sehol sem előírt rendszert, amivel akkor próbálkoztak először, de 2019-ben végül nem az előre bedobott nevekből választottak. Az akkor még nem csúcsjelölt Ursula von der Leyent papírvékony többséggel az EP is megszavazta bizottsági elnöknek.