„Túl sok példa volt a zaklató és megfélemlítő viselkedésre egyetemünkön” – írta április 21-i, vasárnapi levelében Nemat Shafik, a New York-i Columbia Egyetem elnöke. A levél további részében Shafik kifejtette, hogy a diákok biztonságának érdekében másnap az egyetemi órákat online tartják meg.
Döntésében Shafik a hétvégére kiszélesedő palesztinpárti megmozdulásokra reagált, amik azután kaptak új erőre, hogy az elnök ráhívta a rendőrséget a kampuszon sátortábort verő diáktüntetőkre. A rendőri intézkedés komoly felháborodást szült az Egyesült Államokban, ahol az eset után országszerte robbantak ki tüntetések különböző egyetemeken.
A diáktüntetések azokra a palesztinpárti megmozdulásokra rímelnek, amelyek a Hamász Izrael elleni október 7-i terrortámadására válaszul a Gázai övezetben megindult izraeli offenzíva kezdete óta időről időre felbukkannak a nyugati nagyvárosok utcáin. Az esetenként több százezres tömeget vonzó menetek jellemzően azonnali tűzszünetet és a nyugati államok Izrael-barát politikájának megváltoztatását követelték, de gyakran elhangoztak a zsidó állam teljes megszűnését ösztönző rigmusok is.
Shafikot azóta hevesen támadja az amerikai bal- és jobboldal is. A tüntetéseket támogató baloldali politikusok rendőri túlkapást emlegetnek, az USA-ban hagyományosan Izrael-barát konzervatívok pedig azt kérik rajta számon, miért nem képes megvédeni a zsidó származású diákokat, és fenntartani a rendet. A helyzet odáig fajult, hogy Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szerdán ellátogatott a Columbia Egyetem kampuszára, ahol egy beszédben lemondásra szólította fel Shafikot.
Vasárnap a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen (UCLA) volt dulakodás a palesztinpárti tüntetők és Izrael-párti demonstrálók között. A Reuters szerint a UCLA-nél a két csoport vasárnapig békésen tüntetett, akkor viszont a kampusz rendőreinek kellett erővel szétválasztaniuk őket.
A Fehér Ház hangsúlyozta, hogy a demonstrációknak békésnek kell maradniuk. John Kirby, a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy a kormány tiszteletben tartja a tüntetők jogait, de elítélte az antiszemita incidenseket, amikről hírek érkeztek, „a gyűlöletbeszédet és az erőszakkal fenyegetést”. A BBC szerint számos palesztinpárti tüntető azonban elhatárolta magát az antiszemita incidensektől, és voltak olyan esetek, amelyekért külső agitátorokat tettek felelőssé.
Hétfőn aztán új fejleményt jelentett, hogy a Columbia Egyetem vezetése felszólította a tüntető diákokat, hogy még aznap délután önként hagyják el a kampuszon felhúzott táborukat, vagy pedig felfüggeszthetik, sőt, akár el is küldhetik őket az egyetemről.
Egyes elemzők szerint azonban az egyetemi kampuszokon futótűzként terjedő tüntetések túlmutatnak az izraeli–palesztin konfliktuson. A megmozdulások ugyanis egy időben illusztrálnak olyan tágabb folyamatokat, mint a kultúrháborús csatatérré vált felsőoktatás kérdése, a szólásszabadság határai körül kialakult vita, vagy a liberalizmust nyíltan elvető bal- és jobboldali szélsőségek megerősödése a nyugati országokban.
Ráadásul mindez a novemberi amerikai elnökválasztás előtt fél évvel történik, ahol Joe Biden elnöknek szüksége lenne a hagyományosan demokratákra szavazó fiatalok voksaira. Páran már Vietnámot és az 1968-as diáklázongásokat emlegetik, amik hozzájárultak ahhoz, hogy a népszerűtlen háborúval összekötött akkori demokrata elnökjelölt veszített a republikánus Richard Nixonnal szemben. Az viszont kérdés, mennyire sikerül a baloldal törését kihasználnia az elnöksége alatt még Bidennél is Izrael-barátabb politikát vivő Donald Trumpnak.
A progresszív egyetem
Az áprilisi tüntetések gócpontja az amerikai egyetemek elitklubjába, azaz a Borostyánligába tartozó Columbia. A manhattani egyetem az 1968-as diáktüntetések óta ismert az aktivizmusáról, akkor a diákok az Egyesült Államok vietnámi háborújában való részvétele és a környékbeli lakosokkal szembeni rasszizmus ellen tiltakoztak.
Az egyetem annak ellenére rendkívül büszke a polgárjogi mozgalomban betöltött szerepére, hogy hasonlóan 2024-hez, akkor is rendőröket hívott az egyetemi épületeket elfoglaló diákokra. Az akkori rendőri intézkedést egyértelműen túlkapásnak minősítette a közvélemény, ami végül ahhoz vezetett, hogy az egyetem vezetése elfogadta a diákok követeléseit.
Ennek megfelelően Columbia nemcsak az irigylésre méltó akadémiai színvonalával, hanem a szociálisan érzékeny hagyományaival is hirdeti magát. Az elmúlt évtizedekben az egyetem valóságos Mekkája lett a progresszív-újbalos akadémiai közegnek, ahol több program is foglalkozik például dekolonizációval, rasszok közötti egyenlőséggel és átfogó igazságügyi reformmal.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Columbia ad otthont az Egyesült Államok egyik legnagyobb Közel-Kelettel foglalkozó kutatóintézetének, ahol többek között a Muszlim Társadalmak Tanulmányi Központjában vagy a Palesztin Tanulmányok Központjában lehet specializált kutatásokat végezni.
Az egyetem diákjai a 2020-as Black Lives Matter tüntetéseken is aktívan részt vettek, a gázai konfliktus kirobbanása óta pedig éllovasai a különböző palesztinpárti megmozdulásoknak. Ezek a tüntetések legutóbb decemberben kerültek fókuszba, amikor egy kongresszusi meghallgatáson kérdezték ki képviselők három másik elit egyetem, köztük a Harvard elnökét a kampuszokon megjelenő antiszemitizmusról.
A meghallgatás katasztrofálisan sikerült az elnököknek, akik nem tudtak egyértelmű választ adni például arra a kérdésre, engedélyezett-e a zsidók kiirtását követelő rigmusok skandálása az egyetem területén. Az esetet követően előbb a University of Pennsylvania, majd a Harvard plágiumügybe keveredett elnöke is lemondott tisztségéről.
Ezt akarhatta elkerülni Shafik Columbia-elnök, aki április 17-én szintén egy kongresszusi meghallgatásra tartott, miközben egyetemének diákjai elfoglalták a kampusz egy területét. Washingtonból visszafelé jövet döntött úgy Shafik, hogy megkéri a New York-i rendőrséget, segítsenek visszaállítani a rendet az egyetemen.
A rendőri intézkedés azonban a tüntetések megerősödéséhez vezetett országszerte. Columbia mellett megmozdulások törtek ki a Yale-en, a Dél-Karolinai Egyetemen, a Texasi Állami Egyetemen és több más elit amerikai intézményben.
Egyelőre nem tiszta, milyen végkifejlete lesz az eseményeknek a Columbián. A diákok április végére sem hagyták el a kampuszon felvert sátortáborukat, ahol rögtönzött védelmet is felállítottak. Az egyetem vezetése hajlott arra, hogy valamiféle megegyezés jöjjön létre a tüntetőkkel, de vannak olyan hangok is, akik inkább kivárnák a május 2-án lejáró tanítási időszak befejezését. Végül nem sikerült megegyezni, így jött a hétfői ultimátum a diákok felé.
Shafik pozíciója eközben erősen inog, ugyanis a két oldalról érkező politikai nyomás mellett az egyetem szenátusa megszavazta, hogy indítsanak vizsgálatot az elnök ellen, aki szerintük megsértette a diákok és a tanári kar jogait.
Mit követelnek a tüntetők?
A diákokkal való megegyezést nehezíti, hogy a különböző kampuszokon sokszor egymástól eltérő követeléseket fogalmaznak meg a tüntetők. A CNN gyűjtésében azonban láthatóak közös pontok, például az, hogy az egyetemek szakítsák meg a gazdasági kapcsolataikat (divestment) az Izraelhez kötődő vállalatokkal, illetve olyan, nem feltétlenül izraeli cégekkel, amelyek a Hamász elleni háborúból profitálnak. Ez az egyetemeknél konkrétan azt jelenti, hogy a forgatni kívánt alapítványi pénzből (endowment) ne támogassanak, vagy ne fektessenek be a fentebb említett cégekbe.
Az egyetemek eddig nem voltak hajlandóak ezt megtenni, bár szakértők szerint annak sem lenne jelentős hatása az érintett cégekre, ha esetleg eleget tennének a követeléseknek. Az egyetemek ugyanis nagyrészt elenyésző százalékban birtokolnak részesedést ilyen jellegű cégekben, tehát önmagában a részvények eladása nem valószínű, hogy bármilyen pénzügyi kárt okozna. A Yale-en tanító Cary Krosinsky kutatása szerint például az egyetemi alapítványok a tőzsdén jegyzett cégek körülbelül 0,1 százalékát birtokolják.
A követelések azonban üzenetként is értelmezhetőek, precedens pedig akad rá bőven. Az 1980-as években pont a Columbia diákjai győzték meg az egyetemet, hogy váljon meg a dél-afrikai cégekhez kötődő érdekeltségeitől az ország apartheid rendszere miatt. A közelmúltban pedig több amerikai egyetem tett hasonlóan a fosszilis tüzelőanyagokhoz és a magánbörtönökhöz kapcsolódó cégekkel.
További közös követelések közé tartozik az egyetemi befektetéseik nyilvánosságra hozatala, illetve az izraeli egyetemekkel való tudományos kapcsolatok megszakítása és a gázai tűzszünet támogatása. „Azt kértük, hogy a Columbia vonjon ki minden befektetést olyan vállalatból, amely a palesztinok népirtásából vagy a palesztinok elnyomásából profitál” – mondta egy tüntető diák a CNN-nek.
Egyes tüntetők felszólították az egyetemeket, hogy védjék meg a szólásszabadságot, illetve óvják meg a diákokat attól, hogy megbüntessék őket a tüntetéseken való részvételért. A Dél-kaliforniai Egyetemen például, ahol szerdán több tucat diákot tartóztattak le, a tüntetők teljes amnesztiát követelnek az őrizetbe vettek számára.
Egy másik borostyánligás egyetemen, a Princetonon tüntetők egyebek mellett azt követelik, hogy az egyetem fejezze be az olyan fegyverekkel kapcsolatos kutatásokat, amik hozzájárulnak az általuk népirtásnak nevezett gázai eseményekhez.
A diákok az izraeli egyetemek akadémiai bojkottját is követelik. A Columbia tüntetői például azt akarják, hogy az egyetem szakítsa meg a kapcsolatot a tel-avivi központjával és a Tel Aviv-i Egyetemmel közös kettős diplomát adó programmal. A New York-i Egyetem diákjai pedig az iskola újságjában érvelnek amellett, hogy miért kéne bezárni az egyetem tel-avivi intézményét.
Több száz tüntetőt vettek őrizetbe az elmúlt hetekben
A diáktüntetések legújabb hulláma során a rendőrség a Sky News szerint eddig több mint 500 embert tartóztatott le többek között rongálás és birtokháborítás vádjával. A konfliktus középpontjában azonban nem a szabálysértések állnak, hanem a tüntetők magatartása, ami sokak szerint félelemkeltő és nyíltan antiszemita elemeket tartalmaz.
A tüntetők visszautasítják az antiszemitizmus vádját, mondván, nekik Izraellel és az USA külpolitikájával, nem pedig a zsidó származású emberekkel van gondjuk. Ezt alátámasztandó sokszor hangsúlyozzák, hogy több zsidó diák is van a tüntetők között, akiknek szemlátomást nem esik bántódásuk.
Ennek azonban ellentmond több zsidó diák beszámolója, akik fenyegetőként érzékelik a tüntetések egy részét. Ráadásul sorra kerülnek elő olyan képek és videófelvételek a tüntetésekről, amelyek egyértelműen antiszemita felhangú atrocitásokat dokumentálnak.
Egy alkalommal például egy tüntető az október 7-i terrortámadást elkövető Hamász-alakulatra utalva „Al-Qasam következő célpontjai” feliratú táblát tartott Izrael-párti ellentüntetők mellett. Más zsidó diákok arról számoltak be, hogy vízzel locsolták le őket tüntetők, miközben azt kiabálták nekik, hogy menjenek vissza Európába, és hogy nem csinálnak semmi mást, csak gyarmatosítanak.
A Chabad nevű zsidó mozgalom columbiai szervezete pedig kiadott egy közleményt, amiben azt állítják, az egyetemi kampuszról a kollégiumába tartó zsidó diákot zaklattak tüntetők olyan rigmusokkal, hogy menjen vissza Lengyelországba, és hogy fejezze be gyerekek meggyilkolását. A héten ezenkívül felfüggesztették a columbiai tüntetések egyik vezetőjét, aki egy korábbi Instagram-live-ban beszélt arról, hogy a cionisták nem érdemlik meg, hogy éljenek.
A helyzet odáig fajult, hogy múlt hétfőn a Columbia egyetem rabbija egy WhatsApp csoportban azt ajánlotta több száz ortodox zsidó diáknak, hogy fizikai biztonságuk megőrzésének érdekében ne menjenek be az egyetemre, és inkább maradjanak otthon. Üzenetében a rabbi azt írta, az egyetemen történtek világossá tették, hogy a Columbia biztonsági személyzete és a New York-i rendőrség nem tudja garantálni a zsidó diákok biztonságát.
A Chábád mozgalom egyetemi szervezete pedig Facebookon jelentette be, hogy az április végére eső pészach ünnep idejére további biztonsági őröket vesz fel a zsidó diákok védelme érdekében.
A tüntetéseken megjelenő antiszemitizmust élesen elítélte Eric Adams New York-i polgármester és New York állam kormányzója is. Emellett a Fehér Ház is kiadott egy közleményt, amiben veszélyesnek és elfogadhatatlannak minősítette az antiszemitizmust, és aminek nincsen helye egyetemi kampuszokon.
Vietnámi párhuzam?
Bár elképzelhető, hogy a tüntetések elhalnak a tanítási időszak végével, több elemző szerint az események előre jelzik Biden sebezhetőségét a novemberi elnökválasztáson. Az október 7-i támadást követően Biden egyértelműen kiállt a fegyverszállítmányokkal is segített Izrael mellett, és bár azóta többek között a gázai humanitárius helyzet miatt fagyosabb a viszony az amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között, az amerikai fiatalok nagy része nem ért egyet Biden Izrael-politikájával.
Egy 2023 decemberi felmérés szerint például a 18-29 év közötti választók háromnegyedének nem tetszett, ahogy az elnök a gázai konfliktust kezelte. Ebbe persze elméletben beletartozhatnak olyanok is, akik szerint Biden túl kemény Izraellel, ám a Politico szerint több más, ennél frissebb adatsor is azt igazolja, hogy a demokrata választók rendre jobban szimpatizálnak a palesztinokkal, mint az izraeliekkel.
A diáktüntetések mentén egyre-másra jelentek meg olyan cikkek, amelyek párhuzamot vontak az 1968-as események és a mostaniak között. Akkor egy népszerűtlen demokrata elnök, Lyndon B. Johnson utódjának szánt Herbert Humphrey alelnök neve is összenőtt a szintén népszerűtlen vietnámi háborúval. A polgárjogi mozgalmak és háborúellenes tüntetések farvizén a republikánus Richard Nixon nyerte a választást, aki rendpárti üzenetekkel, és a háborúk gyors befejezésével kampányolt.
A történelmi analógiát azonban torzítja az, hogy a Bident kihívó Trump saját hivatali ideje alatt jóval Izrael-barátabb politikát folytatott demokrata utódjánál. Nem egyértelmű tehát, hogy Trumphoz vándorolnának azok a fiatal szavazók, akik elégedetlenek ebben a kérdésben Bidennel.
Ám vannak arra utaló jelek, hogy Bidenre veszélyt jelenthet a közel-keleti konfliktus. Ez leginkább Michiganben, az egyik billegő államban számíthat, ahol Trump 2016-ban kevesebb mint egy százalékkal, Biden 2020-ban pedig két és fél százalékkal nyert.
Az állam relatíve nagy számú muszlim lakossággal rendelkezik, amelynek egy része egyértelműen Bident teszi felelőssé a Gázában történtekért. Ezekben a közösségekben már a demokrata előválasztás alatt magas volt a protestszavazatok aránya, azóta pedig szívesen mesélnek az arra járó újságíróknak, mennyire elégedetlenek az elnökkel. Egy michigani lakos például az Economistnak azt mondta: „Nézze, utálom Trumpot. Minden porcikámmal. De annyi emberrel beszéltem, akik [Bidenre] szavaztak, akiknek a hozzáállása most az, hogy el kell érnünk, hogy [ő] veszítsen, bármi áron.”