„Alapvetően megváltozott a befektetői környezet az idén a tavalyi helyzethez képest, ez pedig a kisbefektetőket is érinti” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a pénzintézet legutóbbi befektetői klub rendezvényén, ahol a nemzetközi befektetési piacokról, a hozamok változásáról, valamint a forint és a devizák piacáról beszéltek a szakértők részletesen.

A két számjegy nem minden

“Kétségtelen tény, hogy a magyar eszközökhöz köthető tavalyi két számjegyű hozamoknak búcsút kell inteni. Ugyanakkor sosem csak ezt az egy számot kell nézni, hanem az  inflációt is, összességében pedig azt, hogy a hozamok hogyan viszonyulnak az infláció mértékéhez.

Az infláció lelassult, amivel párhuzamosan az alapkamat és a kamatok is sokkal lejjebb kúsztak, ez pedig a hozamokon is látszik.

Fontos azonban, hogy minden befektetőnek, így a kisbefektetőknek is az a célja, hogy reálhozamot érjenek el, erre pedig most is van lehetőség” – mondta a szakember.

A magyar kisbefektetők szempontjából kulcsfontosságú a forint árfolyamának alakulása. A mostani majdnem 400 forint közeli euró-, valamint 370 forint körüli dollárfolyam esetén felértékelődnek a nemzetközi eszközök, azaz a devizás befektetések.

“Devizaeszközöket a jelenlegi helyzettől függetlenül is érdemes tartani a befektetési portfóliókban a diverzifikáció egyik fontos elemeként: a nagyjából 30 százalékos devizakitettség jelenti az ideális arányt.”

A devizás befektetések az árfolyamnyereség révén ellensúlyozhatják a forint gyengülését. Erre lehetőséget nyújthatnak a külföldi államkötvények, vagy akár az úgynevezett vegyes alapok, nem kell feltétlenül eurót vagy éppen dollárt vásárolni.

A fenntarthatóság ma már elvárás

A befektetési porondon látható jelentős változások között kedvező, hogy a fenntarthatóságra fókuszáló befektetések egyre népszerűbbek.

“Az EU-ban már most jelentős környezetbarát termelőkapacitások érhetőek el, ezek elterjedését felgyorsította az orosz-ukrán háború miatti energiaválság. Az úgynevezett ESG-irányzat nem átmeneti divat, hanem ez az egyetlen fenntartható irány. Másképp fogalmazva, az ESG-fókusz egyre inkább elvárás, ebbe az irányba mozognak a befektetett pénzek, ami felfelé hajtja ezen eszközök árfolyamát hosszabb távon, a hagyományos befektetésekhez képest” – emelte ki Bánhalmi Gábor.

Merre tovább?

Összességében az olyan portfóliókban érdemes gondolkodni, amelyek a kockázatokat megfelelően “kezelik”. Éppen ezért rövid és hosszú kötvényeknek is van helye bennük, csakúgy, ahogy a részvényeknek is, amelyek bár kockázatosabbak, komolyabb hozampotenciállal kecsegtetnek.

“Az idei változások ellenére továbbra is igaz, hogy a nagyobb kockázat, komolyabb nyereséget hozhat a befektetők számára. Ám mindenkinek olyan kockázati szinten érdemes mozognia, amit még kényelmesen elbír”

 – emelte ki a szakember.