Továbbra is pesszimista a magyar lakosság, olyannyira, hogy most már a hazai vállalati szektor is derűsebben látja a jövőt, mint amennyire az megjelenik a háztartások terveiben. 

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2024. áprilisi felmérése alapján például a lakosság gazdasági közérzete 1,6 indexponttal csökkent, míg a vállalatok gazdasági várakozásai 0,7 indexponttal javultak az előző hónapban mért értékhez képest. A lakossági index így –16,4-re gyengült, a vállalati mutató értéke pedig –12,2-re erősödött. Ez azt is jelenti, hogy az állampolgárok kilátása visszazuhant a tavaly novemberi szint közelébe, de mindenképpen rosszabb, mint amilyen tavaly decemberben volt. 

Kapcsolódó

Az elemzés készítői kiemelték azt is, hogy a lakossági konjunktúraindex alindexei közül három gyengült, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke azonban így is csökkent, az előző havi 0,7-ről –1,8-re. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése viszont ismét jelentősen kedvezőbbé vált, hiszen a mutató a márciusi értékéhez képest javult: –77,2-ről –68,7-re. A gazdasági környezet megítélése enyhén, az előző havi –23,7 pontos értékről –24,3-re, míg az anyagi helyzeté –9,9-ről –13,6-re gyengült.

Kép: Economx.hu

A legnagyobb kihívás továbbra is az inflációs érzet. Ezt is vizsgálta a Századvég, kutatásukban feltették azt a kérdést, hogy

„Ön szerint hány százalékkal emelkedtek átlagosan az elmúlt egy évben a fogyasztói árak?”,

és amire jelentősen kevesebben, ugyanakkor még mindig drasztikusan (a márciusi 74,7 százalék után áprilisban 66,7 százalék) adták azt a választ, hogy 7 százalék feletti mértékben nőttek átlagosan az árak az elmúlt időszakban. Eközben a kevesebb, mint egy százalékkal nőttek választ 0,5 százalékuk, míg az 1–2 százalékkal nőttek választ 1,6 százalékponttal többen (2,5 százalék) jelölték meg az előző hónaphoz képest. A jegybank inflációs célsávjában (2–4 százalék) lévőnek érzékelte a megkérdezettek 6 százaléka az átlagos áremelkedés mértékét. Négy-öt százalékos árszínvonal-emelkedést érzékelt 8,8 százalékuk, 5–6 százalékos emelkedést 7 százalékuk, míg 6–7 százalékost 3,9 százalékuk. Érezhető tehát, hogy a lakosság által érzékelt infláció egyre inkább közelít a jegybanki célsávban lévő, ténylegesen mért éves pénzromlási ütemhez - derül ki a lakossági konjunktúraindexből. 

Érdekességképpen, áprilisban a lakosság konjunktúraérzete egy korcsoportban javult:

  • a 40–49 éves korosztályban ( –17,8-ről –17,6-re). A legoptimistábbak immáron a 60 év felettiek (–14,3),
  • őket követik a 18–29 évesek (–14,5),
  • míg a legpesszimistábban, jelentős indexgyengülés (5,5 indexpont) után, a 30–39 éves korosztály (–21,0) vélekedett.
  • Az 50–59 éves korcsoportban az aktuális indexérték –15,9.
Kép: Economx.hu

A Nézőpont Intézet Fogyasztói Barométere is friss adatokkal jelentkezett, és mutatott rá a háztartások március végi helyzetére, kilátásaira. 

A legfontosabb megállapításaik: 

  • A háztartások jövedelme 2024 márciusában nettó 551,5 ezer forint volt, amely 2023 decemberéhez képest közel 10 ezer forintos növekedés, és 50 ezer forintos növekedés az előző év szeptemberéhez képest.
  • A háztartások jövedelméhez a hitel- és kölcsönfelvételt (27,5 ezer forint), illetve a korábbi megtakarításaik felhasználását (67 ezer forint) hozzáadva a háztartások havi elkölthető pénzmennyisége nettó 646 ezer forint. Hiteltörlesztésre (29,5 ezer forint) és megtakarításra (68 ezer forint) együttesen 97,5 ezer forintot szánnak, így a ténylegesen fogyasztásra fordítható pénzmennyiség nettó 548,5 ezer forint. 
  • A háztartások alapvető fogyasztásra fordított kiadásai 2024 márciusában nettó 260 ezer forintra rúgtak, amely csupán 5 ezer forinttal haladja meg a decemberi adatot. A 2 százalékos változás megerősíti a lassuló infláció tényét. Az alapvető fogyasztáson túli
    fogyasztásra egy átlagos háztartás nettó 288,5 ezer forintot költhet, amely a havi elkölthető pénzmennyiség 53 százaléka.

A Nézőpont Intézet szerint a fogyasztási fordulat azonban még várat magára: a korábbi megtakarítások felhasználásának alacsonyabb aránya és a szintén alacsony hitelfelvételi arány fékezi a fogyasztást. Szintén a fogyasztási fordulat ellen hat az a tény, hogy a kutatás alapján a háztartások 80 százaléka többletjövedelem esetén inkább többet takarítana meg, és csak 15 százaléka felelte, hogy többet költene, azaz

bár javul a háztartások pénzügyi helyzete, költekezéseikkel továbbra is óvatosak.

A lakosság helyzetértékelése kiemelten fontos szempont a gazdasági kormányzat számára, ugyanis az elkölthető pénzeket tekintve 4 millió háztartásra vetítve nemzetgazdasági szinten továbbra is közel nettó 2600 milliárd forint elkölthető forrásról beszélhetünk havonta.

A Nézőpont átlagosan 2,5 fő taglétszámmal számolva arra jutott, hogy a háztartások egy főre jutó átlagos havi jövedelme nettó 220 ezer forint, szemben a decemberi 217 ezer forinttal.

A háztartások mediánjövedelme március hónapban nettó 450 ezer forint volt,

 vagyis az összes háztartás egyik fele ennél kevesebből, másik fele ennél többől gazdálkodik havonta. A Fogyasztói Barométer alapján nemzetgazdasági szinten a háztartások havi összjövedelme több mint nettó 2200 milliárd forint.

A kutatásban részt vevő háztartások 47 százaléka jelezte, hogy sikerült megtakarítást felhalmozni, ez az arány a decemberinél enyhén, a szeptemberinél viszont jelentősen magasabb. A megtakarítani tudó háztartások átlagos havi megtakarítása a decemberihez képest alacsonyabb, a szeptemberinél viszont magasabb összeg.

Kép: Economx.hu

A legfontosabb kérdés ebben az esetben is az, hogy mit vásárolnak a magyarok. 2024 márciusában a háztartások átlagosan 143,5 ezer forintot költöttek élelmiszerre és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és háztartási energiára átlagosan 80 ezer forintot, míg közlekedésre 36,5 ezer forintot.

Élelmiszerre a háztartások körülbelül fele (45 százalék) 100 ezer forintot vagy annál kevesebbet költ havonta.

Lakásfenntartásra és rezsire a háztartások 43 százaléka 50 ezret vagy kevesebbet költ havonta, míg közlekedésre a háztartások 59 százalékának közlekedési kiadása 30 ezer vagy ennél is kevesebb volt.

Kép: Economx.hu

A jövedelmi csoportok szerinti bontás az alapvető fogyasztás mindegyik tételénél az előző két negyedévhez nagyon hasonló mintázatot mutat: az élelmiszerre, a lakásfenntartásra, illetve a közlekedésre fordított összeg kvintilisek szerint felfelé haladva növekszik. A közlekedésnél megfigyelhető csökkenés egyik oka a vármegye- és országbérlet elterjedése lehet, mindannak ellenére, hogy az üzemanyagok tekintetében az év eleje óta áremelkedés figyelhető meg - állapítja meg a gazdasági kutatóintézet. 

Szintén sokatmondó, hogy a legkevesebb jövedelemből élő háztartások a legpesszimistábbak: negyedük (26 százalék) vélekedik úgy, hogy csökkenni fog jövedelmük, de közel ugyan ennyien (25 százalék) optimisták. A csökkenést valószínűsítő válaszadók vélhetően a fizetésük értékére gondolhattak válaszadás közben. A legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások a legbizakodóbbak: közel egyharmaduk (29 százalék) inkább pozitív változásra számít a következő hónapban, s csak minden nyolcadik (12 százalék) számít jövedelmük csökkenésére.

Egyébként a tavaly évvégi, idei éveleji fizetésemelések miatti optimizmus a lakosság körében mérséklődött, de még mindig többen optimisták a várható jövedelmükkel kapcsolatban, mint pesszimisták.

Idén márciusban a háztartások egyötöde (22 százalék) számít arra, hogy következő hónapban növekedni fog jövedelme,

a pesszimisták aránya pedig 13 százalék, vagyis ennyien számítanak jövedelmük csökkenésére a következő hónaptól.