oktatás;bántalmazás;késelés;iskolai agresszió;iskolai erőszak;iskolaőr;Bőny;

„Az eszközök meglennének arra, hogy megelőzzük az olyan drámai eseteket, mint a bőnyi iskolai késelés, csak döntéshozói szándék nincs”

Az egyik legnagyobb probléma, hogy az iskolák és a szülők közötti együttműködés a legtöbb esetben szinte egyáltalán nem létezik. De súlyos gond a szakemberhiány és a leterheltség is - hangsúlyozza Ercse Krisztina oktatáskutató, pszichopedagógus.

Az eszközök meglennének arra, hogy kezeljük az iskolai erőszakot és megelőzzük az olyan drámai eseteket is, mint a bőnyi iskolai késelés, csak döntéshozói szándék nincs, hogy ebbe az irányba induljon el a rendszer – mondta lapunknak Ercse Kriszta.

Az oktatáskutató, pszichopedagógus más szakértőkkel együtt évek óta próbálja felhívni a figyelmet arra: az iskolai agresszió problémája túlmutat az iskolán, nem lehet hatékonyan küzdeni ellene pusztán a nevelési-oktatási intézmények falai között, különösen, hogy maguk az intézmények is rengeteg hiányossággal küzdenek.

Bár a bőnyihez hasonló, rendkívül súlyos esetekre viszonylag ritkán kerül sor, volt már példa rá a közelmúltban: 2020 decemberében egy tatabányai általános iskolában egy 14 éves fiú késelte meg osztálytársát. Az áldozatot meg kellett műteni, a támadást túlélte. Egy évvel korábban, 2019 decemberében egy győri középiskolában, tanóra közben támadt késsel tanárára egy diák, a pedagógust súlyos sérülésekkel szállították kórházba. 

A kormány ezt követően döntött az iskolaőri rendszer bevezetéséről, akik 2020 szeptemberétől teljesítenek szolgálatot, immáron több mint 700 iskolában. Múlt héten egy szolnoki középiskolában támadt tanárára egy 17 éves diák: ököllel és egy székkel bántalmazta, a pedagógus nyolc napon túl gyógyuló, törésekkel és zúzódásokkal járó sérüléseket szenvedett.

Nemcsak a fizikai agressziónak lehetnek súlyos következményei: tavaly novemberben egy 16 éves sümegi fiú lett öngyilkos, miután a társai sokat csúfolták a testsúlya miatt. Az UNICEF Magyarország és a Medián 2022-es kutatása szerint

a középiskolások 85 százaléka számolt be arról, hogy zaklatták már az iskolában, az érintettek közel fele 6-10 évesen tapasztalt először valamilyen bántalmazást. 

A leggyakoribb a lelki bántalmazás (csúfolás, csúnyán beszélés, “beszólás”), erről az érintettek 94 százaléka számolt be. Kiközösítésről a bántalmazottak 57 százaléka, fizikai erőszakról (megverték, megpofozták, fellökték) 32 százalékuk nyilatkozott.

Ercse Kriszta szerint

az erőszakba torkolló esetek egy mélyebb problémahalmaz tünetei az iskolákban, amire az iskolaőri rendszer sem nyújt megoldást.

– Az egyik legnagyobb probléma, hogy az iskolák és a szülők közötti kapcsolat, együttműködés a legtöbb esetben szinte egyáltalán nem létezik, a gyerekekkel foglalkozó felnőttek két csoportja, a pedagógusok és a szülők szinte semmit nem osztanak meg egymással, úgy gondolják, ami az iskolában történik, az csak az iskolára tartozik, ami otthon, az pedig csak a családra. Sok probléma megoldható, megelőzhető lenne,

ha érdemi párbeszéd folyhatna a szülők és a pedagógusok között, de erre egyáltalán nem ösztönöz a rendszer 

– mutatott rá a szakértő.

Egy másik súlyos probléma a szakemberhiány és a leterheltség, ami miatt a jelzőrendszer sem működik megfelelően. Ercse Kriszta szerint

az iskolák többségéből szinte teljesen hiányoznak azok a szakemberek – iskolapszichológusok, fejlesztő- és szociálpedagógusok –, akiknek mindig elérhetőnek kellene lenniük, együtt kellene működniük a tanárokkal. 

A pedagógusoknak pedig alig jut idejük arra, hogy a tanórákon és az adminisztratív feladatokon túl a diákok érzelmi, lelki állapotával, fejlődésével foglalkozzanak, amit a tanárhiány tovább nehezít; gyakran még a felügyeletet sem tudják szakszerűen megoldani.

– A tudás, az eszközök, a módszertanok rendelkezésre állnak, hogy az iskolai erőszakot visszaszorítsuk, megelőzzük, a problémákat érdemben kezeljük. Ezek megvalósításához azonban politikai akarat kellene, ami nincs.

Végső soron minden iskolai konfliktusért, erőszakos esetekért a döntéshozók a felelősek 

– fogalmazott az oktatáskutató.