Belföld

Alaptörvény-módosításokat nyújtott be a kormány: kétharmad kell a hitelfelvételhez, törvény szabályozza katonai műveleteket és a kegyelmet

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI

Egyszerre három alaptörvény-módosítást nyújtott be a kormánytöbbség, pontosabban Kósa Lajos, Tessey Zoltán és Vejkey Imre képviselők.

Ebből az első kétharmados többséghez köt a parlamentben bizonyos ügyeket. Ez arról szól, hogy

Magyarország az Európai Uniónak olyan hitelfelvételéhez és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz, amely Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet, az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott egyedi határozatával adott felhatalmazása alapján, a Kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

Ez azt jelenti, hogy ezentúl az országgyűlés alkotmányozó többsége kell ahhoz, hogy az EU közös hitelfelvételeiben részt tudjunk venni. Eddig erre csak a Helyreállítási Alapnál volt példa, de Ukrajna segítésére is sokszor emlegették ötletként ezt a megoldást. Eddig erről a kormány dönthetett.

A második arról szól, hogy

A Magyar Honvédség katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának, valamint a külföldi fegyveres erők Magyarország területét érintő katonai műveleteinek, állomásozásának és más, határátlépéssel járó csapatmozgásának engedélyezésével összefüggő alapvető szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Ezzel a csapatmozgások és katonai műveletek szabályozását a gyakorlatban kiveszik az alaptörvény alól, sarkalatos törvény szabályozza majd, de arról nem tudunk, mi lesz a sarkalatos törvényben. Ez akár a kormány csádi missziójára is vonatkozhat. November elsején lép hatályba, addig kell megalkotni hozzá a sarkalatos törvényt.

A harmadik pedig arról szól, hogy

Sarkalatos törvény határozza meg azon, a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények körét, amelyek tekintetében a köztársasági elnök a (3) bekezdés n) pontjában foglalt egyéni kegyelmezési jogát nem gyakorolhatja.

Ez pedig azt célozza meg, hogy ne csak a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekben ne lehessen elnöki kegyelmet adni, hanem törvény szabályozza majd, hogy pontosan milyen ügyekben lehet, és milyenekben nem.

Ezt Orbán Viktor már korábban bejelentette, be is nyújtották a módosítást közvetlenül a kegyelmi ügy kirobbanása után. Most annyi változik, hogy az igazságügyi miniszter ellenjegyzése is kikerült a javaslatból, ahogy azt korábban Gulyás Gergely bejelentette, és az alaptörvény helyett egy sarkalatos törvény dönt a szabályokról, nem általános tilalom lesz.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik