A gazdasági teljesítmény mögött a régiós átlagnál magasabb fogyasztás, de alacsonyabb beruházás húzódott meg – írja az Magyar Nemzeti Bank a Pareto mélyelemzésében, mérlegre téve az elmúlt négy évet a magyar gazdaság szempontjából. 

A reálgazdasági mutatókban Magyarország úgy tartott lépést a régióval, hogy egyensúlyi pozícióink gyengültek. Strukturális és ciklikus tényezők egyaránt hozzájárultak, hogy összességében relatív fejlettségünk és relatív termelékenységünk is kedvezőtlenebbé vált.

2019 és 2023 között hazánk relatív fejlettsége a 20. helyről a 22. helyre került. Látható a grafikonokból, hogy míg 2019-ben fejlettségben Szlovákia és Románia előtt jártunk, sőt Lengyelországot is előztük, 2023-ra már Románia is lehagyott minket. 

Habár a nettó exportunk az elmúlt két évben jelentősen nőtt, közben a beruházások mindkét időszakban – azaz a 2020-21 és a 2022-23-as ikeréveben is – mérséklődtek. 

Megjegyzik azt is, hogy az egyensúlyi és versenyképességi hiányosságok következtében a magyar gazdaság érzékenyebb volt a külső hatásokra, mint a régió más országai. Ezen kívül az új évtized kulcsterületein (tudástőke, digitalizáció, zöld energia) nem éri el hazánk teljesítménye a régiós átlagot.

Mindenki erre figyel, bejöhet Nagy Márton legújabb jóslata

Tavaly csalódást okozott a gazdaság teljesítménye, az egész évet nézve 0,8 százalékos GDP-visszaesést szenvedtünk el. Az idei első negyedévben azonban már a fordulat, az élénkülés jeleit látják a szakértők. A kedden megjelenő első negyedéves GDP becslés előtt az Economx-nak elmondták, hogy szinte borítékolható az 1 százalék feletti növekedés éves alapon. >>>

A jelentés kiemeli, hogy hazánk kilábalása uniós összevetésben sikeres volt, azonban a régióhoz mért relatív gazdasági teljesítményünk 2022 közepe óta csökkent, az inflációs sokk jelentősen visszavetette. A 2021-2022 fordulóján erős jövedelemkiáramlás mellett növekvő hazai fogyasztást követően a hazai kiskereskedelem a fogyasztásnál nagyobb mértékben esett vissza azonban a szolgáltatások kereslete meghaladta a régiós átlagot.

A magasabb infláció ellenére ugyanakkor a hazai fogyasztás bővülése nem maradt el érdemben az EU átlagától.

2022 második felétől érdemi inflációs többletünk alakult ki a régióhoz képest: ezt 2022-ben főként az élelmiszerek, míg 2023-ban az üzemanyagok és szolgáltatások magyarázták. Az pedig világosan kiderül, hogy 

a benzin hazai árrése a legmagasabb a régióban.

A 2021-es gyors kilábalás után 2023-ban a hazai beruházások elmaradtak a régiótól: a visszaesést részben a kiugró áremelkedés okozta, miközben az állami beruházásaink dinamikája is gyengült.

Az üzleti hangulat a régióban általánosan visszafogja a beruházásokat, az akkumulátorgyártás felfutása azonban jelentősen segítette az exportot 2022-ben.

Az külön érdekesség és erre a jelentés is felhívja figyelmet, hogy a régióban Horvátország érte el a legnagyobb mértékű uniós forráslehívást GDP-arányosan. 

A folyó fizetési mérleg egyenlege a magasabb hiány után 2023-ban ismét kedvezőbb lett, mint a régiós átlag, azonban a régióban a magyar költségvetési deficit volt az egyik legmagasabb 2019 után. További rossz hír, hogy 

Magyarország államadóssága továbbra is a régiós országok felett tartózkodik,

illetve, hogy hazánk digitális versenyképessége a régiós átlag alatt teljesít. Az MNB jelentésének konklúziója az, hogy a  fenntartható felzárkózási pályára való visszatéréshez helyre kell állítani a gazdasági egyensúlyokat és végre kell hajtani a teljes versenyképességi fordulatot.