Május elején Magyarországra látogat a kínai elnök, egyben a párt főtitkára és a katonaság vezetője, akinek még hosszasan lehetne sorolni a funkcióit. Hszi Csin-ping a hírek szerint vasúti, akkumulátoripari megállapodásokat írhat alá, de kulturális együttműködések bejelentését is tervezik a felek. De honnan érkezett, milyen karakter a 70 éves elnök?

Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fõtitkára, a központi katonai bizottság elnöke a KKP korrupcióellenes ügyekben is illetékes központi fegyelmi bizottságának harmadik plenáris ülésén Pekingben 2024. január 8-án.
MTI/EPA/Hszinhua/Csü Peng

Évek óta, ha egy nemzetközi lap megpróbálja összeállítani a világ legnagyobb hatalmú embereinek a listáját, azt mindig Hszi Csin-ping kínai elnök vezeti. Itt olvasható a Best Diplomats friss listája,  ez pedig a Forbes régebbi sorrendje, már akkor is Hszi vezetett.

Hiszen lehet, hogy Vlagyimir Putyinnak még nagyobb a hatalma az országában, de az orosz gazdaság sokkal kisebb, mint a kínai.

Lehet, hogy Elon Musknak, Warren Buffettnek, vagy Bill Gatesnek sokkal több a pénze, de ők nem élet és halál urai (legfeljebb a cégükben).

De a fékek és ellensúlyok rendszerében a mindenkori amerikai elnök (a friss listán Joe Biden, a régebbin Donald Trump) is csak „futottak még” kategória lehetnek, hiszen nagyon gazdag országot vezetnek, de sokkal több beépített kontrollal, mint ami a kínai államfőt korlátozná.

Jön a kínai elnök

A kínai elnök mindenesetre immár hivatalos bejelentések alapján is május 8-10-én Budapestre látogat, és a hírek szerint szigorúbb biztonsági előírások előzik majd meg a látogatását, mint az említett Vlagyimir Putyinét, vagy akár Ferenc pápa látogatását.

A 70 éves Hszi Csin-ping tagadhatatlanul nagyon népszerű Kínában, és alighanem élete végéig vezetni fogja már a nagy országot, ahogy ők nevezik magukat, a központi hatalmat.

Az erős kezű autoriter vezetők egyik legfőbb jellemzője, legyen szó Putyinról, vagy afrikai elnökökről, hogy amikor már nem maradhatnának hatalomban, mert az ország alkotmánya szerint csak két ciklusra megválaszthatók, akkor újraírják a szabályozást,

2018-ban ez történt Kínában is, Hszí is így lehet akár élete végéig is elnök.

Koncentrált hatalom

Hszi ügyesen kombinál kétféle politikát.

Az egyik a nyitás, ami elsősorban nagy gazdasági sikerekben, kereskedelmi kapcsolatokban nyilvánul meg, Konfuciusz lelkes követőjeként

az elnök azt vallja, hogy mindent meg kell tanulni a Nyugattól (ott ezt sokszor szabadalom-bitorlásként látják).

Mára Kína határozottan a második számú gazdaság a világban (az USA azért még nagyobb) és az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésével globális expanzión, befolyás-kiterjesztésen dolgozik.

A másik politika azonban éppen a zárás, egy sokkal szabadabb kínai ideológiai és kulturális korszak után központosított és hallgattatott el minden eltérő véleményt.

Olykor egészen extrém módon lépett fel, beleírta magát az alkotmányba, betiltotta több Geroge Orwell mű olvasását az országban, de még a Hszi Ce-tung kifejezés használatáért is komoly büntetés járhat, ugye, ez a kifejezés két ismert politikai vezető nevét vonja össze, bizonyos vezető analógiákra utalva.

Ezzel a kettős játszmával Hszi a 2012-es hivatalba lépése óta egyre nagyobb hatalmat gyakorol.

Többféle funkciót emlegettünk már vele kapcsolatban, ami nem véletlen, mert ő a párt (Kínai Kommunista Párt) főtitkára, ő az állam (Kínai Népköztársaság) elnöke, de ő a legfőbb katonai vezető (a Központi Katonai Bizottság elnöke) is. Aki emlékszik a magyar „átkosra”, ez valami olyasmi, mintha ő lenne Kádár János, Lázár György és Czinege Lajos egy személyben

Politikus dinasztia

Elvileg a demokratikus, de a kommunista rendszerekben sem politikusi dinasztiák vezetik az országot, mint egy királyságban, hanem mindenki rátermettség alapján kerül egy ország élére.

Aztán a való életben ez nagyon nem így van, gondoljunk akár Észak-Koreára, akár az Egyesült Államokra, előbbiben a Kim Ir Szen és leszármazottai uralkodnak, utóbbiban is a Kennedy, a Bush, vagy akár a Clinton család is több vezető politikust is kitermelt.

Hszi is egy neves kommunista dinasztia sarja, édesapja, Hszi Csung-hszün miniszterelnök-helyettes is volt.

Az ilyen dinasztiákat, fejedelmeket és hercegeket, ahogy a kínaiak nevezik őket, általában nem nagyon becsülik Kínában, mert úgy ítélik meg, hogy minden az ölükbe hullott, de azért Hszi nem szokta megkapni azt a vádat, hogy ne lenne alanyi jogon rátermett.

Édesapja, a Kínai Kommunista Párt alapító tagja volt, a legenda szerint Mao Ce-tung harcostársa, de mégis hol fent, hol lent volt a rendszerben, többször is száműzték, többször is rehabilitálták, egyszer állítólag csak azért, mert támogatta egy könyv kiadását, ami később nem nyerte el Mao tetszését, de végül is nagy megbecsülésnek örvendő kantoni párttitkárként csúcsosodott ki a karrierje.

Ahogy édesapjának olykor problémái támadtak a hatalommal, ez a kis Hszi életére is kihatott, de a legenda szerint a magas és erős fiatal jól bírta a fizikai gyűrődést, a munkatábornak megfelelő vidéki száműzetése alatt is megállta a helyét, pedig hat évig végzett kemény fizikai munkát úgy, hogy csak kölest és nyers gabonát kapott enni és téglákon aludt.

Aztán végre tanulhatott, az egyik legjobb pekingi egyetemen vegyészmérnöki, jogi, de „marxista-leninista” ideológiai diplomát is szerzett.

A párt berkein belül

Politikai karrierje innen gyorsan ívelt felfelé, olyan állomásokat járt be, amely Kínában szokásosnak mondható, van benne helyi politizálás, katonai pálya, de a nagypolitika fősodrában elköltött inasévek is.

1982-ben már a védelmi miniszter titkára lett. Volt vidéki pártfunkcionárius, katonai vezető, 1992-ben már a kínai parlament, vagyis az Országos Népi Gyűlés tagja lett, 1995-től ő vezette Fucsien tartományt. 2007-benSanghaj élére került, ekkor már a legfontosabb politikai testületekbe is bekerült, a 2008-as pekingi „luxus” olimpia szervezői csapatának a vezetője is volt.

Ekkor már egy, nagyjából azonos korú és nagyjából azonos hátterű politikai család, az ötödik nemzedék egyre erősebb lett a kínai vezetésben, és ők szokatlanul kíméletlenül leszámoltak a pártban a többi vonallal.

Reformer elemek

Hszi Csin-ping nem volt „fafej”.

Korábban járt már az Egyesült Államokban (modern mezőgazdaságot tanulmányozott Iowában), és otthon is voltak reformer lépései is, Sencsen (az egyik top tőkepiaci város Kínában) fejlesztése ugyanúgy a nevéhez fűződik, mint a politikailag rémes, de gazdaságilag gyümölcsöző kínai-tajvani kapcsolatok fejlesztése is.

Közben kétszer is megházasodott, jelenlegi házastársa, vagyis a második felesége Peng Li-jüan kortárs népdalénekes, míg egyetlen leánya Hszi Ming-cö, Harvardon végzett, de teljesen rejtőzködő, amúgy a divat iránt érdeklődő fiatal.

A lány az amerikai iskoláit is álnéven végezte, és amikor egy hekker kiszivárogtatta a fotóit Kínában, komoly börtön- és pénzbüntetést is kapott.

A keménysége

Hszi legendásan erős és erőszakos, elődeinél kevésbé szívleli a másként gondolkodókat, komolyabb belső ellenállás a Covid idején alakult ki, de szeret határozottan fogalmazni Tajvan ügyében is, és kíméletlenül kihasználja Oroszország konfliktusait is, és nagyon előnyös szerződéseket köt Moszkvával.

2022 októberében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága újabb öt évre, immár a harmadik ciklusra is pártfőtitkárrá választotta.

Hszi Csin-ping nem véletlenül iktatta be mostani európai programjába Magyarországot. Peking felől nézve alighanem felértékelődnek azok az onnan nézve nyugati államok, amelyek nem fújják az egységes nyugati kánont, vagyis az Egyesült Államokat nem követik a Kína-ellenességben.

Hszi egyébként alelnökeként 2009 októberében járt már hivatalos látogatáson Magyarországon, abban egészen biztosak lehetünk, hogy most nagyobb visszhangja lesz az útnak.