A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Kavosz azért indította el a több városban elérhető konferenciasorozatot, hogy aktuális témákról, így például a mesterséges intelligenciáról vagy az ESG-rendszer indulásának hatásairól kommunikáljon a kamarai tagokkal.
Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztési főosztályának vezetője a konferencián összefoglalta a hazai gazdaság elmúlt éves teljesítményét. Mint mondta, a kedvező alakulását sem a Covid-járvány, sem pedig az inflációs nyomás nem kezdte ki, a foglalkoztatotti adatok folyamatos növekedést mutatnak. Hozzátette, a alakulására nem büszkék, de dolgoznak a növekedés gyorsulásán. Megerősítette, hogy a fogyasztás felpörgetése rendkívül fontos.
A magyar adórendszer fogyasztáscentrikus, a környező országokhoz képest magas áfáért cserébe alacsonyak a vállalkozási és az egyéni közterhek. Ugyanakkor a magas hatására mintegy 25 százalékkal gyengül a fogyasztási kedv. Ez javarészt a jövőbe vetett bizalmatlanságból ered. A minisztérium a gazdaságszervezéssel ezt a bizalmat szeretné visszaállítani.
Az osztályvezető szerint idén sikerült újra beindítani a hitelezést, ahogy említette, a munkaerőpiac kedvezően alakul, a beruházások zajlanak, és az inflációs környezet is kedvezően változik, tehát a növekedés felpörgetéséhez több feltétel adott.
A minisztérium 2024-ben tovább folytatja az Széchenyi-kártya programot a megújított keretfeltételekkel és támogatásokkal, amivel bőven a piaci kamatszint alatt marad a Széchenyi-kártya költsége. A kormányzat folytatja a Baross Gábor hitelprogramot, amelyhez hozzárendelt további 250 milliárd forintot. Ezenkívül az uniós források egy része is rendelkezésre, áll, így sorra indulnak el a gazdaságfejlesztést célzó Ginop-programok, ebben 450 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Nagyobb hangsúly kerül majd a digitalizációs és informatikai fejlesztésekre, ez az innovációs keret 150 milliárd forint lesz, ez a program hamarosan elérhetővé válik, és ez lesz az utóbbi évek legnagyobb kamatmentes hitelprogramja.
Parragh László, az MKIK elnöke a konferencián a gyorsan változó gazdasági helyzetről beszélt, illetve megerősítette: a kamarának elsődleges feladata, hogy az új technológiákat a vállalkozások körében is meghonosítsa, illetve terjessze. Az elnök szerint a kamarák fő feladata a híd szerepe a piacok és a gazdasági döntéshozók között.
Kőkúti Attila, a csongrád-csanádi kereskedelmi és iparkamara elnöke hangsúlyozta, hogy egyelőre nagyon nagy a gazdasági különbség a vármegye és Budapest között. Éppen ezért tartották fontosnak, hogy 2019-ben újragondolják a megye jövőképét, hiszen jó adottságú helyen fekszenek, meglehetősen versenyképesek az erőforrásaik, csakhogy valamiért nem alakult ki komolyabb ipar. Mára azonban beért a munka gyümölcse, hiszen megérkezett a városba a BYD, valamint a Rheinmetall. A cégek várhatóan alapjaiban változtatják meg a vármegye gazdasági szerkezetét, és megfelelő munkalehetőséget adnak a helyi vállalkozások számára.
