A német vállalatok régóta úgy kezelik Magyarországot, mintha a hátsó udvaruk lenne. Az autógyártók vagy a fegyvergyártó Rheinmetall tovább erősítik jelenlétüket, ami persze az ország exportját is hajtja. Egyre többen akadnak azonban, akik kevésbé vannak elragadtatva Orbán Viktor miniszterelnök kormányától. A kiskereskedelemben, a pénzügyi szolgáltatásokban, a médiaiparban, a távközlésben és egy repülőtér-üzemeltetőben tevékenykedő vállalatok a kormány „nacionalista törekvéseinek” célkeresztjében találják magukat - írja a Bloomberg. 

A különadók, a gyorsan változó jogszabályi környezet és a nyílt politikai kampányok mind-mind olyan nyomásgyakorló eszközök, amelyekkel a külföldi befektetőket akarják kiszorítani a gazdaság egyes területeiről - véli Philipp Haussmann, a berlini székhelyű Német Keleti Vállalkozások Szövetségének elnökhelyettese.

A magyarországi helyzet ijesztő

- mondta Haussmann, aki egyben a Klett csoport vezérigazgatója is, amely egy német oktatási vállalat, amelynek Magyarországon is van üzletága. Szerinte van egyfajta megfélemlítés a külföldi befektetőkkel szemben.

Az Orbán-kormány persze nem is csinál titkot abból, hogy a magyar tulajdonosi részvétel növelésére törekszik, és visszautasítja azokat a vádakat, amelyek szerint rosszul bánna a külföldi befektetőkkel.

A kritika mégis kényes pillanatban éri az Európai Unió leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjét

- teszi hozzá a lap. 

Az EU 20 milliárd eurónyi támogatást tart vissza a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt, a kormánypárt épp az uniós és helyi választások előtt kezd veszíteni támogatottságából, a költségvetési hiány pedig megnehezíti a recesszióból való kilábalást.

Magyarország hírneve a befektetők körében kiváló - idézik cikkben a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményét, amely a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jelentésére hivatkozva állítja, hogy öt német vállalkozásból négy ismét Magyarországot választaná beruházásai helyszínéül. 

Más kérdés azonban, hogy épp ez a konjunktúrajelentés lyukad ki arra, hogy a német cégek alig várnak javulást az idei évre a magyarországi gazdasági helyzetben: főként a kereslet visszaesésétől, valamint a szakképzett munkaerő hiányától szenvednek. Azt is megállapítják, hogy az üzleti környezet minőségét illetően több területen nem folytatódott az elmúlt évek pozitív irányzata, például a gazdaságpolitika kiszámíthatósága és a jogbiztonság terén sem.

A Bloomberg cikkében külön megemlítik a Budapest Airportot is. A repülőtér részben a németországi székhelyű AviAlliance GmbH tulajdonában és üzemeltetésében van és amelynek a kormány nyomására másodszor is áruba kell bocsátania a légikikötőt, a 2021-es sikertelen próbálkozás után.  

Felemlegetik a magyarországi Spar körüli ütésváltást, és emlékeztetnek a élelmiszerláncot birtokló osztrák cég vezérigazgatójának, Hans Reischnek a múlt hónapban tett nyilatkozatára, aki azzal vádolta a hatóságokat, hogy különadókkal kényszerítették volna ki az üzlet átadását az Orbán-kormányhoz közel álló személyeknek. Idézik Lázár János építésügyi miniszter építőipari és alapanyaggyártóknak címzett tavaly novemberi üzenetét is, amely szerint a külföldi befektetők és építőanyaggyártók persona non graták. „Nincs helyük Magyarországon” – mondta akkor a miniszter.

Behúzták a gyeplőt a cégek

A vállalatok nem túl optimisták kilátásaikat illetően, ez megmutatkozik abban is, hogy visszafogják beruházási és foglalkoztatási terveiket - mondta Sávos András, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke szerdán a testület 2023. őszi konjunktúrafelmérésének bemutatásán. >>>

A magyarországi német befektetések értéke 2019-ben nagyjából 22 milliárd eurót tett ki, ami az összes külföldi befektetések több mint negyede. Ez azonban 3 év alatt a harmadával csökkent, amióta felerősödtek a piaci beavatkozások és különféle különadókkal terhelik a vállalatokat. Ugyanis a kormány pénzszűkében áll és egyre inkább az egyes iparágakat célzó adókra támaszkodik. A cikkben idézett egyik nemzetközi építőipari vállalat a bevételeinek 69 százalékát fizeti jelenleg adóként, ám a vezetője nem kívánt nyilatkozni, mert attól tart, hogy a vállalat további vegzálásnak lesz kitéve. Közben persze a beruházások gerincét továbbra is a német autógyártók adják, amelyeket bőséges állami támogatások és adókedvezmények ösztönznek. Legutóbb épp a BMW és a Mercedes szövetkezett kínai akkumulátorgyártókkal, hogy Magyarországot az elektronikus járművek korszakára való áttérés kiindulópontjává tegyék.

– Ez nem csak az államosításról szól, hanem arról, hogy a vállalatok politikailag jól bekötött emberek kezébe kerülnek - mondta Haussmann, aki két évvel ezelőtt épp Orbán Viktort látta vendégül Berlinben egy üzleti vezetőkkel tartott találkozón. – Ez nem német-magyar, hanem európai kérdés - tette hozzá.